időjárás
Létrehozva: 2025.02.14.
Módosítva: 2025.02.14.
Nagy lépés lehet a béke felé a mai müncheni konferencia
Nyugat-Európa fél, hogy kimarad a döntésekből.
Ma kezdődik a 61. Müncheni Biztonsági Konferencia, amelynek elsőszámú témája az ukrajnai háború befejezése. Donald Trump amerikai elnök közvetlen tárgyalásokat szorgalmazott Vlagyimir Putyinnal, ami a konferencia előtt a háborúpárti nyugati politikusoknál felzúdulást okozott. A nyugati szövetségesek és Ukrajna attól tartanak, hogy a tárgyalásokon megkerülik őket, és óva intettek attól, hogy Ukrajna kárára túl sok engedményt tegyen az Egyesült Államok, írja a német Merkur.
A háromnapos rendezvényre több mint hatvan állam- és kormányfőt, több száz minisztert, valamint a politika és az üzleti élet más képviselőit várják, emellett olyan nemzetközi szervezetek, mint az ENSZ, az Európai Unió és a NATO is több képviselőt küld.
A világ biztonsági kihívásai közül a konferencián az ukrajnai konfliktus kerül a középpontba – jelentette ki korábban Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere.
A konferencia kezdete előtt Keith Kellogg amerikai különmegbízott hangsúlyozta, hogy közvetlen tárgyalásokra van szükség Oroszország és Ukrajna között. Vlagyimir Putyinnak Volodimir Zelenszkijjel is beszélnie kell – mondta Kellogg az ARD műsorában.
Bár korábban Putyin azt mondta, hogy mivel Zelenszkij nem legitim elnök, nem fog vele tárgyalni.
De ez nem fog működni. Muszáj nekik. És mindkét félnek fel kell adnia valamit. Az Egyesült Államok szerint a három félnek beszélnie kell egymással, különösen a két főszereplőnek, az oroszoknak és Ukrajnának le kell ülniük, és beszélniük kell
– hangsúlyozta Kellogg.
A konferencia előtt Annalena Baerbock német külügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy a tárgyalásoknak fenntartható békemegoldással kell végződniük. Szerinte senki semmit sem nyerne egy látszatbékével. Emmanuel Macron is óva intett az ukrajnai háborúval kapcsolatos ilyen békemegállapodástól, amely kapitulációnak minősülne, mivel Donald Trump azt sugallta, hogy Oroszország a tárgyalások során nem biztos, hogy engedményeket tesz.
A háborúpárti francia elnök szerint csak az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij tárgyalhat országa nevében Oroszországgal a háború befejezéséről, és a Financial Timesnak adott interjújában arra figyelmeztetett, hogy egy kapitulációt jelentő béke rossz hír lenne mindenkinek, beleértve az Egyesült Államokat is, írja a The Guardian.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy pénteken Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok magas rangú képviselőinek találkozójára kerül sor a müncheni biztonsági konferencián.
Holnap találkozót tartanak Münchenben. Oroszország ott lesz a mieinkkel. Ukrajna is meghívást kapott
– mondta Trump csütörtökön újságíróknak a washingtoni Fehér Házban.
Ukrajna politikai vezetése is reagált a jelentésekre. – Nem tervezünk megbeszéléseket az oroszokkal – mondta Kijevben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója, Dmitro Litvin.
– Az oroszokkal való párbeszédhez közös álláspontnak kell lennie Kijev szövetségeseivel az asztalon – mondta újságíróknak. – Jelenleg semmi sincs az asztalon.
Az ukrajnai háború és az esetleges békemegállapodásról szóló tárgyalások mellett más válságok is szerepelnek a konferencia programjában. Szó lesz az izraeli és a Gázai övezetben zajló háborúról, valamint a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Szudánban zajló konfliktusokról. A mesterséges intelligencia területén bekövetkező fejleményekből adódó biztonsági kérdések is napirenden vannak.
Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy Ukrajna részt fog venni a béketárgyalásokon Oroszországgal, annak ellenére, hogy Kijev a pénteki biztonsági konferencián még korainak tartja a Moszkvával való párbeszédet. Trump szerint a jövő héten Szaúd-Arábiában találkozhatnak a felek.
Trump a Fehér Házban nyilatkozva elmondta, hogy Ukrajnának helye lesz az asztalnál az Oroszországgal folytatott bármely béketárgyalás során a háború lezárása érdekében. Münchenben erre esélye is lesz Kijev képviselőjének.
Részei a folyamatnak. Ott lesz Ukrajna, Oroszország és más szereplők is, sok ember
– mondta Trump.
Trump a békéért dolgozik
Arra a kérdésre, hogy bízik-e Putyinban, azt válaszolta:
Úgy gondolom, szeretné, ha valami történne. Ebben a kérdésben bízom benne.
Donald Trump elmondta, hogy amerikai és orosz tisztviselők pénteken Münchenben találkoznak, és Ukrajnát is meghívták.
Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója azonban kijelentette: Kijev nem számít arra, hogy pénteken tárgyalásokat folytat a másik féllel a müncheni biztonsági konferencián, és úgy véli, hogy az Egyesült Államoknak, Európának és Ukrajnának közös álláspontra kell jutnia a Moszkvával folytatott esetleges tárgyalások előtt, írja a Reuters brit hírügynökség.
Trump azt is jelezte a jelentések szerint, hogy jövő héten Szaúd-Arábiában találkozóra kerül sor a három ország magas rangú tisztviselői között, amelynek célja a háború befejezése. Ez a megbeszélés azonban még nem az elnökök között zajlik majd.
Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy „nagyon szorosan” együtt akar működni Vlagyimir Putyinnal az ukrajnai háború befejezése érdekében, és azt reméli, hogy „meglátogatják egymás országát”. Egyértelmű, hogy Putyin is így gondolja, hiszen meghívta Trumpot Moszkvába. Európa vezetői azonban egyáltalán nem örültek a fejleményeknek.
Az amerikai elnök hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háborúról szóló tárgyalások „azonnal” megkezdődnek a Putyinnal folytatott hívása után. Ha ez a látogatás valóban megvalósul, az az amerikai-orosz kapcsolatok jelentős elmozdulását jelentené, hiszen amerikai elnök több mint egy évtizede nem járt Oroszországban. Ennek azonban nem mindenki örülhet.
Steve Rosenberg. a BBC moszkvai tudósítója úgy jellemezte a mostani helyzetet:
Sok tekintetben Vlagyimir Putyin már most elérte, amit akart – azt, hogy közvetlenül tárgyalhasson az Egyesült Államokkal Ukrajnáról, akár Kijev és Európa feje fölött is, valamint hogy visszakerüljön a nemzetközi politika legfelsőbb szintjére.
Az azonban továbbra sem világos, Putyin mennyire hajlandó a kompromisszumra. Ahogy egy orosz újság fogalmazott a héten: „Oroszország kész a tárgyalásokra. De a saját feltételei szerint.”
Az orosz tisztviselők azt állítják, hogy Moszkva kész a tárgyalásokra, de mindig visszautalnak Putyin úgynevezett 2024 júniusi békejavaslatára, amely inkább ultimátumnak tűnik. Eszerint Oroszország megtarthatná az összes elfoglalt ukrán területet, plusz még további, jelenleg is ukrán ellenőrzés alatt álló földeket. Emellett Ukrajna nem csatlakozhatna a NATO-hoz, és a nyugati szankciókat fel kellene oldani.
