"Magyarországnak alapvető nemzetbiztonsági érdeke Kelet és Nyugat civilizált együttműködése”

Magyarország biztonságához elengedhetetlen a kelet-nyugati együttműködés, ennek pedig az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) adja a legjobb felületét, hazánk ezért támogatja annak működését, sőt megerősítését is – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az EBESZ főtitkárával, Feridun Sinirliogluval közösen tartott sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy földrajzi elhelyezkedése nyomán Magyarországnak az a történelmi tapasztalata, hogy ha civilizált együttműködés van Kelet és Nyugat között, az jó, ennek hiánya viszont súlyos problémát jelent.

„Legutóbb éppen negyven évet veszítettünk el az életünkből Kelet és Nyugat konfliktusa miatt. Ekképp Magyarországnak alapvető nemzetbiztonsági érdeke Kelet és Nyugat civilizált együttműködése”

– húzta alá.

„Az Ukrajnában zajló háború és az arra adott válaszok egy rendkívül veszélyes konfliktust hoztak létre a keleti és a nyugati világ között, és ennek a konfliktusnak súlyos háborús eszkalációs kockázata is van, és bizonyos periódusaiban ennek a háborúnak felsejlett egy harmadik világháborús rémképe is” – tette hozzá.

Üdvözölte, hogy Donald Trump amerikai elnök beiktatása visszahozta a civilizált együttműködés reményét. Ezzel kapcsolatban pedig az elmúlt évek legörömtelibb és legmegnyugtatóbb fejleményének nevezte azt, hogy újranyíltak a diplomáciai csatornák Washington és Moszkva között, és így a két ország közvetlen kapcsolatba lépett egymással.

„Ettől a világ eggyel biztonságosabb hely lett, ugyanis a közvetlen amerikai-orosz kapcsolatfelvételnek köszönhetően legalább a háború eszkalációs kockázata csökkenni tudott” – vélekedett.

Szijjártó Péter leszögezte, hogy hazánknak érdeke az ukrajnai háború mielőbbi lezárása, amihez orosz-amerikai megállapodásra van szükség, ezért is támogatja a kormány a felek közötti párbeszédet,

amely minden korábbinál jobb reményt jelent a diplomáciai rendezésre.

„Ugyanakkor azt is jól látjuk, hogy veszélyek leselkednek a békemegállapodásra. Leginkább Brüsszelből veszélyeztetik a békemegállapodás sikerét, mi ezért arra szólítjuk fel a brüsszeli politikusokat, hogy ne akadályozzák a béketárgyalásokat, ne veszélyeztessék a béketárgyalások sikerét” – mondta.

Továbbá hangsúlyozta, hogy

Európa hosszú távú biztonságának és versenyképességének helyreállítása terén igen fontos előfeltétel a folyamatos kulturált párbeszéd biztosítása Kelet és Nyugat között, amire pedig az EBESZ jelenti a garanciát,

hiszen a szervezetet épp e célból alapították annak idején.

„Ezért mi észszerűtlennek, károsnak és veszélyesnek tartunk minden olyan kísérletet, amely az EBESZ gyengítésére irányul, és amely arra irányul, hogy az EBESZ-nek ezt a kelet-nyugati párbeszédplatform jellegét gyengítse” – jelentette ki.

„Mi pártoljuk azt, hogy az új európai biztonsági architektúráról induljon egy párbeszéd, de ennek csakis úgy van értelme, hogyha abba mind Törökországot, mind Oroszországot bevonjuk, ők mindannyian az európai realitás részei” – fűzte hozzá.

„Mi, magyarok, a nemzeti érdekünkből indulunk ki, számunkra Magyarország az első, biztonságunkhoz pedig elengedhetetlen a kelet-nyugati együttműködés, és ennek az EBESZ adja a legjobb felületét, ezért mi mindig támogatni fogjuk az EBESZ működését, sőt funkciójának megerősítését” – összegzett.

A miniszter újságírói kérdésre válaszolva üdvözölte az e heti amerikai-orosz tárgyalásokat, és reményét fejezte ki, hogy a folyamat minél hamarabb eredményt, vagyis békét hoz a térségbe.

Emellett sajnálatának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy még nem tudott átlépni a gázai tűzszünet a második szakaszába, mert ez lehetőséget adhatott volna arra, hogy az utolsó magyar állampolgárságú túsz hazatérhessen, illetve a meggyilkolt magyar túsz holttestét is visszakaphassa a család.

„Sajnos, ez egyelőre nem történt meg. Továbbra is azt szeretnénk, hogyha a Hamász minden egyes, még fogságban lévő élő túszt minél előbb elengedne, köztük a magyar állampolgárságú túszt is, ezért is nagyra becsüljük mindazokat a közvetítési kísérleteket, akár az Egyesült Államok, akár Katar, akár Egyiptom részéről, amelyek segítséget jelenthetnek ebben” – mondta.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábbi Facebook-bejegyzésében jelentős fordulatról számolt be Magyarország és az Egyesült Államok kapcsolatában, új korszak kezdődött a két ország között, amelyet immár a kölcsönös tisztelet és a kölcsönös előnyökre való törekvés jellemez.

