A frontra küldik a németországi ukrán menekülteket?

Ukrajna a németországi menekülteket hívja haza az összeomlás szélén álló ország újjáépítésére.  A menekültek hazahívása azonban nem lesz egyszerű. Az emberek attól tartanak, hogy Zelenszkij elnök a frontra küldi őket - írja a Magyar Nemzet.

Ukrán katonák az Oroszország elleni háborúban (Fotó: AFP)

A háború sújtotta ország népességének növelésére törekszik, hogy talpra állhasson. Ukrajna visszahívja azokat az állampolgárait, akik Németországban kerestek menedéket, miközben az Oroszországgal vívott háború közeledik a harmadik évfordulójához.

Mivel több mint egymillió ukrán menekült érkezett Németországba Vlagyimir Putyin inváziójának kezdete óta, Olekszij Csernyisov miniszterelnök-helyettes bejelentette, hogy központokat terveznek létrehozni, kezdetben Berlinben, később más helyszíneken is, hogy segítsék a menekülteket a lakhatási, munka- és oktatási lehetőségek felkutatásában – akár hazájukban is.

– mondta Csernyisov a német dpa hírügynökségnek, miután egyeztetett Nancy Faeser német belügyminiszterrel. Faeser elmondta, hogy a központok segíteni fogják a hazatérni kívánó menekülteket, miközben lehetővé teszik a Németországban maradók hatékonyabb integrációját is.

Ukrajna kiürül

Németország nagylelkű menekültpolitikája – mely 1,2 millió ukrán számára biztosított menedéket – vegyes fogadtatásra talált az országon belül.

Friedrich Merz ellenzéki vezető, a jobbközép Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetője korábban vitát váltott ki azzal, hogy az ukrán menekülteket „jóléti turizmussal" vádolta. 

2024 végére körülbelül 240 000 ukrán menekült rendelkezett társadalombiztosítással járó munkahellyel a fogadó országban. Azonban az Ukrajnából érkező felnőtt menekültek több mint 60 százaléka nő, akik közül sokan nehézségekbe ütköznek a gyermekgondozás és a munkavállalás összeegyeztetésében.

Csernyisov elmondta, hogy a központok támogatnák azokat a menekülteket is, akik úgy döntenek, hogy Németországban maradnak, segítve őket a munkakeresésben és szakmai képesítések megszerzésében. 

– mondta.

Bár Csernyisov dicsérte a német erőfeszítéseket a menekültek befogadására, valójában nyomós oka van a hazatelepítést javasolni: Ukrajna népességcsökkenése, melyet évtizedek óta tartó kivándorlás és most a háború súlyosbított, fenntarthatatlan. Kijev becslései szerint 20-25 millió ukrán él külföldön, írja a Politico.

– mondta Csernyisov, dicsérve Berlin szerepét a biztonsági és humanitárius segítségnyújtásban. De hangsúlyozta Ukrajna munkaerő-állományának fontosságát is az újjáépítésben: 

– mondta.

Csernyisov kiemelte Ukrajna sürgős munkaerő-szükségletét az újjáépítés, az energiaellátás és a védelem területén.

Hozzátette: azok a menekültek, akik Ukrajna felépülése szempontjából kritikusnak tekintett ágazatokban dolgoznak, mentesülnek a katonai kötelezettségek alól

– mondta Csernyisov, aki szerint erre garanciát is kapnak a hazatérők.

Zelenszkijék lassan mindenkit a frontra küldenek

Óriási a létszámhiány az ukrán hadseregben, már a legképzettebb szakemberek is félnek attól, hogy a frontra kerülnek.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Olekszandr Szirszkij, az ukrán haderő parancsnoka Fotó: AFP

Hiába nyugtatja Olekszandr Szirszkij, az ukrán haderő parancsnoka a légierő magasan képzett szakembereit, hogy nem helyezik át őket a gyalogsághoz és nem kerülnek a frontra az orosz–ukrán háborúban, az ukránok olyan szintű létszámhiánnyal küszködnek, hogy már ezek a szakemberek sem érzik biztonságban magukat – számol be róla a The Kyiv Independent ukrán hírportál.

Olekszandr Szirszkij elismerte, hogy a jelenlegi mozgósítási erőfeszítések önmagukban nem elegendők a fegyveres erők igényeinek kielégítésére. A toborzás felgyorsítására minden eszközt bevetnek, volt, akit karácsonykor hurcoltak el szeretteitől.

Előfordult, hogy egy autóba gázt fújtak be, hogy így kényszerítsék kiszállásra a kényszersorozás célszemélyét.

Arra is akadt példa, hogy egy férfi inkább az autók elé rohant, semhogy a kényszersorozók elrabolják.

– foglalta össze a jelenlegi állapotokat Oleg Szoszkin, Leonyid Kucsma volt ukrán elnök kabinetvezetője.

