
Kábítószeres bűnözőknek adott kegyelmet Biden
Kihasználja a hátrelévő néhány órát.
Csaknem 2500, kábítószerrel kapcsolatos, nem erőszakos bűncselekménnyel kapcsolatban elítélt személy büntetését enyhítette Joe Biden amerikai elnök pénteken.
Ezzel az intézkedésével Biden rekordot döntött abban, hogy elnökként ő adott kegyelmet vagy büntetéscsökkentést a legtöbb elítéltnek. Közlése szerint döntéseinek hátterében az a szándék állt, hogy semmissé tegye azokat az aránytalanul hosszú büntetéseket, amelyek helyett hasonló esetekben a jelenleg hatályos jogszabályok és bevett gyakorlatok alapján enyhébb büntetés járna.
„Ezzel a lépéssel történelmi hibákat tudunk kijavítani, és korrigálhatjuk az egyenlőtlenségeket az ítélkezésben” – hangsúlyozta Biden közleményében, hozzátéve, hogy
hivatali idejének hátralevő napjaiban még további elítéltek kegyelmi vagy büntetéscsökkentési kérelmét fogja megvizsgálni.
Az amerikai elnök decemberben egyetlen döntéssel nagyjából 1500 elítélt büntetését enyhítette, ami az amerikai politika- és jogtörténet legkiterjedtebb, egyszeri kegyelmi döntése volt.
Ugyancsak decemberben a szövetségi bíróság által halálra ítélt 40 bűnöző közül 37 esetében változtatta meg az ítéletet életfogytiglani szabadságvesztésre. Ez utóbbi rendeletről a január 20-án hivatalba lépő Donald Trump azt mondta, hogy elnökként azonnal vissza fogja vonni.
December elején Joe Biden saját fiát, Hunter Bident is kegyelemben részesítette két bűncselekmény ügyében,
valamint mentesítette minden, 2014. január 1-je és 2024. december 1-je között tett cselekményének jogkövetkezménye alól.
Joe Biden amerikai elnök pénteken megerősítette, hogy nem tervez saját magának kegyelmet adni, de nem zárta ki, hogy esetleg előzetes kegyelmet adjon olyanoknak, akiket Donald Trump ellenségeinek tekint.
Az USA hamarosan leköszönő elnöke pénteken kijelentette, hogy nem fontolgatja saját magának vagy családtagjainak a kegyelem adást. A Fehér Házban tartott sajtótájékoztatón egy riporter rákérdezett, hogy tervez-e ilyen lépést, mire Biden határozottan válaszolt:
„Miért kellene kegyelmet adnom magamnak? Semmi rosszat nem tettem, és nem is gondolkodom ezen.”
Biden arra is emlékeztetett, hogy tavaly nyáron még kategorikusan kijelentette, nem fog kegyelmet adni fiának, Hunter Bidennek, végül azonban mégis megtette.
Amikor a riporterek arról érdeklődtek, hogy esetleg más személyek számára is fontolgat-e kegyelmet, Biden elmondta, hogy nem kíván részletes tájékoztatást adni erről, de hozzátette, hogy azoknak, akiket szerinte Trump elnök büntetne, esetleg kegyelmet adhat, írja a Daily Wire.
Joe Biden amerikai elnök csaknem minden, szövetségi bíróság által halálra ítélt bűnöző esetében enyhítette a büntetést tényleges életfogytig tartó börtönre – jelentette be a Fehér Ház hétfőn.
Hivatala közleménye szerint a januárban leköszönő elnök minden idők legnagyobb, egyetlen döntéssel meghozott kegyelmi intézkedését hozta most meg, ami összehangban van a büntetőjog reformjára vonatkozó törekvéseivel.
Az elnök meggyőződése szerint Amerikában meg kell szüntetni a halálbüntetés alkalmazását szövetségi bűncselekmények esetében, kivétel a terrorizmus és gyűlölet által kiváltott tömeggyilkosságok – olvasható a közleményben. A közlés szerint, a hétfőn meghozott kegyelmi intézkedés ezzel összhangban nem vonatkozik a Boston Maratonon 2014-ben elkövetett robbantás életben maradt elkövetőjére, Dzsohar Carnajevre, valamint Robert Bowersre, aki 2018-ban 11 embert ölt meg egy zsinagógánál Pittsburghben, valamint Dylan Roofra, aki 2015-ben rasszista indíttatásból lelőtt kilenc afroamerikai hívőt egy templomnál, a dél-karolinai Charlestonban.
A Fehér Ház közleménye világossá teszi:
a döntéssel Joe Biden meg akarta akadályozni azt, hogy a hivatalba lépő, Donald Trump vezette kormány kezdeményezze a halálos ítéletek végrehajtását,
és emlékeztet arra, hogy a 2021-ben hivatalba lépett demokrata párti elnök felfüggesztette a szövetségi bűncselekményre kiszabott halálos ítéletek végrehajtását.
A Fehér Ház közleménye arra is rámutat, hogy Joe Biden hivatali ideje alatt – időarányosan – minden elődjénél több bűncselekmény elkövetőjét részesítette teljes, vagy részleges kegyelemben, az ítélet törlése, vagy enyhítése formájában. Hangsúlyozták, hogy az elnök december első felében egyetlen döntéssel 1500 ember ítéletét enyhítette, ami az amerikai politika- és jogtörtént legkiterjedtebb egyszeri kegyelmi döntése.
Joe Biden amerikai elnök a nemzethez intézett szerdai búcsúbeszédében az ultragazdagok növekvő befolyására figyelmeztetett.
