Nyugdíjemelés: kiderült, mekkora lesz az átlagnyugdíj jövőre

Nyugdíjemelés és 13. havi nyugdíj: ezek a legfontosabb változások. Kedden utalja az Államkincstár a decemberi nyugdíjakat, és már az is kalkulálható, hogy mekkora lesz az átlagnyugdíj jövőre, ugyanis a múlt héten megkezdődött az Országgyűlésben az új gazdaságpolitika költségvetésének általános vitája.  Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti kormányinfón közölte: a jövő évi költségvetés számos kedvezményt biztosít a családoknak, és bebetonozza a tizenharmadik havi nyugdíjat, amit Brüsszel el akar venni. Ez utóbbi megállapítás azért fontos, mert a 13. havi nyugdíj a juttatások reálérték-növekedéséhez is hozzájárul.   

Nyugdíjemelés lesz januárban, februártól pedig a 13. havi nyugdíj is érkezik

A jövő évi költségvetés egyik kiemelt célja a nyugdíjasok támogatása, a nyugdíjak értékállóságának megőrzése, a nők kiemelten megbecsült szerepének elismerése. A költségvetés nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra összesen 7200 milliárd forintot fordít. A 13. havi nyugdíjra és ellátásra 2025-ben összesen 535 milliárd forint áll rendelkezésre.

Így jövő februárjában is mintegy 2,5 millió fő egy teljes havi nyugdíjjal vagy ellátással azonos összegű többletjuttatásban részesül.

A kormány a nők családban betöltött szerepének elismerésére 2025-ben is biztosítja a negyven év jogosultsági idővel rendelkező nőknek a korhatár előtti öregségi nyugdíj igénybevételének lehetőségét. A központi költségvetés erre 2025-ben közel 490,6 milliárd forintot biztosít. Továbbá azokat az idős embereket is támogatja az állam, akik nyugdíjasként továbbra is aktív szereplői kívánnak maradni a munkaerőpiacnak. Részükre 2025-ben is fennmarad a nyugdíjas munkavállalók jövedelmének szociális hozzájárulási adó- és járulékmentessége.

Jogosultanként mintegy 231 ezer forint érkezik átlagosan decemberben

A decemberi nyugdíjakat idén is december 3-án utalja az államkincstár. Ennek összege átlagosan jogosultanként mintegy 231 ezer forint lesz. Januárban a jövő évi költségvetési törvény tervezete szerint már a 3,2 százalékkal emelt összegű nyugdíjat vehetik kézhez az érintettek. Februárban pedig már a 13. havi nyugdíj is érkezik.
Mivel az öregségi nyugdíj átlaga 231 ezer forint volt 2024 januárjában, aki pont ennyi nyugdíjat vett kézhez, az a 3,2 százalékos januári emeléssel 238 292 forintra számíthat.
Ezt az összeget növeli a 13. havi nyugdíj közel 20 ezer forinttal.

A jövő évben nyugdíjba vonulók számára már egy új valorizációs szorzó szerint állapítják meg a nyugdíj összegét. Farkas András nyugdíjszakértő szerint ez jövőre várhatóan 13,7 százalékkal lesz magasabb, mint a 2024-es valorizációs szorzók voltak.

A 13. havi nyugdíj nem lehet vita tárgya. Ez nemzeti kormányzásunk becsületbeli ügye – jelentette ki a kultúráért és innovációért felelős miniszter az Idősek Tanácsa csütörtöki ülésén Budapesten.

Hankó Balázs úgy fogalmazott, a kormány megvédi a nyugdíjakat, a rezsicsökkentést és nemzetünk békéjét.

„Azért nyújtottuk be a béke költségvetését, hogy világosan kinyilvánítsuk: az idősek megbecsülése számunkra nem alku tárgya” – hangsúlyozta a tárcavezető, hozzátéve: a nyugdíjasok az elmúlt évekhez hasonlóan most is megkapják a 13. havi nyugdíjat, bármennyire is támadják ezt az intézkedést Brüsszelből.

„Jöjjön Brüsszel, ahogy akar, a nyugdíjasoknak járó juttatásból nem engedünk” – húzta alá. Hozzátette: a 2025-ös költségvetés a biztonság és a megbecsülés záloga.

Hankó Balázs közlése szerint a 13. havi nyugdíjak kifizetésére 530 milliárd forintot különítettek el, emellett januárban 3,2 százalékkal emelkednek a nyugdíjak.

Összességében 7200 milliárdot fordítunk nyugdíjra és nyugdíjszerű ellátásokra 2025-ben – mondta Hankó Balázs, aki felidézte azt is, hogy 2010 óta több mint kétszeresére nőtt a nyugdíjak értéke, az átlagnyugdíj jelenleg 234 ezer forint. Úgy folytatta: az Erzsébet-utalványok, rezsiutalványok és nyugdíjprémiumok folyósítása több mint 400 milliárd forint értékű támogatást tettek lehetővé, az inflációkövető nyugdíjemelés és a rezsicsökkentés folyamatos fenntartása pedig több százezer nyugdíjas életét könnyíti meg.

