időjárás
Bármi is lesz a végeredmény új korszak következik.
A felmérések szerint a CDU/CSU lesz a legerősebb erő, amelyet az AfD követ. Az SPD történelmileg gyenge eredmény előtt áll, míg a Zöldek az előrejelzések szerint szintén némileg teret veszítettek. A baloldali Die Linke azonban úgy tűnik, hogy bejut a parlamentbe, míg a szabad demokraták (FDP) és a Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) is mandátumot veszít.
Az ARD prognózisa szerint a következő eredmények születtek:
A ZDF legfrissebb előrejelzése szerint:
Az ARD és a ZDF előrejelzése szerint az FDP és a BSW is az ötszázalékos bejutási küszöb határán egyensúlyoz.
Alice Weidel az AfD választási ünnepségén beszélt. Úgy fogalmazott, az ő pártja a választás egyetlen igazi győztese.
Az AfD frakcióvezetője Nikolaus Kramer felszólította a választási győztes Friedrich Merz (CDU) pártját, hogy „bontsa le a tűzfalat”, és üljön asztalhoz az AfD-vel.
Carsten Linnemann, a CDU főtitkára elégedettségét fejezte ki az első előrejelzésekkel kapcsolatban.
„A közlekedési lámpás koalíciót jól leszavazták. Az emberek változást akarnak a politikában, és ez meg fog történni. Az új kancellárt Friedrich Merznek fogják hívni” – jósolta Linnemann az ARD-nek.
Az idősek körében a CDU/CSU egyértelmű győztes: az ARD választások utáni felmérése szerint a CDU és a CSU a 70 év feletti szavazók 43 százalékát szerezte meg. Alexander Dobrindt, a CSU főtitkára az unió egyértelmű győzelmének minősíti az első előrejelzéseket, és kizárta a koalíciót a Zöldekkel:
A zöldekkel nem lesz változás a politikában. Nem lenne rájuk szükség a koalícióhoz.
„Megnyertük ezt a Bundestag-választást” – mondta Friedrich Merz, az unió kancellárjelöltje a berlini Konrad Adenauer Házban ujjongó támogatói előtt.
„Tisztában vagyok a most előttünk álló feladat nagyságával (...) Most az a legfontosabb, hogy Németországban olyan kormányt hozzanak létre, amely képes a lehető leggyorsabban cselekedni. A világ nem vár hosszadalmas koalíciós tárgyalásokra” – mondta Friedrich Merz.
Ma este ünnepelünk, holnap reggel pedig munkához látunk.
Matthias Miersch, az SPD főtitkára gratulált a CDU-nak és a CSU-nak: „Megvan a mandátuma a kormányzásra.” Mint mondta, pártja számára ez „történelmi vereség, nagyon keserű este” volt.
„Ez egy keserű választási eredmény a Szociáldemokrata Párt számára” – mondja Olaf Scholz.
Ez egyben választási vereség is.
A kancellár köszönetet mondott párttársainak. „Most az SPD-nek együtt kell továbblépnie” – fogalmazott Scholz.
A hivatalban lévő kancellár vállalta a felelősséget pártja rossz választási eredményéért és gratulált Friedrich Merznek.
Ralf Stegner, az SPD politikusa pártja „bukásáról” beszél. A történelmileg gyenge eredményért a rossz „közlekedési lámpás teljesítményt” okolja. Olaf Scholzot dicsérte, „talán korábban kellett volna az asztalra csapnia”.
„Olyan ország vagyunk, amelynek végre ismét világos, erős vezetésre van szüksége” – mondta Markus Söder, a CSU elnöke a CDU székházában tartott beszédében.
Van egy párt és egy ember, akiben a németek megbíznak. Ez Friedrich Merz. Gratulálok neki.
Annalena Baerbock (Zöldek) külügyminiszter hangsúlyozta, hogy „hihetetlenül fontos”, hogy a következő szövetségi kormány ne ossza meg tovább az országot.
