" Személyi erőtérben" matató pénzügyi mágus lett Magyar Péter új helyettese

POLITIK
POLITIK

Szerző Ripost

Létrehozva: 2025.01.21.

A baloldali pártok az egész világon visszaszorulóban vannak

Összarányuk 45 százalék.

A baloldali politikai pártok világszerte népszerűtlenebbek, mint bármikor a hidegháború óta – derül ki a Telegraph 73 demokratikus választást vizsgáló elemzéséből.

Az elemzés szerint a baloldal rekordalacsony, átlagosan mindössze 45 százalékos szavazatarányt ért el a tavalyi évben a világszerte tartott többtucatnyi választáson – szúrta ki a V4NA hírügynökség.

Az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában a progresszívek még ennél is népszerűtlenebbek voltak – a baloldali pártok a szavazatok mindössze 42 százalékát szerezték meg. A jobboldal pedig átlagosan a voksok 57 százalékát gyűjtötte be – ez a legnagyobb különbség 1990 óta.

A baloldal globális hanyatlása Donald Trump földcsuszamlásszerű választási győzelmének fényében még érdekesebb.

Trump 77 millió szavazattal győzött, szemben a 75 millióval, amelyet demokrata riválisa, Kamala Harris szerzett.

A baloldal népszerűsége még tovább fog csökkeni a szakértők szerint – írja a New York Post amerikai lap. Harris veresége nyomán már

Kanadában, Ausztráliában és Németországban is hasonló veszteségeket jósolnak a baloldali pártoknak a következő választásokon.

Kanadában a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a konzervatív Pierre Poilievre a favorit Justin Trudeau miniszterelnök leváltására, miután a liberális politikus nemrég lemondott. Ausztráliában a közvélemény-kutatások szerint a konzervatív párt megelőzte a kormányzó progresszív kormánypártot az év végére tervezett választások előtt.

Szakértők a jobboldal növekvő népszerűségét részben az Egyesült Államok és Európa egyes részeinek keményvonalas bevándorláspolitikájának tulajdonítják.

Jeremy Cliffe, az Európai Külkapcsolati Tanács agytrösztjének munkatársa szerint három oka is van a jobboldal fellendülésének:

A globalizáció során megszervezett munkásság hanyatlása,

az identitáspolitika térnyerése, amelyet a jobboldal sikeresebben használ fel, mint a baloldal,

a baloldali erőknél általánoson tapasztalható tendencia, hogy inkább széttöredeznek, mint összefognak.

Az orosz invázió óta Ukrajna gazdaságát az Európai Unió és az Egyesült Államok finanszírozza. Ennek ellenére az ukrán diplomácia nem csupán hazánkat, de a legnagyobb szövetségeseit, fegyver- és pénzadományozóit is rendszeresen bírálja. Világszerte nő a társadalmi feszültség, Amerikában, Németországban, Franciaországban, Szlovákiában és Ausztriában is sorra buktak, buknak azok a kormányok, amelyek elsődleges célja nem a saját biztonságuk és gazdaságuk védelme, hanem Oroszország térdre kényszerítése volt – hangsúlyozta a hirado.hu-nak Kiss Rajmund. Az MCC Diplomáciai Műhelyének vezetője szerint Donlad Trump beiktatása mérföldkő lehet az orosz–ukrán háború tekintetében.

A szakértő szerint január 20-tól várhatóan nemcsak az Egyesült Államokban hoz teljesen új politikát Donald Trump, hanem a nemzetközi biztonság- és gazdaságpolitikára is rendkívüli hatással lesz, hiszen az elszigetelés és a háborúpárti politika helyett

Trump elnök tárgyalásokat fog kezdeményezni többek között az orosz és az ukrán elnökkel is.

Kiss Rajmund emlékeztetett rá, hogy a Trump–Putyin-találkozóval kapcsolatban  már mind a két fél jelezte, készek egymással tárgyalni.

„Ez már önmagában véve jelentős változás az elmúlt három év orosz és amerikai kapcsolataiban” – mutatott rá az elemző. A megválasztott elnök már beiktatása előtt kijelölte, megnevezte az orosz–ukrán béketárgyalásokért felelős különmegbízottat Keith Kellogg személyében, aki már bejelentette,

az elnök célja, hogy a beiktatását követő első száz napban megfékezze, majd megállítsa az évek óta zajló emberi és gazdasági pusztítást.

„Ez rendkívüli az amerikai politika történetében, hiszen általánosságban elmondható, hogy az első száz nap mindig a belpolitikai motor beindításáról szokott szólni, ami lendületet ad az új adminisztráció következő éveihez” – részletezte a bejelentés jelentőségét a külpolitikai szakértő.

Vlagyimir Dzsabarov magas rangú orosz politikusnak arra a nyilatkozatára reagálva, hogy Budapest lenne a legideálisabb helyszín az orosz és az amerikai vezető találkozására, leszögezte, bárhol is legyen a történelmi megbeszélés, a legfontosabb, hogy a béke irányába tegyenek lépéseket a felek.

Kiss Rajmund, MCC Diplomáciai Műhelyének vezetője (Kép forrása: Magánarchívum)

„Magyarként nagyon büszke lennék, ha Budapesten találkozna Donald Trump és Vlagyimir Putyin, de ha esetleg Pozsonyban vagy Isztambulban születik majd meg a tűzszüneti megállapodás, és ezt követően elindulnak a béketárgyalások is, akkor is örülhet minden magyar, hiszen nem a helyszín, hanem a béke a legfontosabb, amit évek óta várunk” – magyarázta Kiss Rajmund, aki hangsúlyozta, hogy

világszerte nő a társadalmi feszültség a háborúpárti nyugat-európai elittel szemben.