A politikus hangoztatta, hogy „az Egyesült Államokban megnőtt a szélsőséges gazdagság hatalma és befolyása, amely szó szerint veszélyezteti az egész demokráciánkat, alapvető jogainkat és szabadságjogainkat, valamint azt, hogy mindenki tisztességes esélyt kapjon az előrejutásra”.
„A hatalom veszélyes koncentrációjára megy végbe néhány rendkívül gazdag embernél” – mondta, és figyelmeztetett ennek veszélyes következményeire abban az esetben, ha visszaélnek a hatalommal, és ez ellenőrizetlen marad.
Felhívta a figyelmet a technológiai-ipari komplexum hatalmára is, amely szerinte valódi veszélyt jelenthet magára az Egyesült Államokra nézve is.
„Az amerikaiakat a félretájékoztatás és a dezinformáció lavinája temeti maga alá, ami lehetővé teszi a hatalommal való visszaélést. A szabad sajtó összeomlóban van. A szerkesztők eltűnnek. A közösségi média feladja a tényellenőrzést. Az igazságot megfojtják a hazugságok, amelyeket hatalmi és profitérdekekből terjesztenek. Felelősségre kell vonnunk a közösségi platformokat, hogy megvédjük gyermekeinket, családjainkat és magát a demokráciánkat a hatalommal való visszaéléstől” – tette hozzá.
„Életem kiváltsága volt, hogy több mint ötven éven át szolgálhattam ezt a nemzetet”
– emelte ki a leköszönő elnök hivatalos búcsúbeszédét megelőző üzenetében. Ebben arra kérte az amerikaiakat, hogy fogjanak össze. Kifejtette: „Lehet, hogy a hatalmi ágak szétválasztásának, a fékek és ellensúlyok rendszerének rendszere nem tökéletes, de közel 250 éve működteti demokráciánkat, hosszabb ideje, mint bármely más nemzetet a történelemben, amely valaha is megpróbálkozott egy ilyen merész kísérlettel.”
„Azért indultam az elnökválasztáson, mert úgy gondoltam, hogy Amerika lelke forog kockán”
– mondta, és arra buzdította az amerikaiakat, hogy továbbra is harcoljanak azért, hogy az amerikai társadalom fókuszában az egyenlőség, az élet, a szabadság és a boldogságra való törekvés álljon.
A 82 éves politikus hétfőn adja át a hatalmat Donald Trump megválasztott elnöknek.
Joe Biden leköszönő amerikai elnök nemzetbiztonsági aggályokra hivatkozva bejelentette, hogy Washington betiltja a kínai és az orosz fejlett technológiák beépítését járművekbe, valamint ezeknek a fejlett technológiáknak az exportját is ezekbe az országokba. Peking máris tiltakozott az intézkedés ellen.
A washingtoni Fehér Ház helyi idő szerint kedden kiadott közleménye szerint az új szabályozás megakadályozza az olyan járművek és járműalkatrészek importját, amelyekben orosz vagy kínai hardver, illetve szoftver van.
A tájékoztatás szerint a szoftverekre vonatkozó korlátozások a 2027-es modellévtől, míg a hardverekre vonatkozó korlátozások a 2030-as modellévtől lépnek életbe.
A magyarázat szerint ezek az intézkedések elengedhetetlenek ahhoz, hogy az Egyesült Államokat megvédjék a hálózatba kötött járműveinek ellátási láncát érő kínai és orosz nemzetbiztonsági fenyegetésektől.
„A Biden-Harris-kormány elkötelezett amellett, hogy az amerikai autóipari ellátási láncok ellenállók és biztonságosak legyenek a külföldi ellenséges kiberfenyegetésekkel szemben” – írták a közleményben.
Az intézkedés nehéz helyzetbe hozza az olyan amerikai cégeket, mint például a Polestar, amely ugyan Dél-Karolinában gyártat, de a kínai Geely vállalat ellenőrzése alatt áll.
Ráadásul a Waymo, vagyis a Google anyavállalatának, az Alphabetnek a tulajdonában lévő, önvezető autókat gyártó vállalat arra készül, hogy a következő generációs járművei Kínából származó Zeekr márkának a módosított változatai lesznek. A Waymo azonban azt tervezi, hogy az eredeti, kínai elektronikát saját rendszerekkel cseréli le.
A Biden-kormányzat eddig a Kínából származó elektromos autókra kivetett 100 százalékos vámmal védte az amerikai autópiacot. Donald Trump, aki január 20-án lép az elnöki hivatalba Biden utódjául, már régóta kemény fellépést ígér Pekinggel szemben.
Elon Musk amerikai milliárdos, Trump tanácsadója – a kormányzati hatékonyságért felelős leendő társminiszter – és a Tesla amerikai elektromosautó-gyártó vezetője bírálta ezeket a vámokat, mert szerinte torzítják a piacot. A Teslának nagy gyára van Sanghajban, és a kínai piacra támaszkodik.
Peking szerdán közölte, hogy „határozottan ellenzi” az Egyesült Államok által bejelentett tilalmat, amely a kínai technológiát tartalmazó, hálózatba kötött járművek gyártására és értékesítésére vonatkozik, mert szerinte a mögötte álló nemzetbiztonsági érv „teljesen megalapozatlan”.
„Kína felszólítja az Egyesült Államokat, hogy hagyjon fel a nemzetbiztonság fogalmának túlzott általánosításával, és vessen véget a kínai vállalatokkal szembeni indokolatlan keménykedésnek” – mondta Kuo Csia-kun, a kínai külügyminisztérium szóvivője szokásos szerdai sajtótájékoztatóján.
„Az ilyen gyakorlatok megzavarják a vállalatok közötti gazdasági és kereskedelmi együttműködést, sértik a piacgazdaság és a tisztességes verseny elvét” – mondta a diplomata.







