Orbán Viktor: El a kezekkel a nyugdíjaktól és a 13.havi nyugdíjtól!

INSIDER
Létrehozva: 2025.01.28.
Módosítva: 2025.01.28.

Féket a multikra! 7 kelet-európai ország fellépést sürget az élelmiszerláncok ellen

Meg kell védeni az árspekulációtól a fogyasztókat. Féket a multikra!

Féket a multikra! Európa-szerte pár tucat hipermarketlánc uralja az élelmiszerpiacot, ők diktálnak a termelőknek, és extraprofitot szednek be a vásárlóktól. Ennek a gyakorlatnak akar véget vetni 7 európai ország. Arra szorítanák Brüsszelt, hogy lépjen fel a multikkal szemben a fogyasztók védelme érdekében.

Féket a multikra
Féket a multikra: közös fellépést sürgetnek az erőfölényükkel visszaélő élelmiszerláncokkal szemben - Fotó: PeopleImages.com - Yuri A /  Shutterstock

Féket a multikra, követeli Magyarország és még hat európai ország

Az EU mezőgazdasági minisztereinek hétfői brüsszeli találkozója előtt kiosztott feljegyzésben a kelet-európai országok 7 fős koalíciója arra szólította fel az Európai Bizottságot, hogy erőteljesen lépjen fel a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytató multinacionális cégekkel szemben. Például a szelektív árképzési stratégiák és az áruk termelési költség alatti áron történő értékesítése ellen, amelyek aránytalanul nagy károkat okoznak a gazdáknak és a fogyasztóknak. Kelet-Európa élelmiszer-ellátási láncát olyan külföldi áruházláncok alakítják, mint a Lidl, a Tesco, a Spar, az Aldi. a Penny és az Auchan, amelyek kulcsszereplővé váltak a kiskereskedelmi piacon. A Politico szerint a szlovák mezőgazdasági miniszter, Richard Takáč feljegyzésben annak adott hangot, hogy a szupermarketek és a multinacionális élelmiszeripari óriáscégek hatalmának megfékezése érdekében Brüsszel nem megy elég messzire. 

A Bizottság decemberi javaslata a gazdálkodók panaszait kívánta kezelni azáltal, hogy felhatalmazta a nemzeti hatóságokat a határokon átnyúló visszaélések kivizsgálására, és szerződéskötéseket írt elő az árak átláthatóságának biztosítása érdekében. Bulgária, Horvátország, Magyarország, Litvánia, Románia, Szlovénia Szlovákia azonban kitartanak amellett, hogy mélyebb strukturális változtatásokra van szükség ahhoz, hogy megbirkózzanak a befolyásos vásárlók dominanciájával, és igazságosabb feltételeket biztosítsanak az élelmiszer-ellátási lánc gyengébb szereplői számára.

Az élelmiszer-ellátási lánc kisebb szereplői – köztük a mezőgazdasági termelők – kiszolgáltatottak a lánc nagyobb és erősebb szereplői által alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartással szemben. Ennek az az oka, hogy a mezőgazdasági termelőknek és a kisebb szereplőknek rossz az alkupozíciójuk, és nincsenek alternatíváik arra, hogy a termékeiket eljuttassák a fogyasztókhoz.

Kelet-Európa-szerte a kormányok korábban intézkedéseket vezettek be a szupermarketek befolyásának visszaszorítására – például adókat, árplafonokat és a helyi termékek tartására vonatkozó követelményeket –, de ezek gyakran ütköztek az EU egységes piaci szabályaival. Példaként említik, hogy Magyarországon Orbán Viktor miniszterelnök különösen agresszív lépéseket tett a külföldi szupermarketekkel szemben azok nyerészkedésének visszaszorítására

Európa-szerte pár tucat hipermarketláncon keresztül áramlik az áru és a pénz a fogyasztók és a beszállítók között. Mindkét csoportra hat, ha a láncok visszaélnek vevői erejükkel. Angolszász nyelvterületen kapuőröknek is hívják a szupermarketláncokat: hatalmas befolyásuk van arra, hogy milyen áruk jutnak el a fogyasztókhoz és mennyi pénz jut a beszállítókhoz. Ha ezzel a hatalmas befolyással visszaélnek, az probléma - írta korábban a Tudatos Vásárlók. Íme néhány példa:

  • Belistázási díjak: A beszállítói listára kerülésért fizetni kell. Ezzel plusz költség és az új termék raktárkészleten való tartása is a beszállítókra hárul.
  • Kilistázással fenyegetőzés: A vállalkozás lekerülhet a beszállítói listáról, ha nem hajlandó csökkenteni az árait vagy nem fizet a szupermarket más „szolgáltatásaiért”. 
  • Polcpénz: A termékek kihelyezéséért fizetendő díj. Szintén plusz költség és újra a beszállítókra hárul a termékek raktárkészleten való tartása.
  • Nem kért szolgáltatásokért fizetendő díjak, extra vagy nem tervezett árengedmények kikényszerítése.
  • Utólagos pénzügyi hozzájárulás, plusz árengedmények, akció utáni árengedmények követelése.
  • Indokolatlan késedelmes fizetés: Azon termékekre, amelyeket a szállító már átadott és a szupermarket eladott.
  • Beszerzési ár alatti értékesítés: Előre nem tervezett akciók olyan termékekre, amelyekből túlzott mennyiséget rendelt a kereskedő, vagy hogy aláígérjenek a versenytársak árainak. Ezzel veszélyeztetik a beszállítók nyereségét, más kereskedők is igényt tarthatnak a kedvezményekre és torzítja a vásárlók benyomását arról, hogy mekkora a termék valódi értéke.

 

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek