Szoboszlai Dominik
Régi szövetség ez...
Fotó: Facebook
Karácsony Gergely botrányainak visszatérő eleme, hogy azokban biztosan érintett egy korábbi Wallis-dolgozó vagy épp a cégcsoport tulajdonosa. Ez utóbbira példa Rákosrendező ügye, amelyben a főpolgármester mind magasabbra igyekszik tornázni a tétet.
Miközben a főváros úgy tesz, mintha valamiféle szabadságharcot folytatna a kormánnyal szemben a rákosrendezői fejlesztés kapcsán, a főpolgármester és körének korábbi lépései nem éppen az önzetlenségről tanúskodnak. A napokban kiderült ugyanis, hogy Karácsonyék Veres Tibor Wallis-tulajdonossal közösen akarták megszerezni a területet először 2023-ban.
Mint azt a Metropol megírta, a fejlesztésre Bajnai Gordon volt baloldali miniszterelnök hívta fel a főpolgármester figyelmét, majd Veres Tibor WING nevű cége próbált pályázni a beruházásra. A WING a Wallis ingatlanfejlesztő vállalkozása, amely terveket készített a terület felvásárlására és hasznosítására, valamint konkrét vételi ajánlattal próbálta megszerezni az ingatlant. A projekt látványterveiből az derült ki, hogy a főpolgármester által hangoztatott „parkosítás” helyett lakó- és irodaépületeket húztak volna fel az új városnegyedbe.
A Wallis terveiből végül nem lett semmi, pedig Bajnai Gordon szövetségese, Veres Tibor még kerülőúton is próbálkozott: a Rákosrendezővel szomszédos telket tulajdonló BVSC-t próbálta felvásárolni, hogy így jusson közelebb a földterülethez, ám ez az üzlet is meghiúsult.
S ha már Bajnai Gordon: a korábbi Wallis-vezér rendszeresen feltűnik főszereplőként a baloldal legnagyobb botrányaiban. A budapesti Városháza eladása kapcsán például Bajnai tárgyalt a reménybeli befektető Rahimkulov testvérek képviselőjével. A megbeszélésről szóló hangfelvételek világossá tették: Bajnai nem egyszerű mellékszereplő volt, hiszen nagyon pontos ismeretekkel rendelkezett a városházi viszonyokról. Mint azt a fővárost vezető hatpárti koalíció kapcsán elmondta, ha „itt valaki megszagolja egy dealnek, egy üzletnek a lehetőségét, akkor rögtön mindenki magát akarja közvetítőként betenni. Azért, hogy aztán valami jutalékot kérhessen” – utalt Bajnai a korrupciós pénzekre.
S ha már az úgynevezett jutalékos rendszernél tartunk, a Városháza-gate hangfelvételei szerint ennek egyik legfontosabb figurája Kiss Ambrus korábbi főpolgármester-helyettes volt. A politikus jelenleg a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója, de korábban, a Gyurcsány–Bajnai-kormányok idején Kiss fontos hivatalnok volt, aki a politikába Karácsony Gergely 2019-es megválasztásakor tért vissza.
Tordai Csabának, a főpolgármester jogi főtanácsadójának neve szintén elhangzik a felvételeken: ő állítólag „nem pénzezik”, ellenben minden anyagot átnéz, ami a városvezető asztalán landol. A hangfelvételek szerint lényegében ők ketten, Kiss és Tordai irányítják a Városházát. Ennél is fontosabb, hogy – szintén a Városháza-gate hanganyagai szerint – mindkettőjüket Bajnai Gordon ajánlotta Karácsony Gergely figyelmébe.
Bajnai nemcsak a Városháza ügyében került a középpontba, hanem a baloldal kampányai kapcsán is: az általa is tulajdonolt DatAdat az a vállalat, amely 2019 óta lebonyolítója a baloldali pártok kampányainak. Többek között ők fejlesztették ki a Gyurcsány Ferenc és más politikusok oldalán használt chatbotokat, összességében a DatAdat felelt az egyesült baloldal digitális kampányáért a 2019-es és 2022-es választásokon.
Ezzel el is érkeztünk a guruló dollárok botrányhoz: a 2022-es országgyűlési választás idején mintegy hárommilliárd forintnyi dollár érkezett az Egyesült Államokból az ellenzékhez. Az összeg számottevő része a Bajnai-féle DatAdatnál landolt. Ráadásul az amerikai pénzeket az Action for Democracy (A4D) nevű szervezet utalta tovább a magyarországi pártoknak és álcivil szervezeteknek: az A4D vezetője Korányi Dávid, aki korábban Bajnai mellett dolgozott államtitkáraként.