Az ukrán Állami Nyomozó Iroda (DBR) az Ukrán Biztonsági Szolgálattal (SZBU) együttműködve őrizetbe vett volt ukrán egységparancsnokokat – két tábornokot és egy ezredest -, akiket gondatlansággal gyanúsítanak, ami miatt az orosz erők tavaly májusban elfoglalhatták Harkiv megye területének egy részét – hozta nyilvánosságra a DBR.

A közlés szerint A Harkiv hadműveleti-taktikai csoport, a 125. különálló területvédelmi dandár és a 23. különálló gépesített dandár 415. külön lövészzászlóaljának korábbi parancsnokai a katonai szolgálathoz való hanyag hozzáállásukkal lehetővé tették, hogy az orosz csapatok elfoglalják a kelet-ukrajnai harkivi régió területének egy részét. „A parancsnokok intézkedései személyi és fegyverveszteséghez is vezettek, valamint megzavarták az államhatár védelmét” – írta a nyomozó iroda.

A közleményben nem nevezték meg az őrizetbe vett volt parancsnokot, az Ukrajinszka Pravda hírportálnak a bűnüldöző szerveknél viszont elmondták, hogy Jurij Haluskin dandártábornokról, Artur Horbenko altábornagyról és Illja Lapin ezredesről van szó. „A parancsnokok számos egyéb hibát is elkövettek, egyebek mellett nem tisztázták kellően az ellenség fő támadásainak irányát, nem figyeltek megfelelően a védekező műveletek előkészítésére és megszervezésére. Nem hajtottak végre időben műveleteket az alájuk tartozó erőkkel és annak eszközeivel, valamint nem szervezték meg egységeik tüzérséggel és légierővel történő támogatását” – fejtette ki a DBR.

A nyomozó iroda egy másik közleményben arról tájékoztatott, hogy őrizetbe vették Dmitro Rjumsin ezredest, a 155. különálló gépesített dandár volt parancsnokát is, akit azzal gyanúsítanak, hogy „nem reagált az alakulatában elkövetett jogsértésekre, beleértve azt, hogy katonái jogosulatlanul hagyták el az egységet”.

Az ukrán katonai hírszerzés hétfőn a Telegramon nyilvánosságra hozta, hogy szombaton felgyújtottak Szentpéterváron egy mozdonyt, amely az orosz csapatokat lőszerrel és élelemmel ellátó vagonokat vontatott. „A tűz a a mozdonyt helyreállíthatatlanul tönkretette ” – tették hozzá.

Volodomir Zelenszkij ukrán elnök közzétett hétfőn egy videófelvételt, amelyen az oroszországi Kurszk megyében fogságba ejtett egyik észak-koreai katona válaszol tolmácson keresztül az ukrán titkosszolgálatok kérdéseire. A katona a felvétel tanúsága szerint azt mondta, hogy egy felderítő zászlóaljban szolgált. Állítása szerint nem tudta, hogy Oroszországban és azt sem, ki ellen fog harcolni. Közölte, hogy mintegy száz észak-koreai katonával együtt hajóval érkezett Oroszországba, majd vonattal szállították őket. Néhányukat kiképezték orosz nehézfegyverek kezelésére, de – mint közölte – ő nem kapott ilyen kiképzést. Amikor az észak-koreai hadsereg veszteségeiről kérdezték, a fogoly azt mondta, hogy „sok sérült volt a csatákban”. Azt is elárulta, hogy az anyja nem tudja, hol van most a fia.

Andrij Demcsenko, az ukrán határőrszolgálat szóvivője egy tévéműsorban elmondta, hogy a korábbiakhoz képest csökkent az orosz felderítő és szabotőrcsoportok határsértéseinek száma, viszont a veszély továbbra is fennáll, és gyakorta rögzítenek ilyen behatolási kísérleteket. Hozzátette: a határőrök főként drónokkal követik és azonosítják az ellenséges csapatok mozgását, valamint akadályozzák meg, hogy Ukrajna területére lépjenek.

Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében azt írta, hogy az elmúlt napon 189 katonai összecsapás volt a fronton, ebből az orosz erők 89 alkalommal a Donyeck megyei Pokrovszk irányában támadtak. A vezérkar összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg meghaladta a 820 ezret, az ukrán erők vasárnap megsemmisítettek tíz orosz harckocsit, 19 tüzérségi és három légvédelmi fegyvert, valamint 153 drónt.

Az ukrán légierő jelentése szerint hétfőre virradó éjjel Oroszország 141 drónnal támadta Ukrajnát, közülük 93-at a légvédelem lelőtt, 47 eltűnt a radarról, kettő pedig visszatért orosz területre.

A déli Herszon megyei kormányzói hivatal közölte, hogy az orosz csapatok reggel drónokkal és tüzérséggel támadták a régiót, aminek következtében egy férfi megsérült egy kisbuszban.

Szerhij Liszak, a keleti országrészben lévő Dnyipropetrovszk megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy Nyikopol város térségét nehéztüzérséggel és Grad rakéta-sorozatvetőkkel lőtték az oroszok, amivel károkat okoztak egy ipari üzemben, egy oktatási intézményben, valamint többszintes lakóházakban és villanyvezetékekben.