„Megbecsüljük a nyugdíjasokat, és biztonságot nyújtunk számukra, hiszen 2010 óta családbarát kormányzás van Magyarországon” – fogalmazott, megjegyezve: a családba természetesen a nagyszülők, dédszülők is beletartoznak.

Kitért arra is, hogy a munkát végző nyugdíjasok közterhei minden korábbinál kedvezőbbek,

a 65 év felettiek utazási kedvezménye egyedülálló Európában, továbbá szigorúbban büntetik az idősek ellen elkövetett bűncselekményeket, a Gondosóra program pedig már 33 ezer életet mentett meg.

Hankó Balázs azt mondta, a kormány minden segítséget megad ahhoz, hogy az idősek minőségi életet élhessenek, mert az idős emberek a közösségek motorjai.

Az aktív időskor, a generációs tudás, a nagyszülői gondoskodás mind olyan érték, amelyekre az egész nemzetnek szüksége van – szögezte le. Hozzátette: a magyar modell sikerét a fiatalok lendülete és az idősek bölcsessége adja.

„Amíg Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke, addig mi kimaradunk minden háborús konfliktusból, kiállunk a nyugdíjasokért, megvédjük a juttatásaikat. Hiszen Magyarország tiszteli az időseket, Magyarország és a magyar nemzet megköveteli a tiszteletet az idősek iránt” – hangoztatta a miniszter.

Koncz Zsófia családokért felelős államtitkár rögzítette: a magyar kormány számára kiemelten fontosak az idősek és a generációk közötti együttműködés.

„Mindig a családok szempontjából gondolkozunk, úgy, hogy annak nagyon fontos részei az idősek” – fogalmazott, hozzátéve:

a családtámogatási rendszer 30 intézkedése nagyon sok ponton érinti az időseket, ide tartozik többek között a nagyszülői gyed vagy a Nők 40 program.

Koncz Zsófia jelezte: számos olyan intézkedést is hoztak, amely a világon egyedülálló, ilyen például a Gondosóra program, ami egyben a generációk közti együttműködés jó példája is.

Az államtitkár beszámolt arról is, hogy uniós elnökként Magyarország napirendre vette a családok ügyét és egy informális találkozó keretében meghívták a demográfiáért felelős minisztereket, államtitkárokat, hogy a családokról, ezen belül az idősek ügyéről tárgyaljanak.

Ennek kapcsán megjegyezte: ha a magyar kormány nem veszi napirendre a témát, akkor ezzel az európai vezetők nem foglalkoztak volna.

A nehéz élethelyzetben lévő családok támogatásáról tett közzé videót kedden a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára a Facebookon.

Zsigó Róbert elmondta: a még nem nyugdíjas nagyszülő is kaphat gyed-et, így otthon maradhat az unokával és részt vehet a gyermekek és az unokák életében.

A családok döntési szabadságát növeli a Nők40 esetében a nagymama nyugdíj lehetősége is. Már több, mint 400 ezer érintett választotta a Nők40-et – ismertette az államtitkár.

Hozzátette: fordított élethelyzetben a családi odafigyelést egészítheti ki az ingyenesen igénybe vehető Gondosóra, amelynek köszönhetően eddig 33 ezer esetben kaptak azonnali ellátást a bajba került idősek.

Úgy folytatta:

az idősek megbecsülését jelenti az is, hogy megőrzik a nyugdíjak értékállóságát és visszaállították a 13. havi nyugdíjat. Az átlagnyugdíj 2024-ben 234 ezer forintot ér el videóbejegyzésének felirata alapján.

A tartósan beteg és súlyos fogyatékossággal élő gyermekekről való gondoskodáshoz járul hozzá a gyermekek otthongondozási díja, a gyod, mely 266800 forint havonta – hívta fel a figyelmet Zsigó Róbert.

Elmondta azt is: az elvált szülők gyermekeit 2022 óta megelőlegezett gyermektartási díjjal is segíti a kormány, valamint két éve több mint duplájára emelték az árvaellátás minimumát, amelyet a félárva gyermekek is megkapnak.

Hozzátette, havonta minimum 50 ezer forint árvaellátást kapnak a jogosultak, jelenleg 54 ezer gyermek átlagosan 73600 forintot kap havonta.

A kormány odafigyel az érzékeny élethelyzetben lévő családokra. „Mindent megteszünk azért is, hogy a generációk közötti együttműködés erős maradjon” – mondta az államtitkár.