Mi olvasható ki Trump első intézkedéseiből?

Donald Trump amerikai elnök egyik első intézkedéseként 90 napra befagyasztotta az összes külföldi segély kifizetését, ám Ukrajna a jelek szerint elkerülheti a legrosszabb következményeket.

„A költségvetési támogatás tekintetében biztosítottak vagyunk. Biden korábbi elnök kormányzata az ERA-kezdeményezés (50 milliárd dollár) összes forrását átutalta a Világbanknak” – nyilatkozta Rokszolana Pidlasa, az ukrán parlament költségvetési bizottságának vezetője a POLITICO-nak.

Az ukrán katonai segélyeket nem érinti Trump rendelete, mivel az elsősorban az ENSZ fejlesztési programjaira, békefenntartó kezdeményezéseire és menekültügyi támogatásaira vonatkozik – áll a keddi nyilatkozatban, amelyet az Ukrán Állami Dezinformáció-ellenes Központ adott ki.

Azonban az USA Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének (USAID) újjáépítési programjai bizonytalan helyzetbe kerültek. Trump hétfőn aláírt rendelete nem részletezi, pontosan mely külföldi segélyprogramokat érinti a felfüggesztés.

„Az Egyesült Államok nemzetközi segélyezési rendszere és bürokráciája sok esetben ellentétes az amerikai érdekekkel, sőt destabilizálja a világbékét” – olvasható az elnöki rendeletben. A dokumentum szerint az összes érintett minisztériumnak és ügynökségnek „azonnal szüneteltetnie kell az új kötelezettségvállalásokat és kifizetéseket” a következő három hónapra, hogy áttekintést végezzenek a hatékonyságról és az amerikai külpolitikával való összhangról.

Trump intézkedése főként a USAID által kezelt, évi 22 milliárd dolláros polgári és fejlesztési segélyeket érinti. Joe Biden hivatali idejének végén előre felkészült erre az eshetőségre, például előzetes átutalásokkal jelentősen növelte Ukrajna katonai támogatását

Az Egyesült Államok továbbra is Ukrajna legnagyobb civil és katonai segélyezője, bár az Európai Unió összességében többet nyújt. Trump gyakran bírálta az amerikai támogatás mértékét, és Európától nagyobb hozzájárulást követelt.

Űrverseny, bevándorlási és energiaügyi vészhelyzet, az amerikai nemzeti eszme helyreállítása – ez csak néhány olyan terület, amelyekkel Donald Trump, az Egyesült Államok régi-új elnöke foglalkozott a beiktatása óta. Trump elnök első intézkedéseinek lehetséges hatásairól kérdezte a hirado.hu Glant Tibor történészt. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének kutatóprofesszora szerint a fosszilis energiahordozók kitermelésének újraindítása, illetve a kereslet megteremtése közelebb hozhatja az ukrajnai háború lezárását is.  

Hétfőn megtörtént Donald Trump elnöki beiktatása, a hivatalba lépett régi-új elnök pedig rögtön munkához is látott. Első napján száznál is több elnöki utasítást írt alá, amelyekkel részben visszaforgatta Joe Biden elnök döntéseit, részben helyreállította azokat az intézkedéseket, amelyeket Biden állított le még 2021-ben (az illegális bevándorlást érintő ügyek tartoznak ide). Az amerikai aranykor, ahogy az újonnan visszatért Trump elnök jellemezte előre hivatali idejét, többek között űrversennyel, bevándorlási szigorítással és nagyszabású fosszilis energiahordozó-kitermelési programmal indul.

Az űrverseny újraindításának az az üzenete, hogy újra jó amerikainak lenni – jelentette ki Glant Tibor. A történész kifejtette, az űr meghódításának gondolata az 1930-as évek óta mélyen beleivódott az amerikai nemzeteszmébe, ahogy az amerikai kultúra gerincét adó science fiction irodalomban és filmművészetben is ez kifejezésre jutott, példaként említette itt a Star Treket és a Majmok bolygóját.

„Állítsuk helyre a kultúránkba vetett hitet, ne legyünk kishitűek, ne szidjuk magunkat, hanem mutassuk meg, hogy mire vagyunk képesek” – így foglalta össze Trump kulturális üzenetének lényegét a szakértő, valamint hozzátette:

az űrverseny arról is szól, hogy Amerika a világ szellemi műhelye, ami motiválhatja az innovációkat az Egyesült Államokban.

