Törökország az illegális migráció ellen. Falat építenek!

Törökország fal építésébe kezd a Görögországgal közös határán, hogy megakadályozza az Európai Unióba való illegális belépést – jelentette be az északnyugat-törökországi Edirne tartomány kormányzója.

„A tervek szerint idén kezdetnek 8,5 kilométer fizikai akadályt építünk” – mondta Yunus Sezer, a Görögországgal és Bulgáriával határos tartomány kormányzója keddi edirnei sajtótájékoztatóján.

Hozzátette, a fal további szakaszait később építik meg a Törökország és Görögország közötti mintegy 200 kilométer hosszú szárazföldi határon, amely mentén szinte teljes egészében a Meriç (görögül Evrosz) folyó halad.

A különböző nemzetiségű migránsok továbbra is Törökországból próbálnak Görögországba jutni, főként a tengeren keresztül. Február végén hat migráns vesztette életét török vizeken, amikor egy felfújható csónakban próbálták elérni a szomszédos görög Szamosz szigetét.

Az elmúlt években Törökország összesen több mint ezer kilométer hosszú falat épített az Iránnal és Szíriával közös határai mentén, hogy megakadályozza az illegális határátlépéseket.

Egész Európában elutasítják az emberek a migrációs paktumot – írta a Magyar Nemzet online kiadása hétfőn a Századvég Alapítványhoz tartozó Tényellenőr Kutatóintézetnek az Európa Projekt keretében 2024-ben végzett elemzése alapján.

Nincs választói akarat az illegális bevándorlók kötelező, szolidaritáson alapuló szétosztása mögött azokban az uniós tagállamokban sem, amelyek vezetői a legerősebben támogatják az új migrációs paktumot – olvasható a cikkben.

Magyarországnak 2024. december 12-ig kellett volna elkészítenie a migrációs paktum végrehajtására vonatkozó tervet az Európai Bizottság részére. Bóka János európai ügyekért felelős miniszter azonban január 28-án kifejtette a Szabad Európának, hogy a határidő letelte ellenére a magyar kormány nem tervezi a végrehajtás kidolgozását.

Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke szeptemberben azt közölte: „Fontosnak tartjuk, hogy az Országgyűlés, hasonlóan más tagállamokhoz, a határok védelmét az európai uniós joggal összhangban lévő jogszabályokkal oldja meg. Ha erre az Orbán-kormány nem képes vagy nem hajlandó, akkor az ebből következő százmilliárdos uniós bírságért a politikai és anyagi következményeket vállalnia kell.”

Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke pedig kifejezetten sikerként értékelte a migrációs paktum elfogadását, illetve a paktum a néppárti, a szocialista és a liberális frakció közötti koalíciós megállapodásnak is részét képezte. „Ebben a dokumentumban a Tisza Pártot is magában foglaló néppárt vállalta a paktum végrehajtását” – tették hozzá.

A lap közlése szerint a Tényellenőr megvizsgálta, hogy Magyar Péter fenti állításai, valamint Manfred Weber helyzetértékelése mennyire vágnak egybe az európai és magyar emberek véleményével.

Az Európa projekt-kutatás azt mutatja:

bár a migrációs paktum csak 2026-tól alkalmazandó a tagállamokban, az Európai Unió polgárai nem értenek egyet annak szellemiségével, és sokkal inkább a biztonságra és a külső határok megerősítésére helyeznék a hangsúlyt.

Ugyan az Európai Unió Tanácsában a migrációs paktumot alkotó teljes jogszabálycsomag ellen mindössze két ország, Magyarország és Lengyelország szavazott, az Európa projekt-kutatás rávilágít, hogy az uniós és brit megkérdezettek döntő többsége, mindössze hatvan százaléka negatívan értékeli a migrációs paktum vívmányait, miközben csupán 27 százalékuk támogatja azt. Vagyis a migrációs paktum kérdésében szakadék húzódik az európai politikai elit akarata és az európai polgárok többségének véleménye között – állapították meg.

