Donald Trump amerikai elnök közel-keleti különmegbízottja, Steve Witkoff közölte, hogy február 16-án este az amerikai delegáció tagjaként Szaúd-Arábiába utazott az Oroszországgal folytatandó tárgyalásokra, és komoly előrelépést vár az ukrajnai konfliktus rendezésében.

Donald Trump elindítja az ukrán lezáró békefolyamatot (Fotó: Getty Images via AFP) — *Donald Trump elindítja az orosz–ukrán háborút lezáró békefolyamatot (Fotó: Getty Images via AFP)*

Nem akarok túlságosan részletesen beszélni róla, de ma este oda tartok. Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadóval együtt megyek oda. Az elnök utasítására részt veszünk majd a találkozókon, és remélhetőleg komoly előrelépést érünk el Oroszország és Ukrajna ügyében

– mondta a Fox Newsnak tegnap.

Trump csapata világos tervekkel indult el

Witkoffot arról kérdezték, hogy számít-e arra, hogy Ukrajnának fel kell adnia néhány területét a konfliktus lezárásához.

Ezek részletek. Nem hanyagolom el a részleteket, fontosak, de a középpontban a bizalom kiépítése áll. Mindenkinek meg kell értenie, hogy ez a háború nem folytatódhat, véget kell vetni neki. Trump elnök éppen erre utasított minket, hogy tárgyaljunk a háború megfelelő befejezéséről. Ez a tevékenységünk iránya

– mutatott rá. Véleménye szerint helytelen lenne arról beszélni, hogy Ukrajnát kizárják a tárgyalási folyamatból. – Ukrajna része a tárgyalásoknak. Trump a héten beszélt Zelenszkijjel, számos miniszterünk találkozott Ukrajna különböző képviselőivel a müncheni biztonsági konferencián. Nem hiszem, hogy itt bárkinek a kizárásáról lenne szó. Valójában arról szól, hogy mindenkit bevonunk – jelentette ki Witkoff.

Ahogy arról több lap is beszámolt, az EU egyetlen képviselőjét sem hívták meg erre a tárgyalási fordulóra, az ukrán állam képviselőit azonban igen, bár Volodomir Zelenszkij a nyilvánosságot arról tájékoztatta, hogy nem kaptak kézhez ilyen meghívót. Emlékezetes, Orbán Viktor már tavaly júliusban figyelmeztette Európát: ha az amerikai elnökválasztásig nem vált át békepolitikára, akkor Donald Trump választási győzelme után már csak a vereségét beismerve, szégyenszemre és a politikai felelősséget egyedül vállalva kell majd ezt megtennie. Hogy mekkora port kavart a háborúpárti elit körében J. D. Vance és Keith Kellogg mondandója, azt jól mutatja, hogy Emmanuel Macron francia elnök azonnal kezdeményezte, hogy üljenek össze az európai vezetők.

„Csak az ukránok dönthetnek úgy, hogy abbahagyják a harcot, és mi addig támogatjuk őket, amíg nem hozták meg ezt a döntést” – nyilatkozta vasárnap Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter. Emmanuel Macron köztársasági elnök rendkívüli csúcstalálkozóra hívta össze hétfőre „a legfontosabb európai országok” vezetőit.

Emmanuel Macron francia elnök hétfőre csúcstalálkozóra hívja az európai vezetőket Párizsba – idézte a Politico című brüsszeli lap Jean-Noël Barrot francia külügyminisztert, aki vasárnap tette ezt a bejelentést. (Korábban az amerikai kézben levő Politico már írt a hétfői találkozóról, de azt akkor francia források még nem erősítették meg.) A Politico Barrot nyilatkozatára utalt, melyet a a külügyminiszter a francia közszolgálati rádiónak adott.

„A köztársasági elnök holnap összehívja a legfontosabb európai országokat, hogy az európai biztonságról tárgyaljanak” – így fogalmazott francia diplomácia vezetője. „Nagyon gyakoriak a találkozók” – mondta – a külügyminiszter, „folyamatos kapcsolatban vagyunk.

Az egység olyan szele fúj Európában, amire talán a Covid-korszak óta nem volt példa”

– tette hozzá.

Davos, 2025. január 23. Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter (Fotó: MTI/EPA-KEYSTONE/Michael Buholzer)

Egyszeri egy generáció történetében

Barrot nem közölt részleteket, és azt sem mondta, hogy mely vezetőket hívták meg a rövid időre meghirdetett találkozóra. Nem volt tehát világos, hogy a párizsi találkozón az Európai Unió összes vezetője részt vesz-e, vagy csak az országok egy kisebb csoportja: a Politico szerint Németország, Olaszország, Nagy-Britannia, Lengyelország és Dánia kapott meghívást a hétfői eseményre.

Keir Starmer brit miniszterelnök szombaton késő este jelezte, hogy részt kíván venni a rendkívüli csúcstalálkozón – teszi hozzá a Politico médiaforrásokra hivatkozva. Starmer szerint Európa „egy olyan pillanatban van, amely nemzetbiztonságunk szempontjából egyszeri egy generáció történetében”.

Ukrajna a középpontban

Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter már szombaton, a müncheni biztonsági konferencián beszélt a tervezett párizsi találkozóról, és közölte, hogy országa miniszterelnöke,

Donald Tusk Párizsba tart. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a tervek szerint szintén hétfőn,

Brüsszelben találkozik Keith Kellogggal, Trump ukrajnai és oroszországi különmegbízottjával is.