Európa azt üzente Trumpnak, hogy lassan a testtel
Ezzel párhuzamosan az európai vezetők is egyértelművé tették álláspontjukat. A Reuters beszámolója szerint hét európai állam – köztük Nagy-Britannia, Franciaország és Németország – szerdán kijelentették, hogy részesei akarnak lenni minden jövőbeli tárgyalásnak Ukrajna sorsáról, hangsúlyozva, hogy csak egy igazságos megállapodás erős biztonsági garanciákkal biztosíthat tartós békét.
„Közös célunk, hogy Ukrajnát erős pozícióba hozzuk. Ukrajnának és Európának minden tárgyalás részének kell lennie”
– áll a hét ország és az Európai Bizottság közös nyilatkozatában. „Ukrajnát erős biztonsági garanciákkal kell ellátni. Az igazságos és tartós béke Ukrajnában elengedhetetlen feltétele az erős transzatlanti biztonságnak” – tették hozzá, hangsúlyozva, hogy az európai hatalmak készen állnak az amerikai szövetségeseikkel folytatandó egyeztetésekre.
Közvetlenül előzmény volt, hogy a francia, brit, német, lengyel, olasz és spanyol külügyminiszterek, valamint az Európai Bizottság képviselője szerdán Párizsban találkoztak Ukrajna külügyminiszterével. Az előre egyeztetett találkozó célja az uniós védelmi stratégia kidolgozása, Ukrajna megerősítésének lehetőségei, a jövőbeli béketárgyalások előkészítése, valamint az amerikai kormánnyal folytatandó egyeztetések előkészítése volt a hétvégi müncheni biztonsági konferencia előtt.
Ezzel az állásponttal szemben áll a Fehér Ház sajtótitkárának, Karoline Leavitt nyilatkozata arról, hogy bármely európai ország részt vesz-e a béketárgyalásokon. „Jelenleg nincs olyan európai nemzet, amelynek részvételéről beszámolhatnék” – mondta.
Az európai vezetők ezt követően élesen bírálták az amerikai lépéseket.
„A békét csak együtt lehet elérni. És ez azt jelenti: Ukrajnával és az európaiakkal együtt”
– fogalmazott Annalena Baerbock német külügyminiszter a Politico szerint, reagálva ezzel Trump szerdai bejelentésére az orosz vezetővel folytatott párbeszédről. „Ezt az utat együtt kell bejárnunk, hogy a béke visszatérjen Európába” – tette hozzá.
A Politiconak nyilatkozva Baiba Braze lett külügyminiszter kijelentette: Ukrajna részvétele bármilyen béketárgyalásban kulcsfontosságú. Braze szerint, bár minden diplomáciai megoldásnak magában kell foglalnia Kijevet, „ahhoz, hogy sikeres békemegállapodás szülessen, Oroszországot a harctéren kell meggyengíteni”.
„Oroszország politikája, gazdasága, vallása, médiája, magánszektora – minden a háborúra van berendezkedve. Ezért Oroszországot rá kell kényszeríteni a békére.”
Donald Tusk lengyel miniszterelnök Trump bejelentésére az X-en így reagált: „Minden, amire szükségünk van, az a béke. Egy igazságos béke. Ukrajnának, Európának és az Egyesült Államoknak együtt kell dolgoznia ennek érdekében. Együtt.”
Az amerikai belpolitikában is komoly vitát váltott ki Trump lépése a Politico szerint. Adam Schiff amerikai szenátor, aki régóta bírálja Trumpot és a republikánus elnök első impeachment-eljárásának vezető ügyésze volt, „remek üzletkötőnek” nevezte Trumpot „a Kreml számára”.
„Ma Donald Trump előbb hívta fel ellenségünket, Oroszországot, mint szövetségesünket, Ukrajnát”.
– írta Schiff a közösségi médiában, hozzátéve: „Közben a védelmi minisztere kizárta Ukrajna jövőbeli NATO-tagságát és szuverenitásának helyreállítását saját területe felett. Ne kerteljünk: ez Ukrajna és a saját érdekeink feladását jelenti, még a tárgyalások megkezdése előtt.”
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
