Csak 30 százaléka dolgozik az ukrán menekülteknek Belgiumban

Az ukrajnai háború 2022. február 24-i kezdete óta Belgiumba menekült ukrajnaiak mintegy harmada talált munkát, foglalkoztatásuk Flandriában, az ország északi, flamand nyelvű részében a legmagasabb – írta a La Libre Belgique című francia nyelvű belga napilap pénteken.

A 2022 februárjában kezdődött háború miatt Ukrajnából elmenekültek továbbra is enyhén növekvő számban regisztráltak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, gyerekeik pedig állami iskolába járhatnak.

Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat elérhető legfrissebb, novemberi adatai szerint az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta Belgium 120 550 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekülteknek.

A napilap tájékoztatása szerint Belgium déli, francia nyelvű régiójának foglalkoztatásért felelős regionális szolgálata (Forem) közölte, az ukrajnai háború kezdete óta 5263 ukrajnai állampolgár regisztrált álláskeresőként Vallóniában.

A munkát találó ukránok több mint negyede dolgozott legalább egy napot, azaz összesen 1393-an találtak munkát. A legfrissebb adatok szerint jelenleg 746 ukrajnai dolgozik vallóniai munkahelyeken.

A Forem szerint a munkára regisztrált ukránok mintegy 30 százaléka férfi, 70 százalékuk nő volt. Közölték továbbá, hogy a munkakeresést a mobilitás problémája bonyolíthatja. Amíg Vallónia egyes távolabbi területeire nehéz az eljutás, addig „Brüsszelben más a helyzet” – áll a foglalkoztatásért felelős vallon hivatal jelentésében.

A napilap beszámolója szerint Brüsszelben, az Actiris munkaügyi hivatal adatai szerint 2022 februárja óta 5698 munkakereső ukrán állampolgárt regisztráltak. Közel egyharmaduk, 1755 fő (30,8 százalék) talált munkát a belga fővárosban.

Flandriában, az ukrajnai háború kezdete óta mintegy 20 ezer ukrajnai állampolgárságú regisztrált munkakeresőről számolt be a VDAB flamand foglalkoztatási hivatal. A legfrissebb adatok szerint valamivel több mint felük (53 százalék) talált munkát az ország északi régiójában, és 35 százalékuk még mindig dolgozik.

A Kreml továbbra sem hajlandó engedményeket tenni korábbi követeléseiből: Ukrajna teljes megadása Putyin feltétele az orosz–amerikai béketárgyalások megkezdéséhez.

Vlagyimir Putyin január 20-án összehívta az orosz Biztonsági Tanács ülését, ahol Szergej Lavrov külügyminiszterrel együtt kijelentette, hogy készek tárgyalásokat folytatni az Egyesült Államokkal, írja az Ukrajinszka Pravda.

A tárgyalások alapfeltételeként azonban Ukrajna teljes kapitulációját követelte.

Az ISW (Institute for the Study of War) jelentése szerint Putyin hangsúlyozta, hogy a konfliktus „gyökereinek megszüntetése” szükséges, ami az orosz feltételek szigorú betartását jelenti. Ezek közé tartozik Ukrajna semleges státusza, NATO-tagságának elutasítása, az ukrán hadsereg létszámának jelentős korlátozása, valamint az ukrán kormány eltávolítása a hatalomból.

Putyin azt is felidézte, hogy 2021-ben Joe Biden akkori amerikai elnök javaslatot tett Ukrajna NATO-tagságának 10–15 évre történő elhalasztására, de ez sem akadályozta meg Oroszország invázióját, amely Putyin szerint elkerülhetetlen volt a NATO „provokatív lépései” miatt.

Az ukrán kormány és a nyugati szövetségesek számára azonban a Kreml követelései továbbra is elfogadhatatlanok. Az ukrán katonai támadások Oroszország mélyebb területein azt jelzik, hogy Kijev nem hajlandó engedni a nyomásnak.

Donald Trump amerikai elnök egyik első intézkedéseként 90 napra befagyasztotta az összes külföldi segély kifizetését, ám Ukrajna a jelek szerint elkerülheti a legrosszabb következményeket.

„A költségvetési támogatás tekintetében biztosítottak vagyunk. Biden korábbi elnök kormányzata az ERA-kezdeményezés (50 milliárd dollár) összes forrását átutalta a Világbanknak” – nyilatkozta Rokszolana Pidlasa, az ukrán parlament költségvetési bizottságának vezetője a POLITICO-nak.