„Biden és számos nyugat-európai politikus Oroszország térdre kényszerítését tűzték ki célul. Ennek eredményeként a német gazdaság lenullázódott, éppenhogy nincs recesszióban. A franciáknál tombol a belpolitikai válság, Ausztriában a Szabadságpárt nyerte a választásokat. Az Osztrák Néppárt nem tudott koalíciót kötni, így Herbert Kickl Orbán Viktor első számú osztrák szövetségese, a Patrióták EP-frakció alapítója lehet Ausztria következő kancellárja” – sorolta a nemzetközi politikai fejleményeket.

Kiss Rajmund kifejtette, hogy Oroszország több területet foglalt el 2024-ben, mint 2022-ben és 2023-ban összesen. Az ukrán lakosság jelentős része pedig békét szeretne már. Arra a nagy sajtóvisszhangot gerjesztő felvetésre reagálva, miszerint az ukránok akár a NATO-ban, akár az Európai Unióban is szívesen átvennék a magyarok helyét, a szakértő leszögezte, hogy

számos nemzetközi jogszabály ellehetetleníti Ukrajna uniós és NATO-csatlakozását.

„Ukrajna azért él, mert a Nyugat életben tartja. Az Egyesült Államok és az Európai Unió nélkül vége lenne. Három éve mi tartjuk el Ukrajnát. Bízunk benne, hogy január 20. mérföldkő lesz az orosz–ukrán háború kérdésében, és végre a béke irányába mozdul a világ” – zárta gondolatait Kiss Rajmund.

Orbán Viktornak mind a két féllel jó a kapcsolata, ezért ha végül tényleg Budapesten kerül sor Donald Trump és Vlagyimir Putyin találkozójára, akkor Magyarország nyilván fel fog készülni erre az eseményre és biztosítani fogja mindkét fél biztonságát – hangsúlyozta a hirado.hu-nak Nógrádi György. A biztonságpolitikai szakértő leszögezte ugyanakkor azt is, ha valóban létrejön a csúcs, arra Volodimir Zelenszkijt nem fogják meghívni.

Mint ahogy arról korábban a hirado.hu is beszámolt, nemrégiben egy magas rangú orosz politikus, Vlagyimir Dzsabarov arról beszélt, hogy hazánk ideális helyszíne lehetne egy Trump–Putyin találkozónak, mivel Orbán Viktor garantálni tudná mind a két világvezető biztonságát.

Ennek apropóján kerestük meg Nógrádi György biztonságpolitikai szakértőt, aki a hirado.hu-nak kifejtette, hogy míg korában a hidegháború idején Európán belül ilyen találkozókat általában Helsinkiben, Reykjavíkban vagy például Bécsben rendeztek meg, addig most Budapest valóban reális helyszíne lehetne egy ilyen találkozónak, mivel a magyar miniszterelnöknek jó kapcsolatai vannak mind az amerikaiakkal, mind pedig az oroszokkal. Nógrády azonban emlékeztettet arra is, ez egyelőre csak egy felvetés egy orosz politikus részéről, nem több.

„Az viszont tény, hogy akár itt lesz, akár nem, a következő amerikai elnöknek – mivel a demokraták erre nem voltak hajlandóak – rengeteg mindent meg kellene tárgyalnia Vlagyimir Putyinnal. Ezek közül mi leggyakrabban egy kérdésről, az orosz-ukrán háborúról beszélünk, pedig legalább ilyen fontos Tajvan, a Balkán, Kuba és a Száhel-zóna kérdése, illetve a közel-keleti belső gyűrű és Szíria helyzete is. Rengeteg olyan terület van ugyanis, ahol az orosz és amerikai álláspont ütközik”– magyarázta a szakértő.

Arra a kérdésre, hogy a két szereplő milyen súlyt képviselne egy ilyen találkozón, Nógrádi úgy felelt, hogy bár az Egyesült Államok természetesen sokkal erősebb gazdaságilag, mint Oroszország, viszont az orosz haderő is igen komoly erőt képvisel, mivel

a világ atomfegyvereinek a java az amerikaiak mellett az oroszok birtokában van.

Kíváncsiak voltunk arra is, Nógrádi György szerint alkalmas-e Magyarország biztosítani egy ilyen fontos találkozót. A biztonságpolitikai szakértő leszögezte: hazánkban minimális a veszélyeztetettség, mert jó a közbiztonság, ugyanakkor egy ilyen jellegű eseményre szerinte mind a két fél elhozná a saját biztonsági személyzetét is, így a TEK velük együttműködve képes lenne garantálni a vezetők biztonságát.

Mint emlékeztetett, Magyarországon már korábban is voltak komoly diplomáciai események, tavaly például az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóját is Budapesten tartották, ahol minden európai ország állam- vagy kormányfője jelen volt.

„Hazánk biztonságos, jók a magyar titkosszolgálatok és a TEK is kiválóan el tudja látni a feladatait”

jelentette ki Nógrádi György.

A biztonságpolitikai szakértő elárulta azt is, ha tényleg létrejönne egy ilyen csúcstalálkozó a két szereplő között, arra Volodimir Zelenszkijt biztosan nem hívnák el,

a háborúban álló ország sorsáról szerinte Ukrajna feje fölött állapodnának meg.

Nógrádi leszögezte azt is: a tárgyalás célja nem az, hogy legyen győztese vagy vesztese a dolognak, hanem hogy végül kompromisszum szülessen a vitás kérdésekben.

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek