Így valósulhat meg a települések önvédelme

A közösségi értékvédelmi konzultáció során öt olyan lehetőség körvonalazódik, amely megoldást jelenthet a települések védelme érdekében – jelentette ki a közigazgatási és területfejlesztési miniszter az M1 csütörtök reggeli műsorában.

„ A Magyarországon működő mintegy 3100 önkormányzatból körülbelül kétezernek fogy a népessége és ezerre tehető, ahol ez a mutató emelkedik. Van pár száz olyan önkormányzat, amelyek számára a növekedés veszélyt jelent ”– közölte Navracsics Tibor, példaként említve a budapesti agglomerációt, a Balaton vagy a Velencei-tó környékét.

A miniszter elmondta,

ezek a települések szeretnének nagyobb védelmet kapni,

ehhez kapcsolódóan sarkalatos törvényben gondolkodnak.

Az egyik ilyen az ingatlan adásvételének tiltása a nem ott élők számára, de a konzultáció során szóba került az elővásárlási jog kiterjesztése, az ingatlanvásárlás, valamint a lakcímbejelentés feltételhez kötése, illetve a helyi adózási kötelezettségek megállapítása is.

„Mindegyikhez tartozik mentességi jog. Ilyen az, hogy népcsoporttal, vallási felekezettel vagy bármilyen elkülöníthető, védelemre szoruló csoporttal szemben nem lehet hátrányos megkülönböztetést alkalmazni. Ezen túl pedig léteznek olyan speciális mentességi jogok, mint az adott településen születettek visszaköltözése, vagy éppen az állami közszolgáltatás céljából oda költözőké” – tette hozzá Navracsics Tibor.

A miniszter rámutatott,

ezekkel az eszközökkel meg lehet akadályozni a kifejezetten befektetési célú felvásárlásokat.

Kiemelte, a törvényjavaslattal azokat a helyi közösségeket is meg tudják védeni, amelyek évszázadokon keresztül őrizték a helyi hagyományokat. Példaként említette a sváb és szerb falvakat, amelyek közül sok, főként a főváros környékiek, mára elveszítették eredeti identitásukat.

Navracsics Tibor a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról beszélt, hogy a két héten át tartó értékvédelmi konzultáció során mintegy kétezer polgármesterrel, országgyűlési képviselővel és közgyűlési elnökkel egyeztettek. A törvénytervezettel kapcsolatban azt mondta,

a jogszabályt már a tavaszi ülésszakon elfogadhatja az Országgyűlés és az akár már nyáron hatályba léphet.

A miniszter szólt a Versenyképes járások program első pályázati felhívásáról is. Mint elmondta, arra kérte az önkormányzatokat és a járási fejlesztési fórumokat, hogy a nagy, infrastrukturális fejlesztések helyett közösségközpontú beruházásokban gondolkodjanak. Ilyen például a kamerarendszerek és traffipaxok kiépítése, vagy az egészségügyi ellátórendszer fenntartásához nyújtott segítség, amely egy közösség életében érzékelhető változást jelent a mindennapokban.

„Országosan 65 milliárd forint fejlesztési forrás áll rendelkezésre a programban ” – fűzte hozzá.

Navracsics Tibor a közösségi értékvédelmi konzultáció Somogy vármegyei állomásán azt mondta: Magyarországon ahogy a mozgás és a letelepedés, úgy a szólás- és a gyülekezés is szabad, utóbbi gyakorlásának korlátait azonban sarkalatos törvényekben szabályozzák.

Az alaptörvényben meg kívánják teremteni a helyi önazonosság védelmét, mint alkotmányos alapjogot,

és ehhez képest sarkalatos törvényben szabályoznák azokat a lehetőségeket, amelyek a helyi önazonosság védelmét, a szabad mozgás, letelepedés jogának korlátozását jelentik jogszabályi eszközökkel – tette hozzá. Kitért rá, ilyen eszköz lehet az ingatlanszerzés kizárása, az elővásárlási jog, az ingatlanszerzés feltételhez kötése, a lakcímlétesítés feltételhez kötése és a helyi adózás.

Mentességet kaphatnának az ott születettek vagy azok, akiknek korábban a településen volt a lakóhelyük, hozzátartozói élnek ott vagy állami közfeladatot látnak el: rendőrök, orvosok, tanárok – sorolta.

Jelezte, bíznak abban, hogy a törvényjavaslatokat még a tavaszi ülésszakban beterjesztik az Országgyűlésnek, amely azokat még ebben az ülésszakban el is fogadja.

Navracsics Tibor emlékeztetett rá, hogy

a tervezett jogi lépések célja a települések helyi önazonosságának, a szokásoknak és hagyományoknak a védelme, a népesség egyensúlyának megőrzése.

A miniszter hangsúlyozta, a készülő szabályozás egy lehetőség, vagyis azt nem kötelező mindenkinek alkalmaznia, csak azoknak, akiknek valamilyen „védműre, gátra, szűrőre” van szükségük, ezért a hatálya alá tartozhat Budapest és a megyei jogú városok is.

A tárcavezető a betelepüléssel összefüggésben kiemelte, számos polgármesterrel találkozott, akik arról számoltak be, a beköltözők nem ismerik a közösséget, nem vesznek részt annak életében, előfordul, hogy választások idején „soha nem látott emberek jelennek meg polgármesterjelöltként vagy képviselőjelöltként”, hogy megpróbálják átvenni a település irányítását, átalakítani a település szerkezetét.

A településeknek lehetnek speciális hagyományai, lakhatják döntően német vagy például horvát nemzetiségűek, a beköltözés hullámai pedig roncsolják a község eredeti szerkezetét. Mindez frusztrációt, feszültséget kelt, éppen ezért akarnak eszköztárat adni a polgármesterek, képviselők kezébe – fűzte hozzá.

Azt mondta, Magyarországon mintegy 3100 önkormányzat van, ebből demográfiai és belső vándorlási okokból is mintegy 2 ezer önkormányzatnak fogy a népessége, 1100-nak nő, utóbbiakon belül alkotnak kisebbséget azok a helyhatóságok, amelyek számára a növekedés fenyegetést jelent.

Szólt arról, hogy 1990 és 2023 között két tendencia volt megfigyelhető a népesség belföldi vándorlásában: a kevésbé fejlett térségektől a fejlettebbek felé, azaz az ország keleti és részben a déli, dél-dunántúli részéből az észak-dunántúli és a budapesti térségbe áramlás, valamint a kiáramlás a nagyvárosokból a környező települések felé.

Az utóbbi időszak népességvándorlásának nagy motorja a koronavírus-járvány volt

– tette hozzá.

Rámutatott, jellemző, hogy a városokból kiköltőző és a környéken ingatlant vásárló emberek visszajárnak a városba dolgozni, oda viszik iskolába a gyermekeiket, és csak éjszakai, hétvégi életet élnek ott, ahova költöztek.

Budapest 1990 és 2023 között 330 ezer lakost veszített, ennyien költöztek ki a fővárosból főként a környező településekre, Somogyban pedig erősebb kiköltözés figyelhető meg Kaposvár agglomerációjába, a Balaton déli partjára, azon belül Siófok és Fonyód térségébe – jegyezte meg Navracsics Tibor.

A miniszter úgy vélte, Magyarország mérete és lakossága szempontjából figyelemre méltó az ingázások gyakorisága, a magyarok az Európai Unió harmadik leggyakrabban ingázó nemzete. A legjelentősebb ingázási célpont Budapest, Somogyban Siófok, Fonyód, Marcali és Kaposvár – ismertette.