A külügyminiszter posztjában támogatásáról biztosította az amerikai elnököt: „Nagyra becsüljük az Egyesült Államok új elnökének elkötelezettségét a béke mellett, és beszéljünk világosan:

ha Donald Trump nem teremt békét Ukrajnában, akkor senki.”

Szijjártó szerint Magyarország határozottan kiáll Trump béketörekvései mellett, és bírálta az Európai Uniót azok akadályozásáért: „Magyarország minden eszközzel támogatja Donald Trump erőfeszítéseit, és felháborítónak tartjuk, hogy Brüsszel gátolja ezek sikerét.”

Fontos mérföldkő a gazdasági, befektetési és energetikai együttműködés fejlesztése az Egyesült Államokkal. A külügyminiszter szerint:

„Hatalmas lehetőségeink vannak a kétoldalú gazdasági, befektetési és energetikai együttműködésben, melyek fejlesztése érdekében most már közösen dolgozunk.”

Elmondása szerint konstruktív tárgyalást folytatott Robert Palladino amerikai ügyvivővel, és „végre újra a kölcsönös tisztelet határozza meg kapcsolatunkat” a budapesti amerikai nagykövetséggel.

Az Európai Unió erős nyomást fejt ki annak érdekében, hogy Ukrajna előbb lehessen a közösség tagja, mint a Nyugat-Balkán országai, azonban erről szó sem lehet – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.

A minisztérium MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a tárcavezető az északmacedón kollégájával, Timcso Mutszunszkival közösen tartott sajtótájékoztatóján sérelmezte, hogy az EU „óriási nyomást fejt ki annak érdekében”, hogy Ukrajnát előbb felvehesse tagjai sorába, mint a Nyugat-Balkán országait. „Szeretném világossá tenni, hogy minderről szó sem lehet” – szögezte le.

Két okot említett, szavai szerint az egyik, hogy

míg a nyugat-balkáni államok csatlakozása előnyös lenne a közösség számára, az ukrán tagság gazdaságilag és biztonsági szempontból is tönkreverné a közösség működését.

A másik pedig az – mint mondta -, hogy senki nem gondolhatja azt, hogy ma Ukrajna jobb állapotban lenne, mint bármelyik nyugat-balkáni ország.

„Ez egyszerűen nonszensz, és ha a nyugat-balkáni országok jobb állapotban vannak, akkor nem értjük, hogy miért is kellene nekik várni. Úgyhogy a magyar emberek majd egy véleménynyilvánító szavazással el fogják mondani a véleményüket ebben a kérdésben” – tudatta.

Ezt követően úgy vélekedett, hogy

Észak-Macedónia esete jól mutatja az Európai Unió által alkalmazott kettős mércét,

mivel bár az ország már húsz éve tagjelölt, egyes kormányok folyamatosan akadályozzák az integrációs folyamat előrehaladását.

„És érdekes módon ezen országokat soha nem bélyegzi meg senki az európai egység felborításával vagy azzal, hogy orosz érdekeket szolgálnának, miközben mi, magyarok folyamatos támadás alatt vagyunk, amikor a kárpátaljai magyarok jogaiért kiállunk, s világossá tesszük, hogy mindaddig, amíg a kárpátaljai magyarok nem kapják vissza az őket megillető, korábban már birtokolt jogaikat, addig Ukrajna számára semmilyen lehetőséget nem látunk az EU-csatlakozási tárgyalások során való előrelépésben” – közölte.

„Tehát érdekes, hogy míg egyes országok blokkolják Észak-Macedónia tárgyalási folyamatát, addig őket senki nem támadja, mi meg itt vagyunk a liberális mainstream nyomásgyakorlása alatt, csak azért, mert a kárpátaljai magyarok jogaiért kiállunk” – tette hozzá.

A miniszter emellett a szolidaritását is kifejezte a tragikus kimenetelű kocsani diszkótűzzel kapcsolatban, amelyben több tucat fiatal vesztette életét, és kifejtette, hogy a bajban kell a barátságot megerősíteni.

„Szeretném ismételten aláhúzni, hogy Magyarország Észak-Macedónia mellett állt és áll is ezen nagyon súlyos tragédia megélése és feldolgozása során. Mi a tragédia után szinte azonnal kapcsolatba léptünk egymással, és Magyarország azonnal segítséget nyújtott Észak-Macedóniának, hiszen nyilvánvaló, hogy nincs az az egészségügyi ellátórendszer, amelyik egy ilyen nagy tragédia következményeivel egyedül és azonnal szembe tudna nézni” – mondta.

Kiemelte, hogy jelenleg is

hat sérültet ápolnak hazánkban, és a kormány készen áll további támogatást nyújtani szükség esetén.

„Az együttérzésünkről biztosítottuk az érintett családokat, és természetesen imádkozunk mindazok felgyógyulásáért, akiket most még ápolnak” – fogalmazott.

Szijjártó Péter arra is kitért, hogy nemrég kétoldalú kormánycsúcsot rendeztek, amelyen megállapodás született arról, hogy

a magyar cégek részvételi lehetőséget kapnak az észak-macedóniai infrastruktúra-fejlesztési programokban.

Aláhúzta, hogy most előkészítés alatt áll a két külügyminisztérium között ez a kormányközi egyezmény, amely komoly lehetőségeket tartogat a hazai vállalatok számára.