Szoboszlai Dominik
Talán már későn áll a sarkára a német kancellár...
Olaf Scholz kancellár szigorúbb intézkedéseket sürget, míg politikai ellenfelei a menedékjog alapvető átalakítását követelik.
Két ember – egy 41 éves férfi és egy 2 éves gyermek – életét vesztette, további három ember, köztük egy gyermek, egy 2 éves szíriai kislány a bajorországi Aschaffenburg városának egyik parkjában elkövetett késelésben – közölte szerdán a német rendőrség.
„Elegem van abból, hogy itt néhány hetente sorozatosan erőszakos cselekmények történnek. Ráadásul olyan elkövetők által, akik tulajdonképpen azért jöttek hozzánk, hogy itt védelmet találjanak. A hamis toleranciaérzet teljesen helytelen. A hatóságoknak teljes erőbedobással azon kell dolgozniuk, hogy kiderítsék, a támadó egyáltalán miért tartózkodott még Németországban. A megszerzett információk után meg lesznek a következmények, nem elég csak beszélni”
– nyilatkozta Olaf Scholz német kancellár, akinek migrációval kapcsolatos kommunikációja érezhetően szigorúbbá vált a tragikus késelés után. Az eset jelentős hatással volt a közvéleményre, és a közelgő február 23-i választások fókuszába emelte a migráció kérdését, amely azóta meghatározó témává vált a politikai vitákban.
Scholz felfoghatatlannak nevezte a történteket és együttérzéséről biztosította az áldozatokat és hozzátartozóikat. Kijelentette, hogy a hatóságoknak gőzerővel ki kell vizsgálniuk, hogy a merénylő miért maradhatott az országban.
Miközben Scholz egy X üzenetében „hihetetlen terrorcselekményről” beszélt, Joachim Herrmann bajor belügyminiszter szerint azonban semmi jel nem utal radikális iszlamista szimpátiára. A menekültügyi központban tartott házkutatás során csak a mentális betegségével kapcsolatos gyógyszerekre bukkantak.
„Jelenleg a gyanú erősen egy pszichés megbetegedés felé hajlik” – mondta a belügyminiszter.
A kancellár mellett Markus Söder bajor miniszterelnök is élesen elítélte az aschaffenburgi késelést – írta a Bild. Stefan Heck és Andrea Lindholz határozott fellépést sürgettek az illegális migráció megfékezése és a veszélyes menedékkérők hazatoloncolása érdekében. Julia Klöckner, a CDU másik képviselője is bírálta a jelenlegi helyzetet, hangsúlyozva, hogy az erőszakot hozó menedékkérők nem maradhatnak az országban.
Az AfD részéről Tino Chrupalla a menedékjogi szabályok alapvető átdolgozását követelte, és a közbiztonság helyreállítását hangsúlyozta. Nancy Faeser belügyminiszter és Robert Habeck gazdasági miniszter is részvétét fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak, ígéretet téve a támadás teljes körű kivizsgálására.
Ígérgetési láz tört ki Németországban a február 23-ára kiírt, előre hozott választások előtt. A Bundestagba készülő pártok, melyek jó része 2024 végéig kormánypozícióban volt, hirtelenjében csökkentenék az adózók 95 százalékának jövedelemadóját, németek millióinak teremtenének munkahelyeket. A mesterségesen elszigetelt AfD kormányzati igényét hangsúlyozza. Melyik párt, milyen programmal állt elő, és kik a kancellárjelöltjeik? Összeállításunk.
Annak ellenére, hogy már 2024 szeptemberében katasztrofális választási eredményeket ért el több helyi választáson a Németországot kormányzó úgynevezett jelzőlámpa-koalíció, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD), a Zöldek és a Szabaddemokrata Párt (FDP) Türingiában, Szászországban és Brandenburgban (az FDP még a türingiai parlamentbe sem tudott bejutni), mégis elmondható, hogy
Az SPD politikusa a 2025-ös költségvetésen különbözött össze Christian Linderrel. A gazdasági miniszter nem egyezett bele az adósságfékszabály kikerülésébe.