A találkozó egyik. a Politico által nem idézett, közvetlen előzménye, hogy JD Vance, az Egyesült Államok alelnöke január 14-én, a müncheni biztonságpolitikai konferencián kijelentette: „Kijev csatlakozása a NATO-hoz irreális, és az Egyesült Államok a továbbiakban nem fogja prioritásként kezelni az európai és az ukrán biztonságot, mivel a Trump-kormány az Egyesült Államok saját határainak biztosítására és a Kínával szembeni háború megakadályozására összpontosít”.

Orosz rakétacsapásban megsemmisült épület Kijevben 2025. február 12-én. Az orosz hadsereg éjszakai támadásában legkevesebb egy ember életét vesztette, és négyen megsérültek. Célkeresztben az ukrán háború (Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko)

A Politico kiemeli: az informális csúcstalálkozóra vonatkozó tervek egy olyan hét után születtek, amikor Trump telefonbeszélgetést folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háborúval kapcsolatos béketárgyalásokról, és bejelentette, hogy

a személyes találkozóra a tervek szerint Szaúd-Arábiában kerülne sor.

A kifelejtett Európa

Trump tisztviselői a következő napokban Szaúd-Arábiába utaznak, hogy megkezdjék a tárgyalásokat. Az EU-t nem hívták meg a tárgyalóasztalhoz. Eközben ukrán tisztviselők nem tudnak semmilyen tárgyalásról, Kijevből egyetlen delegáció sem utazik Szaúd-Arábiába.

„Egyértelmű, hogy Európának nagyobb szerepet kell vállalnia a NATO-ban, miközben az Egyesült Államokkal együtt dolgozunk Ukrajna jövőjének biztosításán és az Oroszországtól érkező fenyegetéssel való szembenézésen” – mondta Keith Starmer a médiajelentések szerint.

Eközben a hat ukrajnai frontszakasz közül négyen tudott előrenyomulni az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán – közölte vasárnap a moszkvai védelmi minisztérium.

A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében több mint ezer, a kurszki régióban pedig több mint 230 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan – olvasható az MTI-n.

A moszkvai katonai tárca az elmúlt nap során az Ukrajnában megsemmisített vagy eltalált katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel több katonai repülőtér infrastruktúráját, továbbá egy csapásmérő drónokat összeszerelő létesítményt, egy, az ukrán hadiipart ellátó energetikai létesítményt, két lőszer- és egy hadianyagraktárt, egy harckocsit és nyolc egyéb páncélozott harcjárművet, két HIMARS-rakétát, továbbá 50 repülőgép típusú távirányítású repülőszerkezetet.

A Harkiv megyébe kinevezett orosz „katonai-polgári adminisztráció” közölte, hogy Kupjanszkban az ukrán hadsereg a lakóházak lövetésével kényszeríti a polgári lakosokat otthonaik elhagyására, ahol állásokat szándékozik kialakítani.

Az oroszországi Kurszk megyében folyó harcokkal kapcsolatban az orosz védelmi tárca egyebek között két ukrán harckocsi és 15 egyéb páncélozott harcjármű megsemmisítéséről számolt be, három ellentámadás visszaverése mellett.

Moszkva szerint a kurszki régióba augusztus 6-án betört ukrán erők eddig több mint 61 010 embert, 365 harckocsit, 273 gyalogsági harcjárművet, 219 páncélozott szállítójárművet, 1886 páncélozott harcjárművet, 1994 gépkocsit, 441 tüzérségi löveget és 48 sorozatvetőt veszítettek.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek vasárnap tüzérségi és dróntámadást. Belgorod megyében, ahol egy személyautót támadott egy pilóta nélküli repülőszerkezet, egy civil megsebesült.

Alekszandr Hinstejn, Kurszk megye ügyvivő kormányzója közölte, hogy a régió több mint 1900 lakosát eltűntnek nyilvánították.

A vonatkozó listát a jövő héten fogják közzétenni a helyi önkormányzat honlapján.

Rogyion Mirosnyik, az orosz külügyminisztériumnak „a kijevi rezsim háborús bűnei” ügyében illetékes nagykövete reagált Kaja Kallasnak, az uniós diplomácia vezetőjének a müncheni biztonsági konferencián tett kijelentésére, miszerint az ukrajnai konfliktusban „orosz civilek nem halnak meg”.

„Kaja Kallas nyilatkozata a müncheni konferencián a kóros oroszgyűlölő őrjöngés megnyilvánulása” – írta a Telegram-csatornáján az orosz diplomata.

Mirosnyik az álláspont legkeményebb politikai és jogi értékelését sürgette. Kifejezte meggyőződését, miszerint Kallas egyszerűen nem akar tudomást venni arról, hogy az ukránok civileket öltek meg Ruszkoje Porecsnoje és Szelidove településen, valamint rendszeresen tűz alatt tartják Horlivkát, Belgorodot és más városokat.

„Egy ilyen pozíciót betöltő és szelektív vakságot tanúsító személyt aligha lehet beszámíthatónak és a nemzetközi humanitárius jog normái követőjének tekinteni”

– írta a nagykövet.

Az amerikai küldöttség már elindult a béketárgyalásokra