A vártnál is többet ér a februárban érkező 13. havi nyugdíj, mutatjuk a részleteket

13. havi nyugdíj. A kormány 2023-ban letörte, 2024-ben pedig alacsony szinten tartotta a háború és az energiaválság következtében megnövekedett inflációt, ami így egész évre vetítve 3,7 százalékra csökkent. 2025-ben pedig várhatóan még tovább, 3,2 százalékos szintre mérséklődik az infláció. Több mint egy éve tart a reálbérek növekedése, és a nyugdíjak reálértéke is nőtt tavaly, mert a 6 százalékos nyugdíjemelésnél kisebb volt a pénzromlás, ahogy írtuk, 3,7 százalékos. De mi várható idén?

13. havi nyugdíj: jelentős bevétel az idősek számára

A legfontosabb, hogy januártól már a 3,2 százalékkal emelt összegű nyugdíjat utalta az Államkincstár, februárban pedig érkezik a 13. havi nyugdíj, ami azt jelenti, hogy dupla összeggel számolhatnak az idősek. 

Ahogy arról a Ripost korábban is írt, a 13. havi nyugdíj a 3,2 százalékos idei nyugdíjemelésen felül további jelentős bevételt biztosít az idősek számára.
Farkas András nyugdíjszakértő szerint a juttatás éves hatása olyan, mintha egy plusz 8,3 százalékos nyugdíjemelést kapna minden jogosult. Így viszont egész évre vetítve a 3,2 százalékos éves nyugdíjemelés és a 13. havi juttatás együtt olyan, mintha egy nyugdíjas 11,5 százalékos emelést kapna most januártól.
A 13. havi nyugdíjnak jelentős hatása van a vásárlóerőre is. Farkas András úgy nyilatkozott, hogy a jogosultak javarészt nem teszik félre a plusz pénzt, hanem gyakorlatilag annak az egyharmada vissza is áramlik a kasszába, mivel azt egyből el is költik élelmiszerre, gyógyszerre, orvosra, lakhatásra.

A legutóbbi nemzeti konzultáción a válaszadók 98 százaléka úgy nyilatkozott, hogy szükség van a 13. havi nyugdíj állandósítására. Brüsszel már a 2024-es költségvetés elfogadása előtt strukturális kiigazító lépéseket sürgetett a magyar kormánytól. Köztük a támogatott energiaárak, azaz a rezsicsökkentés kivezetését, a társasági adó mértékének növelését, a kétkulcsos adórendszer bevezetését, az ingatlanadók mértékének emelését, a 13. havi nyugdíj megszüntetését, a nyugdíjkorhatár emelését, illetve az ország kiadásai felülvizsgálatának kiterjesztését 2026 után, azaz egy állandó megszorítási politikát. Paolo Gentiloni, az Európai Bizottság gazdaságpolitikáért felelős biztosának felvetésére Orbán Viktor elmondta: Brüsszel azt akarja, hogy tegyük tönkre az embereket, a nyugdíjasokat és a családokat. A miniszterelnök hangsúlyozta: Magyarországnak ki kell állnia az érdekeiért, és minden javaslatot, ami a megszorítások irányába mutat, el kell vetni.