„Összefogásra van szükségünk az országban - különösen ezekben a nehéz időkben” – hangsúlyozta Baerbock az ARD-nek.
A migrációs politikát illetően „erős közös fellépésre van szükség a belső biztonság érdekében, de társadalmunk világra való nyitottsága érdekében is”, tette hozzá a külügyminiszter.
Franziska Brantner, a Zöld Párt vezetője így védte pártja rossz eredményét: „Kikerültünk a Szövetségi Köztársaság egyik legnépszerűtlenebb kormányából, és felküzdöttük magunkat a csúcsra.
Több mint 50 év politikai tapasztalattal a háta mögött készül elfoglalni a német kancellári széket Friedrich Merz, a CDU vezetője, akinek a visszatérése az üzleti világban tett nagyon hosszú kitérő után következett be, miután pártbeli elődje, Angela Merkel évtizedekre ellehetetlenítette őt. Az új kancellárra nehéz kormányzás vár, egy sor kérdésben széthúzó többpárti koalíció élén kell a helyes irányba terelnie Németországot.
Friedrich Merz 1955-ben született a Sauerland nevű, dombokkal és erdőkkel tarkított nyugat-németországi régióban. Családja katolikus és konzervatív beállítottságú volt, ő maga pedig még gimnazistaként 1972-ben csatlakozott a Kereszténydemokrata Unióhoz, a CDU-hoz. Jogot tanult, rövid ideig dolgozott bíróként, majd ügyvédként és vállalati jogászként is tevékenykedett, és kiterjedt üzleti kapcsolatokra tett szert.
Merz portréja alapján a megszokások és az elköteleződés emberének tűnik. Már több mint 50 éve tagja a CDU-nak, a politikai karrierje országosan ismert részét pedig 35 évvel ezelőtt az Európai Parlament képviselőjeként kezdte 1989-ben. Friedrich Merz felesége, Charlotte Merz maga is jogász, aki a bírói hivatást választotta. A házaspár több mint 40 éve él együtt, és három közös gyermekük született. Charlotte Merz korábban nyilatkozta, hogy házasságukat mindig is a kölcsönös támogatás jellemezte: amikor férje politikai vagy üzleti elfoglaltságai miatt kevesebb időt töltött otthon, Charlotte alkalmazkodott ehhez, ugyanakkor bizonyos időszakokban a férje is próbált több szerepet vállalni a család életében.
1994-től a német parlamentben, a Bundestagban folytatta. Nemcsak 198 centijével magasodott párttársai fölé, de képességeiben is. Gyorsan emelkedett a ranglétrán: a CDU/CSU frakcióvezetője lett, ám a párton belüli hatalmi harcokban alulmaradt Angela Merkellel szemben, aki aztán igyekezett őt minden fontos pozícióból kiszorítani.
Ez a vereség hosszú időre megpecsételte politikai karrierjét. Merz 2009-ben visszavonult, és a következő évtizedben főleg a magánszektorban tevékenykedett. Neve ekkor a német nagyvállalati szférában – különösen a BlackRock német leányvállalatánál – tűnt fel, ahol felépítette anyagi egzisztenciáját is. Mindez azt eredményezte, hogy mára multimilliomosnak számít, ám saját bevallása szerint közel áll a középosztályhoz, amit sokan megkérdőjeleznek.
Az ezredfordulókor még komoly vetélkedés zajlott Friedrich Merz (b) és Angela Merkel (j) között, amely az utóbbi győzelmével zárult (Fotó: Getty Images)
Angela Merkel meggyengülésével politikai ambíciói feltámadtak. A volt kancellár 2018-as pártelnöki lemondása után újra és újra elindult, hogy ő szerezze meg a tisztséget. Bár először többször is kudarcot vallott a Merkelhez nagyon közel álló utódokkal (Annegret Kramp-Karrenbauerrel, majd Armin Laschettel) szemben, 2022-ben végül megkapta a CDU vezetését. Azóta igyekszik egységet teremteni a párton belül, és egy határozottabb jobboldali irányvonalat képviselni.