Az ország alkotmányos hitelfelvételi korlátai ugyanis nem teszik lehetővé, amit Olaf Scholz elvárt volna: az enyhítést a szigorú fiskális politikán azért, hogy Berlin növelhesse az Ukrajnának szánt támogatást. Azt követően, hogy Scholz menesztette a vele szembeszegülő Lindert, „felrobbant” a koalíció: az FDP kilépett a kormányból. Scholz nem „élte túl” a kormánnyal szembeni bizalmi szavazást 2024. december 16-án, Frank-Walter Steinmeier német elnök feloszlatta a Bundestagot és február 23-ra előre hozott választásokat írt ki.
s mit ígér, hogyan él a német politikában az utóbbi fél évszázadban igen ritkának mondható előre hozott választással, melyre 1983-ban, 42 esztendeje volt példa utoljára?
Széttöredezett politikai környezetben közelegnek a februárra kiírt német választások – írta az Euronews.com. A kormányszövetség felbomlása óta jelentősen csökkent Olaf Scholz kancellár és pártja, az SPD támogatottsága. Mégis a bukott kancellárt, a korábbi pénzügyminiszert, illetve munkaügyi és szociális minisztert jelölték újrázásra a szociáldemokraták.
Olaf Scholz német kancellár pártja, a Német Szociáldemokrata Párt, az SPD berlini kongresszusán 2025. január 11-én, miután hivatalosan kancellárnak jelölték a február 23-i előre hozott parlamenti választásokra (Fotó: MTI/EPA/Christoph Soeder)
Az SPD, mely a korábbi koalíció vezető ereje volt, az ígéretetekben is nagy próbál maradni:
Az párt az úgynevezett Németország Alappal kívánja az állami és magántőkét mozgósítani a jövőbeni beruházásokhoz, a vállalatoknak bónuszt kell kapniuk a németországi befektetésekért.
„Ez nem semmi, ezt nevezem átverésnek!” – fakadt Marcel Fratzscher vezető közgazdász. A Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) vezetője hat héttel a németországi, előre hozott választások előtt tisztességtelen választási ígéretekkel vádolta a Bundestag székeiért induló pártokat. A Stimme.de szerint a közgazdász többek között a nagyvonalú adóígéretekre utalt. Számításai szerint az FDP adócsökkentése 138 milliárd euróba kerülne, a CDU/CSU-é 99 milliárdba, a Zöldeké 48 milliárdba, az SPD-é pedig 30 milliárdba.
Külpolitikai szempontból Scholz továbbra is teljes szolidaritásról biztosította Ukrajnát, amelynek Németország a legnagyobb támogatója Európában. Ugyanakkor óvatosságot sürget, nehogy Németországot bevonják a háborúba.
Az SPD 60 oldalas programjából, amely a Besser für Deutschland, avagy A legjobbakat Németországnak címet viseli, többek között megtudjuk: az SPD
Emellett a szociáldemokraták „6+6+6 modellje” szerint a jövőben minden szülő jogosult lesz hat hónapig szülői pótlékra. A párt a gazdasági növekedést tekinti a jó bérek és a több foglalkoztatás alapjának, az SPD ezért „Made in Germany” bónusszal szeretné támogatni azokat a cégeket, amelyek Németországban fektetnek be.
Mindemellett az adósságfék mérsékelt reformját is hirdeti az SPD választási programjában, és a legkevésbé sem kizárt tehát, hogy hitelekből, kölcsönökből fedezné ígéretei legalább egy részének betartását. Az SPD egyértelműen elutasítja a nyugdíjkorhatár emelését. Olaf Scholz szemszögéből az időskori biztonság egy központi kérdés, amely a következő szövetségi választás tétje lesz.
Scholz azt is hangsúlyozza a programot népszerűsítő kiadványban: „Kiállunk Ukrajna biztonsága mellett, ám kiállunk az óvatosság mellett is.” Az éppen az Ukrajna nyakló nélküli, kölcsönökből való finanszírozásának szándékába belebukott SPD számára a program szerint állítólag „egyértelmű, hogy Ukrajna támogatása nem mehet a németországi beruházások és társadalombiztosítás rovására”.
