Az oroszok hivatalosan nem értesültek a tűzszüneti javaslatról

A Kreml szerint Oroszország nem hoz döntést az Egyesült Államok révén javasolt ukrajnai tűzszünet ügyében, amíg nem kap közvetlen tájékoztatást az amerikai kormánytól – közölte a Sky News.

Miután Volodimir Zelenszkij bejelentette, hogy Ukrajna támogatja Donald Trump 30 napos tűzszüneti javaslatát, az ukrán elnök napi videóüzenetében azt is kiemelte: „Készen állunk elfogadni ezt a javaslatot, pozitív lépésnek tartjuk. Most az Egyesült Államokon múlik, hogy meggyőzze Oroszországot is.”

A Kreml a javaslatra reagálva jelezte, miszerint nem kíván elhamarkodott lépéseket tenni, hiszen előbb hivatalos információkat kell kapnia az Egyesült Államoktól.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hozzátette, hogy

Oroszország alaposan megvizsgálja az amerikai–ukrán tárgyalások után kiadott nyilatkozatokat, és csak ezt követően hoznak döntést a javaslatról,

 hiszen amerikai tisztviselők több csatornán keresztül is tájékoztatják Oroszországot a részletekről.

„A következő napokban várható a kapcsolatfelvétel, de az Egyesült Államok eddig nem kezdeményezett telefonhívást Putyin és Trump között” – mondta Peszkov. Hangsúlyozta, hogy ha szükséges, egy ilyen hívást nagyon gyorsan meg lehet szervezni.

Ukrajna bejelentette, hogy készen áll egy azonnali, 30 napos tűzszünetre, Donald Trump pedig reméli, hogy Vlagyimir Putyin is csatlakozik ehhez. Nem sokkal később azonban Oroszország légicsapást indított Kijev és Harkov ellen – közölte a Guardian.

Ukrajna kijelentette, hogy kész azonnali 30 napos tűzszünet elfogadására az Oroszországgal folytatott háborúban, miután az Egyesült Államok azonnali hatállyal feloldja a katonai segítségnyújtásra és a hírszerzési információk megosztására vonatkozó korlátozásait a szaúd-arábiai tárgyalások után.

Donald Trump azt mondta, most azt reméli, hogy Vlagyimir Putyin is elfogadja az ajánlatot, hiszen ha az orosz elnök megtenné,

ez lenne az első tűzszünet az elmúlt több mint három év során,

amióta 2022-ben megkezdte teljes körű megszállását Ukrajna ellen.

Ukrajna nyilatkozata után Oroszország azonban légitámadást intézett Kijev ellen. Vitalij Klicsko polgármester szerint a légvédelem beavatkozott a csapások elhárítására.

A RIA hírügynökség beszámolt arról is, hogy Harkivot szintén támadás érte, valamint az ukrán Digitális Transzformációs Minisztériumra hivatkozva közölte, hogy

Kijev tíz régiójában adtak ki légiriadót.

A megállapodás, amelyről amerikai és ukrán magas rangú tisztviselők dzsiddai találkozójuk után közös nyilatkozatban számolnak be, csaknem két héttel azt követően született meg, hogy Donald Trump amerikai elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között éles konfliktus alakult ki az Ovális Irodában. Ez az incidens oda vezetett, hogy a Fehér Ház felfüggesztette az Ukrajnának nyújtott segélyeket.

Ukrajna megerősítette, hogy saját hadseregük drónja csapódott be a Moszkva melletti olajfinomítóba és az Európába kőolajat exportáló Barátság kőolajvezeték rendszeréhez tartozó Orjoli területi létesítménybe.

„Detonációkat rögzítettünk az (oroszországi Orjoli területi) Acélló nevű mérőállomásnál, amely technológiai szolgáltatásokat végez a Barátság kőolajvezeték számára” – olvasható az ukrán vezérkar közleményében.

A közlemény szerint a mérőállomás fontos szerepet játszik a Leningrádi területi Uszty-Luga tengeri kikötő termináljára történő szállításokban is – számolt be róla az MTI.

Hat ember, közöttük két gyermek halt meg, heten pedig megsebesültek kedden orosz légitámadásokban a kelet-ukrajnai Donyeck megyében.

Két – 11 és 13 éves – fiútestvér halt meg Rivnében, egy felnőtt Pokrovszk közelében és három másik pedig Sziverszkben

– közölte kedden a Telegram üzenetküldő alkalmazáson Vadim Filaskin, a megye közigazgatási vezetője.

A Moszkva és környéke elleni nagyszabású ukrán dróntámadás célja lehetett az ukrajnai rendezés kialakuló diplomáciai tendenciájának elrontása – vélekedett Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden újságíróknak nyilatkozva, írja az MTI.

„Még nem folynak tárgyalások (…) De hogy a kialakuló tendenciát rendesen el lehet rontani, az igen” – válaszolt arra a kérdésre, hogy vajon a Kreml a béketárgyalások megzavarását tekinti-e az éjszakai támadás céljának.

Azt javasolta az újságíróknak, „kérdezzék meg a kijevi rezsimet”, mit akart elérni a dróntámadással. Peszkov szerint a tárgyalások még nem folynak, így nincs mit zátonyra futtatni, és az amerikaiak egyelőre azt próbálják megérteni, hogy Kijev mennyire kész a békéről szóló párbeszédre.

A szóvivő méltatta az orosz légvédelem teljesítményét, és helyesnek nevezte, hogy megmutatták a dróntámadás által megrongált lakóépületeket a Moszkvába érkezett Feridun Sinirlioglunak, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) főtitkárának.

Az orosz védelmi minisztérium szerint keddre virradóra 337 drónt ukrán lőttek le Oroszország – ebből 91-et a fővárosi régió – légterében.

A támadás következtében 3 ember életét vesztette, 18 pedig – köztük 3 gyermek – megsebesült.

Feridun Sinirlioglu a Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel folytatott keddi tárgyalásait követően megtartott közös sajtótájékoztatón kifejezte az EBESZ készségét arra, hogy a felek számára előnyös módon támogasson minden olyan erőfeszítést, amely az ukrajnai konfliktus megoldására irányul.

Az ukrán dróntámadással kapcsolatban kijelentette:

„Ez a háború rengeteg szenvedést hozott, jártam Kijevben, és ott is láttam ugyanilyen következményeket.

Nagyon remélem, hogy nagyon hamar véget ér a háború, és nem leszünk többé tanúi ilyen incidenseknek sem Moszkvában, sem Kijevben.”

Lavrov hangot adott álláspontjának, miszerint a békefenntartók Ukrajnába vezénylésére vonatkozó javaslatok egyelőre úgy néznek ki, mintha annak a „kijevi náci rezsimnek” a maradványait akarnák megmenteni, amelynek törvényei irtották az orosz kultúrát, nyelvet és médiát, valamint betiltották a kánoni ukrán ortodox egyházat. Közölte, hogy az EBESZ főtitkárával részletesen megvitatta az ukrajnai konfliktus megoldásának módjait.

A külügyminiszter szerint Oroszország továbbra is tárgyalni fog a válságról az Egyesült Államokkal és mindenkivel, aki kész segíteni a megoldásban. Azt mondta, egyelőre nem szerepel a tervek között a szervezet bevonása ebbe a folyamatba, amely lényegében még el sem kezdődött.

Közölte: beszámolt a főtitkárnak azon esetekről, amikor az EBESZ-nek a háború előtt a Donyec-medencében állomásozó különleges megfigyelő missziójának munkatársai titkos adatokat szolgáltattak ki Kijevnek a donyecki és a luhanszki „népköztársaságról”.