Amerika önmagába vetett hitének helyreállítása nemcsak egy kulturális üzenet, ugyanis más szakpolitikai területekre, például a külpolitikára is hatást gyakorolhat. Lényegében ez jut kifejezésre a Kanada (az Egyesült Államoknak 1870 óta létezik nyitott határa északi szomszédjával) Grönland és a Panama-csatorna megszerzéséről szóló kijelentésekben is, mivel itt az érintett országokban az amerikai katonai bázisok – Grönlandon található az amerikai légierőhöz tartozó, a hidegháború idején Thule-báziskét ismert legfontosabb támaszpont – és az amerikai gazdasági jelenlét megerősítéséről szól.

Trump elnök beiktatási beszédében részletesen is beszélt arról, hogyan is oldaná meg a bevándorlási válságot az Egyesült Államokban. Kihirdette a szükségállapotot az amerikai–mexikói határon, ahova ki fogják vezényelni a hadsereget, a drogkartelleket pedig terrorszervezetekké nyilvánította. Beszélt arról is, hogy újraindítják a Maradj Mexikóban! programot, amelyet Biden eltörölt 2021-es beiktatása után. Glant Tibor emlékeztetett, a 2025. január 20-áig hatályos jogszabályok szerint maximum 850 ezer legális bevándorlót lehetett volna beengedni az Egyesült Államokba, ehhez képest

8 és 12 millió közé teszik azoknak a számát, akiket a Biden kormányzat (menekültként) vagy beengedett vagy beutaztatott az államokba.

A Biden-elnökség arra hivatkozott, hogy később intézik el az átvilágításukat, azonban ezzel több súlyos gond is akadt. Egyrészről az érkezők közül sokan nem feleltek meg a nemzetközi menekültügyi szabályozásnak, aminek értelmében csak az első biztonságos országban lehet beadni menedékkérelmet, miközben egy menekültkérő teljes nemzetbiztonsági átvilágítása legalább 18 hónapig tart, ráadásul a beutaztatottak 90 százaléka nem jelent meg a meghallgatáson. „Na, ehhez képest valaki azt mondja, hogy venezuelai menedékkérő és beléptetik az államokba, majd azt mondják neki, hogy jelenjen meg egy bevándorlásügyi bíróságon.”

„Ha az illető azonban egy venezuelai drogbanda vezetője, akkor nem biztos, hogy meg fog jelenni”

– fejtette ki a szakértő, aki szerint ezzel magyarázható az, hogy a beengedettek között 600 ezerre teszik azoknak a számát, akiket valamilyen súlyos bűncselekményért már elítéltek a kibocsátó országban. „Ez egy olyan biztonsági kockázat, amit nem lehetett felvállalni” – szögezte le a szakértő.

Beiktatását követően Trump elnök energiaügyi vészhelyzetet is hirdetett, és eltörölte a Biden-adminisztráció zöld átállással kapcsolatos határozatainak egy jelentős részét, többek között az inflációcsökkentési törvénynek nevezett rendelkezést is, ami valójában a tiszta energiába való befektetések növelését szolgálta. Az elnök ezenfelül nagyszabású palagáz- és kőolajkitermelési programot is hirdetett. Trump elnöknek a gazdaságot érintő első intézkedéseivel kapcsolatban Glant Tibor két fontos szempontra hívta fel a figyelmet:

• a cél az amerikai gazdaság stabilizálása;
• versenyképes keresletet akar biztosítani az amerikai energiahordozóknak.

A 2022-ben elfogadott inflációcsökkentési törvényt sokan Biden elnök legjelentősebb intézkedésének nevezik, azonban a Trump-adminisztráció a rendeletnek tulajdonítja a magas inflációt és a magas fogyasztói árakat. Ezenfelül számos olyan intézkedése volt az előző elnökségnek a zöld átállás jegyében, amelyek rendkívül nehéz helyzetbe hozták az amerikaiak nagy többségét a gázkazánok betiltásától kezdve az elektromobilitásra való átállást sürgető kötelezettségekig.

Az amerikai palagáz- és palaolaj-lelőhelyek repesztéses technológiával történő kitermelésében hatalmas piaci lehetőségeket látnak az amerikaiak, ugyanakkor az európai fogadó infrastruktúra kiépítéséhez idő kell, amely Washington külpolitikai prioritásaira, például az ukrajnai háború lezárását célzó tárgyalások időtartamára is kihatással lehet, mondta a történész.