Természetesen sem az SPD, sem a többi, egészen mostanáig kormányzati pozícióban levő párt választási anyaga nem tér ki arra a kérdésre, hogy mind ez idáig mi akadályozta nagy ívű, a választók számára káprázatos perspektívákat kínáló elképzeléseik megvalósítását.
Az 1949 óta kialakult német politikai struktúra másik meghatározó formációja, a kereszténydemokrata-keresztényszociális (ám az utóbbi időszakban egyre inkább balra tolódó) CDU/CSU pártszövetség Friedrich Merzet jelölte a kancellári posztra.
Friedrich Merz, az ellenzéki német Kereszténydemokrata Unió, a CDU elnöke és frakcióvezetője a párt végrehajtó bizottsági ülésén tartott sajtóértekezleten Hamburgban 2025. január 11-én. Az előre hozott parlamenti választásokat február 23-án tartják Németországban (Fotó: MTI/EPA/Hannibal Hanschke)
Az ügyvéd, lobbista és politikus, aki három éve, 2022 januárja óta a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, kinyilvánította: szemben a nagy hatótávolságú rakéták Oroszország elleni bevetését ellenző Scholzcal,
Ennek azonban az európai NATO-partnerekkel egyeztetve kell megtörténnie, s ezzel kapcsolatban nem alakult ki az Európai Unióban egységes álláspont.
A CDU/CSU is az adókedvezmények, a kemény menekültpolitika és a társadalombiztosítás reformjának ígéretével indul neki a Bundestag-választás kampányának. Ez derül ki a Politikaváltás Németországért című, 79 oldalas választási programtervezetből, amelyet nemrég a ZDF televízió rendelkezésére bocsátottak. A CDU és a CSU elnökségi tagjai kedden, Berlinben akarják elfogadtatni választási programjukat.
A CDU Az illegális migráció megállítása címmel nyolc pontban vázolja fel migrációs politikai terveit. Elképzeléseik szerint a természetbeni juttatásoknak általában elsőbbséget kell élvezniük a pénzbeli juttatásokkal szemben. A fizetési kártyát pedig, a migránsoknak kiszórt készpénz helyett, átfogóan és korlátozóan minden szövetségi államban be kell vezetni.
kell megállapítani (tehát már csak ez járna nekik), és ahol csak lehet, teljesen ki kell zárni őket a juttatásokból – fantáziál a Németországra Angela Merkel időszakában mintegy egymillió migránst szabadító párt programjában.
Ismert: szinte egyetlen nyugat-európai ország sem képes hatékonyan érvényt szerezni a bűnelkövető migránsok kiutasító végzéseinek.
A társasági adót 25 százalékra kell korlátozni, az áramadót és az áramhálózati díjakat pedig csökkenteni kell – áll a pártkoalíció programjában. A CDU/CSU emellett 19 százalékról hét százalékra akarja csökkenteni az élelmiszerek áfakulcsát a vendéglátóiparban, és teljesen eltörölné a szolidaritási pótlékot. A jövedelemadó-kulcsot csökkentenék, a 42 százalékos legfelső adókulcs csak 80 ezer eurós éves adóköteles jövedelemtől lesz érvényes, nem pedig már 67 ezer eurótól, mint eddig – ígérik.
A program kiemeli: „Ragaszkodunk az alaptörvényben szereplő adósságfékhez. A mai adósságokból lesznek a holnapi adók.”
„Kevesebb bürokrácia, több szabadság, több net”: Christian Lindner, a politológus végzettségű FDP-elnök így foglalja össze a liberálisok választási programját. A párt csökkenteni akarja az adókat, és továbbra is ragaszkodik a jelzőlámpa-koalíció végét jelentő adósságfékhez. Az FDP szövetségi elnöksége decemberben jelölte Lindnert, aki 2021 és 2024 között töltötte be a pénzügyminiszteri posztot. Lindner 2013 óta a Német Szabaddemokrata Párt elnöke.
Christian Lindner német pénzügyminisztert Olaf Scholz kancellár 2024. november 6-án menesztette (Fotó: MTI/EPA/Filip Singer)
Lindner programját ismertetve elmondta: „A jövőnk az emberekben rejlik. A modern oktatással felébresztjük a bennük rejlő lehetőségeket, és teret adunk felemelkedésükhöz. Az oktatási lehetőségek nem függhetnek a szülői háztól vagy a lakóhelytől. Egységesen magas oktatási színvonalat akarunk teremteni egész Németországban az óvodától az érettségiig.”
Hozzátette: „Csak egy erős gazdaság teremt jó munkahelyeket. Ezért küzdünk a gazdasági fordulatért. Ennek érdekében szeretnénk radikálisan csökkenteni a bürokráciát, eltörölni az értelmetlen jelentési kötelezettségeket, megfizethetőbbé tenni az energiát, csökkenteni az adókat, lehetővé tenni a szabad kereskedelmet, gyorsabban elismerni a külföldi képesítéseket és vonzóbbá válni a szakmunkások számára.”
A hosszabb ideig kormányzati pozícióban a béremelésekért az istrángot kevéssé szaggató FDP kancellárjelöltje most azt is ígéri: „Több nettó, bruttó és méltányos nyugdíjat biztosítunk minden generáció számára. Csökkenteni szeretnénk az adókat, hogy tehermentesítsük az állampolgárokat. Támogatjuk a részvényes megtakarításokat a magánnyugdíj-ellátásban, s továbbra is kiállunk a valódi törvényes részvénynyugdíj mellett.”
A migrációnak gátat sehol nem vető FDP meglepőnek tűnő ígérettel is előáll:
Az illegális migráció korlátozását is kilátásba helyezi az FDP, ugyanakkor a németek szabadságát szerintük „Ukrajnában is védik, ezért Németországnak ki kell állnia az ukránok mellett”.
Az FDP úgy véli: Németországnak karcsú és digitális államra van szüksége, amely szolgálja polgárait, és nem zaklatja őket. Nem tagadják: „Össze akarjuk vonni a minisztériumokat, és racionalizálni akarjuk a közigazgatást”, ami adópénzeket takarít meg. Az adósságfékkel pedig a karcsú állam magját erősítjük, avagy a szilárd alapokon álló pénzügyeket.”
Robert Habeck gazdasági miniszter (Fotó: MTI/EPA)
Robert Habeck gazdasági miniszter áll ki a pástra a Zöldek kancellárjelöltjeként. A párt szövetségi küldöttgyűlése november 17-én 96,5 százalékos támogatottsággal választotta meg a zöldpárti politikust és írót, aki 2021-től Németország gazdasági és éghajlatvédelmi minisztere, egyben alkancellárja. Habeck, a zöldpárti politikus és író, esztétikából doktorált.
2022 áprilisában Habeck intézkedéscsomagot terjesztett elő a megújuló energiaforrások németországi elterjedésének felgyorsítására, mivel az ország orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való nagymértékű függőségének csökkentése sürgőssé tette a zöldátmenet terveit. A csomag 2030-ra az energiamix 80 százalékát a zöldenergiának szánta, szemben a 2022-es mintegy 40 százalékkal és a korábbi 65 százalékos céllal. Az atomenergia ellenzője, Habeck 2022-ben ellenezte az EU-ban az atomenergia fenntartható és zöldenergia-forrásként való meghatározására irányuló erőfeszítéseket. Az új pártvezetéssel együtt a volt alkancellár most egy újabb kormányzati ciklusba kívánja vezetni a Zöldeket, a párt támogatottsága 9–11 százalékon áll.
A Zöldek is több pénzt ígérnek a lakosságnak választási kampányukban. Bár mindeddig a németek ilyenféle ambícióikat nem tapasztalták, most hirtelen
Az FDP-hez hasonlóan a tőkepiacot akarják felhasználni a nyugdíjalap stabilizálására és a járulékemelés lassítására, a tőkejövedelmeket pedig szerintük az egészségbiztosítási pénztárak finanszírozására is fel kellene használni. A párt
– ez olvasható a Zöldek szövetségi elnökségének mindössze háromoldalas határozati dokumentumában. A rövidke dolgozatból kiderül: a villamos energiát a megújuló energiák bővítésével tették „tisztává”. Az elképzelés szerint az épületek fűtésére és a közlekedésre kivetett CO2-adóból származó bevétel nagy részét vissza kellene fizetni a polgároknak. Ezt az összeget nem a magas jövedelmű embereknek fizetnék ki – áll a kurta dokumentumban.