Az ukrán katonai segélyeket nem érinti Trump rendelete, mivel az elsősorban az ENSZ fejlesztési programjaira, békefenntartó kezdeményezéseire és menekültügyi támogatásaira vonatkozik – áll a keddi nyilatkozatban, amelyet az Ukrán Állami Dezinformáció-ellenes Központ adott ki.

Azonban az USA Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének (USAID) újjáépítési programjai bizonytalan helyzetbe kerültek. Trump hétfőn aláírt rendelete nem részletezi, pontosan mely külföldi segélyprogramokat érinti a felfüggesztés.

„Az Egyesült Államok nemzetközi segélyezési rendszere és bürokráciája sok esetben ellentétes az amerikai érdekekkel, sőt destabilizálja a világbékét” – olvasható az elnöki rendeletben. A dokumentum szerint az összes érintett minisztériumnak és ügynökségnek „azonnal szüneteltetnie kell az új kötelezettségvállalásokat és kifizetéseket” a következő három hónapra, hogy áttekintést végezzenek a hatékonyságról és az amerikai külpolitikával való összhangról.

Trump intézkedése főként a USAID által kezelt, évi 22 milliárd dolláros polgári és fejlesztési segélyeket érinti. Joe Biden hivatali idejének végén előre felkészült erre az eshetőségre, például előzetes átutalásokkal jelentősen növelte Ukrajna katonai támogatását

Az Egyesült Államok továbbra is Ukrajna legnagyobb civil és katonai segélyezője, bár az Európai Unió összességében többet nyújt. Trump gyakran bírálta az amerikai támogatás mértékét, és Európától nagyobb hozzájárulást követelt.

Az új amerikai elnök szerint romba dönti Oroszországot Vlagyimir Putyin orosz elnök, ha nem hajlandó megállapodni az ukrajnai háború lezárásáról.

Donald Trump hétfői beiktatása után a washingtoni Fehér Házban újságírók előtt azt mondta: úgy látja, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kész megállapodást kötni, de azt nem tudja, hogy Putyin elnök is nyitott-e erre – írja a Politico. „Remélem, hogy megegyezést akar. Azt gondolom, hogy azzal, hogy nem köt egyezséget, tönkreteszi Oroszországot” – mondta Trump az Ovális Irodában második elnöki ciklusának első napján.

„Úgy vélem, Oroszország elég nagy bajban van. Nézzék csak meg a gazdaságukat, nézzék meg az inflációt Oroszországban. Nagyszerűen kijöttem Putyinnal, remélem, hogy meg akar egyezni” – tette hozzá.

Trump elmondta, hamarosan beszélni akar Vlagyimir Putyinnal. Arra a kérdésre, hogy mikor fogja megoldani az ukrajnai háború problémáját azt felelte, megpróbálják a lehető leghamarabb elintézni a dolgot.

A választási kampány alatt tett ígéretével kapcsolatban, amely szerint elnökké választása esetén 24 óra alatt lezárná az ukrajnai háborút, Donald Trump helyi idő szerint hétfőn este viccelődve úgy reagált, hogy

még csak fél napja van hivatalban, vagyis még mindig van egy fél napja.

Trump szerint Putyin nem lehet elégedett az Ukrajna elleni háború lassú előrehaladásával – közel három évvel azután, hogy elrendelte a teljes körű támadást, és 11 évvel azután, hogy orosz álruhás katonák először léptek be Ukrajna Krím félszigetére.

„Most őrlődik benne. A legtöbben azt gondolták, hogy ez az egész egy hétig fog tartani, és most már három évnél tartunk. Ez nem tesz jót az ő megítélésének” – mondta Trump.

„Olyan számokkal rendelkezünk, amely szerint csaknem egymillió orosz katona halt meg, és körülbelül 700 ezer ukrán katona vesztette életét. Oroszország nagyobb, több katonát veszíthet, de ez nem egy ország vezetésének módja”

– tette hozzá.

Ukrajna korábban cáfolta Trump becsléseit, és azt állította, hogy több mint 43 ezer katonát veszített el harcban, és több mint 370 ezer sebesültje van. A Kreml nem hozza nyilvánosságra hivatalos veszteségadatait, de Ukrajna becslése szerint csak 2024-ben Oroszország 150 ezer katonát veszített el, és több mint 400 ezer sebesültje van.