Ukrán luxusterepjárók Ausztriában. A tulajdonos menedékkérő jövőre nem kaphat szociális ellátást

Ukrán luxusterepjárók szabályozására készül Ausztria.  Nehéz döntés előtt állnak azok a menekültek, akik ilyen autókat használnak.  Ugyanis a luxusautókat 2025 januárjától el kell adni a tulajdonosának, ha alapszolgáltatásba részesül - írja a Standardra hivatkozva a heute.at. Ellenkező esetben a jármű tulajdonától megvonják a neki járó juttatást, szállást. A szövetségi állam koordinációs tanácsa szerint mindez körülbelül 37 ezer ukránt érint majd.

Ukrán luxusterepjárók szabályozása Ausztriában

„Akinek van annyi pénze, hogy biztosítsa az autóját és vegyen bele benzint, annak nincs szüksége segítségre” – számol be a Standard a tervezet indoklásáról. Ráadásul az autó eladása önmagában nem lehet elég, az eladásból befolyt összeget is fel kell használni az ukrán menedékkérőnek, mielőtt újra igénybe veheti az állami juttatást.

Van más is. 2022-ben az Ukrajnából érkező menekültek mentesültek azon szabály alól, hogy a magukkal hozott járművet egy hónapon belül nyilvántartásba kell venniük. Ahhoz, hogy most használhassák azautót, a vámdíjat és a NoVA-t is fizetniük kellene, amely a szövetségi területen kívülről importált járművekre vonatkozik.

 „Ha ez valóban megtörténik, a legjobb, amit tehetek, hogy egy folyóba hajtom kocsit” – mondta az egyik menekült.
Lukas Gahleitner-Gertz a Menekültügyi Koordináció hivatalnoka szerint az autók körüli konfliktus azt mutatja, hogy "az alapvető szolgáltatások már a kezdetektől nem jelentették a megfelelő biztonsági hálót az Ukrajnából érkezők számára". A rendszer valamennyire alkalmas azok számára, akik szinte minden nélkül érkeznek be az országba, de a motorizált ukrajnai menekültek egy másik kategória. Az alapellátás odaítélésekor eddig egy trükköt alkalmaztak: az autókat nem vették figyelembe, mert azok a visszaúthoz kellettek.

Az előző hónapok adataihoz képest október végén valamelyest több volt azon ukrajnaiak száma, akik ideiglenes védelmet biztosító menedékes státusszal rendelkeztek az Európai Unió valamely tagországában, számuk közel 4,2 millió volt – derült ki az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat pénteken közreadott jelentéséből.

A 2022. február 24-én kezdődött háború miatt Ukrajnából elmenekültek továbbra is enyhén növekvő számban regisztráltak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyermekeik pedig állami iskolába járhatnak – közölte a hivatal.

A jelentés szerint október végén 4 189 480 menedékes státusszal rendelkező ukrajnai állampolgár élt az Európai Unió valamely tagországában, 1115-tel többen, mint szeptember végén.

Az átmeneti védelmet biztosító legtöbb jogállást ukrajnai menekültek számára ez idáig – a tagállamoktól beérkezett adatok szerint – Németország (1 140 705), Lengyelország (983 880) és Csehország (379 370) biztosította.

A szeptember végi adatokhoz képest októberben a kedvezményezettek száma a legnagyobb mértékben Németországban (11 370-nel, vagyis 1 százalékkal), Lengyelországban (4045; 0,4 százalék), és Spanyolországban (3600; 1,6 százalék) növekedett. Jelentősebb csökkenést pedig Litvániában (33 455; 41,3 százalék) jelentettek az inaktív státuszú jogállások nyilvántartásból való törlése miatt. Az átmeneti védelem alatt álló ukrajnaiak száma Litvánia mellett az EU-tagországok közül csak Olaszországban (1105; 0,7 százalék) és Franciaországban (280; 0,5 százalék) csökkent.