Friedrich Merz nézeteit gyakran jellemzik régi vágású konzervatívként és piacpárti reformerként. Magabiztosan beszél arról, hogy Németországot újra az európai gazdaság motorjává tenné, de azt is gyakran hangoztatja, hogy véget vetne a stagnálásnak és visszaszorítaná a túlzott bürokráciát. Egyik fő vállalása az adócsökkentés, ezt pedig a szociális kiadásokat csökkentésén keresztül finanszírozná.
Bár általánosságban ő is elismeri a klímaváltozás jelentette kihívásokat, kritikus egyes klímapolitikai intézkedésekkel szemben, például túlzottnak tarthat bizonyos zöld beruházásokat, és inkább a gazdasági növekedést szolgáló reformokat helyezné előtérbe.
Merznek – bár a felmérések szerint jelenleg a legesélyesebb kancellárjelölt – bőven akadnak gyenge pontjai a német közvélemény szemében. A rendszeres magánrepülőgép használata és vagyonos életmódja miatt tartják az átlagember problémáit nem ismerő politikusnak. A női szavazóknál és a fiatalabb generációknál is az átlagosnál gyengébb a támogatottsága.
Friedrich Merz igyekszik kifejezetten szembehelyezkedni egykori legfőbb riválisa, Angela Merkel liberális, centrista örökségével. A politikai elemzők egyetértenek abban, hogy Merz évek óta tudatosan építi a „klasszikus konzervatív” brandjét – a kommunikációjában a magánszektor megerősítésére, az erősebb belbiztonságra és a hagyományos családi értékek védelmére fókuszálva.
Eddigi legvitatottabb lépése a nemrégiben tett kísérlet volt a bevándorlási szabályok szigorítására, amelyhez a Bundestagban az Alternatíva Németországért (AfD) támogatására is szüksége volt. Ez egy politikai tabu átlépéseként értelmezhető Németországban, mivel Németország minden pártja igyekszik teljes mértékben elszigetelni az AfD-t, így a lépése komoly hullámokat vetett. Merz váltig állítja, hogy nem akar együtt kormányozni az AfD-vel, sőt az elmúlt hetekben a közvélemény haragjától tartva többször is nagyon látványos módját választotta annak, hogy teljes mértékben kizárjon az AfD-vel való bármilyen együttműködést.
Friedrich Merz, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke és Alice Weidel, az Alternatíva Németországért (AfD) társelnöke kezet fog a kancellárjelöltek vitaműsorában egy berlini tv-stúdióban 2025. február 16-án (Fotó: MTI/EPA/DPA pool/Kay Nietfeld)
Ennek ellenére világos a stratégiája: egyre inkább jobbra mozogva igyekszik visszacsábítani a rendszerkritikus szavazókat. Kritikusai szerint ez flörtölés a szélsőségekkel, ami inkább az AfD-nek kedvezhet, míg követői úgy vélik, éppen ellenkezőleg: Merz ezzel visszaszerezheti a jobboldali érzelmű választókat, akik korábban elpártoltak a CDU-tól.
Németország jelenlegi hatalmas gazdasági problémákkal küzd – magasak az energiaárak, egyre nőnek a szociális kiadások, a növekedés pedig megállt – ezért egyre többen gondolják úgy, hogy új megközelítésre van szükség. Friedrich Merz egész pedig politikai visszatérését éppen erre a narratívára építette. Célja, hogy újra egy jól működő Németország álljon Európa élén.
Merkellel szembeni múltbéli sérelmei miatt személyes ambíciói erős hátérrel bírhatnak. A 69 éves politikusnak fontos lehet, hogy revansot vegyen, ezt pedig akkor teljesítheti be a legjobban, ha elnyeri a kancellári széket.
Ezen múlik, hogy Németország mennyire tud határozott partnerré válni az európai és a nemzetközi porondon. A választók rövidesen eldöntik, hogy régivágású konzervatív nézeteivel Merz képes lehet-e kirángatni az országot a gazdasági és politikai válságból.