Számos ígéretük között szerepel a magasabb szülői pótlék, támogatás a gyakornokoknak. A Zöldek növelni akarják a szülői pótlékot: a családtámogatás jellegű juttatás jelenlegi minimális összege 300 euró, ez 400 euróra, a maximális összeg pedig a jelenlegi 1800 euróról 2400 euróra emelkedne. A gyakornokok ezereurós támogatást kapnának a jogosítványukhoz, ha az őket alkalmazó cégek ehhez további 500 euróval járulnak hozzá.
Az AfD két elnöke, Tino Chrupalla és Alice Weidel megállapodott abban, hogy Weidel az AfD kancellárjelöltjeként vezeti az AfD-t a választási kampányba. A korábbi szövetségi választásokon a konzervatív párt tartózkodott attól, hogy saját kancellárjelöltet állítson.
Alice Weidel, az ellenzéki német Alternatíva Németországnak (AfD) párt társelnöke és kancellárjelöltje a párt riesai kongresszusán 2025. január 11-én. A kongresszuson határoznak a párt választási programjáról. Az előre hozott parlamenti választásokat február 23-án tartják Németországban (Fotó: MTI/EPA/Martin Divisek)
A közgazdász Weidel,
kancellárjelöltként való megerősítése a január közepén Riesában tartandó szövetségi pártértekezleten már csak formalitásnak számít.
Ezzel a lépéssel az AfD a kormányzati igényét hangsúlyozza. A közvélemény-kutatások szerint a pártot, amelyet már-már hisztérikus ellenkampány kísér Németországban migránsellenes politikája okán, a teljes német politikai élet és a sajtó jó része is elszigetelte. Abszolút többség megszerzésére nincs esélyük, míg a többi nagy párt megtagadja a vele kötendő szövetséget.
A választási program egyik alapkérdése a migrációs politika, amelyet az AfD masszívan meg szeretne szigorítani. A migránsokat az AfD szerint a határokon kell megállítani fogvatartási központokban, a menekültügyi eljárásokat pedig külföldre kell helyezni. Átfogó hazatelepítési offenzívát helyeztek kilátásba a Németországra súlyos terhet rovó, jelentős részben semmiféle munkát nem végző betelepültekkel szemben.
Az AfD a CDU/CSU programjához hasonlóan a menedékkérők szociális ellátásait természetbeni juttatásokká alakítaná.
A párt elutasítja az Oroszország elleni szankciókat: külpolitikai szempontból olyan Németországot akar, amely jó kapcsolatokat ápol a világ más országaival, legyen szó az Egyesült Államokról, Oroszországról vagy Kínáról. Elutasítják az amerikai közepes hatótávolságú rakéták németországi állomásoztatását.
Társadalmi-politikai kérdésekben az AfD a hagyományos családkép mellett foglal állást. A pártkonferencián a család meghatározása kifejezetten apa, anya és gyermek egységeként szerepelt. A program a „transznemű felhajtás”, a „korai szexualizáció” és az „ébredő társadalom” (a woke-ideológia) ellen is szót emel.
Mindeközben a szélsőbaloldalon a közgazdász végzettségű, újságíróból és sci-fi íróból lett politikus, Sahra Wagenknecht újonnan alakult pártja, a saját magáról elnevezett Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) az elégedetlen és bizonytalan, többnyire radikális baloldali szavazókat, s a keletnémet rezsim után nosztalgiázókat igyekszik megszólítani. A párt öt százalékon áll a támogatottságokat havonta felmérő, decemberi DeutschlandTrendben. A BSW számára tehát inkább a Bundestagba való bejutásról, mint a kancellárságról lehet szó.