A Karácsony Gergely körüli Wallis-szál fontos figurája Perjés Gábor. Korábban ő is a cégnél dolgozott, emellett a főpolgármester pénzhordó embere. Ismert: Perjés 2021 augusztusa és 2022 szeptembere között 506 millió forintot fizetett be készpénzben, döntően euróban és angol fontban, tizenkilenc alkalommal a Karácsony miniszterelnöki ambícióit segítő 99 Mozgalom bankszámlájára. A pénz eredete a mai napig tisztázatlan: Perjés szerint azok adománygyűjtésből származnak, Karácsony, kicsi majd nagy adománygyűjtő ládákról beszélt, ám büntetőeljárás indult, és Perjést mindezzel összefüggésben meg is gyanúsította a nyomozó hatóság.
Jól látható tehát, hogy lényegében bármelyik, Karácsonyhoz kapcsolódó botrányt igyekszünk felfejteni, mindenfelé korábbi Wallis-alkalmazottakba, -vezetőkbe vagy épp a tulajdonosba botlunk. Így van ez a mostani esetben, a Rákosrendezőre tervezett fejlesztés ügyében.
Fotó: Kurucz Árpád Forrás: www.arpadkurucz.com
A területre tervezett Grand Budapest projekt akadályozásával és a terület körül kialakult politikai hisztériakeltéssel a főpolgármester láthatóan arról igyekszik elterelni a figyelmet, hogy az elmúlt évek felelőtlen gazdálkodásának következményeként Budapest továbbra is a csőd szélén táncol,
a 2025-ös évben a főváros a fizetésképtelenséget is csak a szolidaritási adó be nem fizetésével tudta elkerülni.
Karácsony Gergely nem először igyekszik a felelőtlen politizálás következményeit a főváros kormányzati fejlesztései elleni hergeléssel palástolni. Az elmúlt évtizedben a politikus számos, a budapestiek számára kiemelt jelentőségű fejlesztést próbált ellehetetleníteni pusztán politikai okból.
Emlékezetes, korábban Karácsony Gergely zuglói polgármesterként, majd pedig főpolgármesterként támadta a Városliget fejlesztését is. Akkor azt állította, hogy a kormány tönkreteszi az akkorra vállalhatatlan állapotúvá vált Városligetet. A politikus hisztériakeltésbe kezdett, és minden eszközt megragad azért, hogy elgáncsolja a Liget projektet, amelynek köszönhetően már több mint negyedmillió négyzetméter zöldfelület újult meg, 72 ezer négyzetméter burkolt felületet bontottak el, elültettek több mint ötszáz lombos fát és 130 fenyőt, közel 70 ezer cserjét, illetve több mint kétszázezer évelőt.
A Városliget felújítása kapcsán Karácsony a Magyar Zene Háza és a Néprajzi Múzeum megépítése ellen is szót emelt. A Klubrádióban 2021. január 24-én Karácsony Gergely egy botrányos hasonlatot is megfogalmazott az akkor két napja megnyílt Magyar Zene Háza megépítésével kapcsolatban. Azt állította,
a XXI. században egy parkban építkezni olyan, mint belepisilni a szenteltvíztartóba egy templomban, ami talán belefér, csak tönkreteszi azt, amiért ott vagyunk.
A főpolgármester ezek után tájépítésszé avanzsálva kiemelte, véleménye szerint a Magyar Zene Háza körüli platánfák ki fognak pusztulni, mert a gyökereik mocsaras talajon alakultak ki, ezért azokat drasztikusan érinti egy ilyen beruházás.
Amikor azonban közel egy évvel korábban, 2020. március 26-án egy több mint százéves platánfát felgyújtottak a „ligetvédő” baloldali aktivisták, akkor
a főpolgármester egyetlen szót nem vesztegetett az esetre, nem ítélte el a Ligetben életvitelszerűen tanyázó és ott ezalatt mintegy száz köbméter hulladékot felhalmozó elvbarátait.
Karácsony Gergely még 2019-es megválasztása előtt az azóta világszínvonalú sporteseményeket lebonyolító budapesti sportlétesítmények építése ellen is hergelt. Még zuglói polgármesterként Stadionstop jelszóval aláírásgyűjtésbe kezdett, és azt állította,
a stadionépítés a lopás szinonimája.
Ezt követően pedig bírálta az MVM dome, a Puskás Aréna, a Duna Aréna és az atlétikai stadion építését is. Utóbbi esetében a főpolgármester odáig ment, hogy az építkezés ellehetetlenítésével zsarolta a kormányt.