A kutatás szerint:

az Európai Unió tagállamai között jelenleg nincs olyan ország, amelyben a többség támogatását élvezné a migrációs paktum.

Az intézkedés legnagyobb mértékben Svédország és az észak-afrikai migrációs útvonal frontországának tekinthető Olaszország lakosságát osztja meg: Svédországban 42 százalék, Olaszországban pedig 47 utasítja el a paktumot, miközben előbbiben 33, utóbbiban 35 százalékos a támogatók aránya.

Magyarországon a megkérdezettek 85 százaléka utasítja el a paktumot – emelték ki.

Ez alapján nem meglepő – folytatták -, hogy Európa-szerte népszerűvé vált a magyar modell.

Vagyis az uniós megkérdezettek 74 százaléka szerint inkább meg kellene erősíteni az EU külső határait, ezzel elejét véve az illegális bevándorlásnak.

A közvélemény ezzel leginkább azokban az országokban ért egyet, ahol a migrációs paktum elutasítottsága is magas. Csehországban 88 százalék, Lengyelországban 83 százalék, Magyarországon 84 százalék, Franciaországban és Németországban pedig egyaránt 77-77 százalék szeretné fokozni a határvédelmet – sorolták.

Több, a migrációval súlyosan érintett országban komoly nehézséget jelent a biztonság kérdése, miközben a lakosság elsöprő többsége a határvédelem szigorítását szorgalmazza. A migrációs paktum érthető módon nem nyerte el az európai közvélemény bizalmát, ahogy a határországokkal való szolidaritást sem szolgálja, hiszen a válaszadók éppen a határok lezárását sürgetik – olvasható a Magyar Nemzet cikkében.

A napi egymillió eurós bírság ellenére Magyarország ragaszkodik álláspontjához, nem akarunk illegálisan érkező embertömeget az országban – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója korábban az M1 aktuális csatorna műsorában.

Bakondi György hangsúlyozta, Nyugat-Európában szinte naponta történnek már olyan súlyos bűncselekmények – nők elleni erőszak, késes támadás és gázolás – , amelyeket az illegális bevándorlás során érkezett emberek követnek el – írja az MTI.

Sok migránsnak a kiutasítás vagy a politikai menedékjog elutasítása miatt már el kellett volna hagynia az uniós országokat, de továbbra is itt tartózkodnak, ennek a megoldatlan kérdésnek rendkívül súlyos következményeit minden ember érzékeli – hívta fel a figyelmet a politikus.

Bakondi György elmondta, a negatív jelenségek, illetve a magyar és az amerikai példák azt mutatják, hogy a lakosság nyomására

egyre több ország foglalkozik a migráció hatásaival, és nem hajlandó végrehajtani a migrációs paktumot.

Németországban több mint hetven százalékos a támogatottsága a szigorításnak, Magyarországon pedig, pártpolitikai hovatartozástól függetlenül, jelentős arányban támogatja a lakosság a határőrizet fenntartását – hangoztatta a miniszterelnök főtanácsadója.

Hozzátette, mindent meg kell tenni a kialakult belső biztonság fenntartásáért, mivel ez adja a gazdaság fejlődésének, a mindennapi életnek és a családok biztonságának garanciáját.

Műsorvezetői kérdésre válaszolva Bakondi György azt mondta,

az Európai Parlamentben (EP) folyamatosan erősödik a Patrióták frakciója,

egyre markánsabb véleményeket fogalmaznak meg az európai kérdésekben a parlament vagy a szakbizottságok ülésein, függetlenül attól, hogy nem jutottak pozíciókhoz a patrióta képviselők.

Ha egyre több államban történik változás a láthatóan súlyos következményekre vezető migrációs politikában, akkor előbb-utóbb az Európai Tanácsban, az Európai Bizottságban és EP-ben is napirendre kerülhet ez a kérdés – mutatott rá a főtanácsadó. Hozzátette: Magyarország a maga részéről mindent megtesz a migrációs álláspontjának erőteljes érvényesítésére és a pozitív eredményeinek bemutatására.