Ezzel szemben az 55 éves pártalapítónak, aki 1969-ben az NDK-beli Jénában egy állami műkincskereskedő anya és egy iráni apa gyermekeként látta meg a napvilágot, és németországi politikai tv-talkshow-kban szerepel, szilárd meggyőződése, hogy be fog jutni a Bundestagba. „A legjobb esetben még arra is van lehetőségünk, hogy segítsünk egy kormány megalakításában” – mondta Wagenknecht. A politikus asszony kijelentette: „Ezerszer szívesebben töltöttem volna az életemet az NDK-ban, mint abban a Németországban, amelyben most élnem kell.”
BSW 180 fokos fordulatot szeretne a gazdaság- és energiapolitikában. Az Oroszország elleni szankciókat a német gazdaságot „meggyilkoló” programjaként írja le, így tehát újrakezdené a kőolaj és gáz importját a régi beszállítótól. A párt megszüntetné a CO2-adókat, és szorgalmazza az úgynevezett zöldenergia használatát erőltető fűtési törvény visszavonását.
A párt nagy adóreformot is tervez, amely egyebek mellett 2000 eurós összeghatárig adókedvezményt írna elő a nyugdíjakra. A BSW bevezetné a kötelező egészségbiztosítás intézményét. A szélsőbaloldali párt többek között azt is szeretné,
Ehelyett a párt ösztönözné az elektromos autókra és az alacsony fogyasztású belső égésű motorokkal működő járművek lízingelését. A szélsőbaloldali párt lakbérplafont is bevezetne.
A BSW szerint a leendő német szövetségi kormánynak kezdeményeznie kell a fegyverszünetet és egy reális béketerv az ukrajnai konfliktusban, és támogatnia kell Kína és a déli országok diplomáciai erőfeszítéseit. Szerintük nem kell több adópénzt költeni az ukrajnai háborúra. A párt emellett ellenzi az amerikai közepes hatótávolságú rakéták németországi állomásoztatását és az EU bővítését is.
A BSW szerint annak,
így nincs joga menedékjogi eljáráshoz vagy szociális ellátásokhoz sem. A menekültügyi eljárásoknak az EU-n kívül kell lefolyniuk programjuk szerint.
A Baloldali Párt Jan van Aken biológus és a korábban politológiai és közgazdasági tanulmányokat végző Heidi Reichin vezető párosával vág neki a választási kampánynak.
A DeutschlandTrend szerint a Baloldali Párt jelenleg mindössze három százalékon áll. Ha azonban legalább három közvetlen (nem listás) mandátumot szerez, a német választási rendszer sajátosságai okán akkor is bejuthat a Bundestagba, ha az ötszázalékos akadályt nem ugorja meg.
A Baloldali Párt országos lakbérplafont szeretne: „a lakbéreket hat évig nem szabadna emelni. Ezt követően kemény felső határokat kell szabni a lakbéremelésnek”. A párt többek között igazságos adórendszert is bevezetne, amely tehermentesíti a többséget. Meg akarják reformálni a jövedelemadót:
A legfelső adókulcs viszont 53 százalékra emelkedne, a szupergazdagok pedig 75 százalékos vagyonadót fizetnének. A szociális demagógiától nem idegenkedő politikai formáció szerint itt az idő a vagyonadó újbóli bevezetésére a milliomosok és milliárdosok számára. A másik szélsőbaloldali párthoz, a BSW-hez hasonlóan kifejtik: „Olyan egészségbiztosítást akarunk, amelybe mindenki befizet. Ez a járulékot 17,1 százalékról 13,3 százalék körülire csökkentené.”
A BSW-vel szemben a Die Linke egyáltalán nem lép fel a migrációval szemben: egy toleráns társadalomért, gyűlölet és rasszizmus nélkül dolgoznának. Szerintük a menekültekből bűnbakot képeznek, hogy eltereljék a figyelmet a társadalmi problémákról, s ezt ők elítélik.
A migránspárti baloldali formáció határozottan fel akar lépni a nők elleni erőszak ellen is. Mindeközben a párt retorikájának nem képezi központi elemét a kölni, 2015 szilveszterének estéjén nők ellen elkövetett, csoportos erőszak, sem a Milánóban, 2024 szilveszteréjszaka véghezvitt, szintén csoportos, nők elleni erőszakoskodás.