Az egyes uniós országok lakosságával összehasonlítva október végén Csehországban (34,8), Lengyelországban (26,9) és Észtországban (25,3) volt a legmagasabb az átmeneti védelemben részesülők ezer főre jutó száma, míg uniós szinten az átlag ezer főre vetítve 9,3 volt. A kedvezményezettek 45 százalékát nők, 32 százalékát a 18 évesnél fiatalabb kiskorúak, 23 százalékát pedig felnőtt férfiak tették ki.

Az Eurostat jelentése szerint Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta 38 480 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára, a vizsgált hónap, október folyamán pedig 495-öt.

A háború folytatására készülnek Ukrajnában, ahol gőzerővel zajlik a kényszersorozás. A toborzó kommandók az utcáról rabolják el a hadköteles korú férfiakat, akiket fegyverrel kényszerítenek arra, hogy velük tartsanak – hangzott el az M1-en.

Munkácson egy térfigyelő kamera rögzítette, amint egy férfi a hadkiegészítők elől bemenekül egy udvarra. Az illetőt egy katona végül elkapja, majd a földre kényszeríti. Az akcióhoz csatlakozik társa is, akivel végül ketten, a sárban maguk után húzva viszik el áldozatukat.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szülővárosában, Krivij Rihben azt filmezték le, amint a helyi hadkiegészítő parancsnokság udvarán egy férfit vernek, akinek a segítségére a kerítést átmászva, az apja siet. A szülő után egy gépfegyveres szalad, aki figyelmeztető lövéseket ad le. Az emberrablások és a kegyetlenség ellen egyre többen emelik fel a hangjukat.

Volt olyan is, akit kutyasétáltatás közben vittek el és napokig tartottak fogva.

„Elraboltak és most egy kiképzőközpontba visznek, úgy, hogy ráadásul katonai felmentésem van. Ez senkit sem érdekelt. A kiskutyámmal együtt hurcoltak el.

Így működik a hadkiegészítő Zaporizzsjában. Két napon keresztül voltunk egy pincében, végül egy ablaktalan teherautóban kivittek egy erdőbe, ahol buszba szállítottak át minket, hogy tovább vigyenek a kiképzésre”  – mondta egy elrabolt férfi.

Rivne megyében azt filmezték le, amint egyenruhások pisztollyal a kezükben fenyegetőzve kutattak hadkötelesek és olyan helyiek után, akik a fiatal férfiaknak segítenek átjutni illegálisan Fehéroroszországba.

Szintén itt kapták lencsevégre azt is, amint egy anya megpróbálta megakadályozni fia elhurcolását, miközben összeverekedett az egyik tiszttel.

„Az emberek sokszor sértegetik a hadkiegészítőket, és azok emiatt erőszakot alkalmaznak. Így végül a toborzó lesz a felelős. Emiatt jogokkal kell felruházni a toborzókat: a bujkálókkal szembeni fizikai erőszakra, fegyverhasználatra, hiszen nem támadhatnak rájuk hadiállapot idején” – tolmácsolta az egyenruhások álláspontját egy főtörzsőrmester.

Ukrajnában a béke helyett továbbra is a háborúra készülnek, hiszen Kijev közben bejelentette:

2025-től minden 18-25 év közötti fiatalnak kötelező katonai kiképzésen kell átesnie.

Január elsejétől először is a diákok, aztán pedig az összes 18 és 25 év közötti férfi állampolgár kötelezően részt fog venni egy alap szakmai kiképzésen. Ez nem mozgósítás, csak a lakosság felkészítése. – mondta az illetékes.

Közben az ukránok egyre több olyan szomorú felvételt posztolnak a közösségi oldalakon, melyeken végeláthatatlan katonai temetők láthatók. A háborútól és a haláltól való félelem miatt pedig egyre többen választják a szökést: az elmúlt héten több tucat illegális határátkelési próbálkozást akadályoztak meg az ukrán hatóságok az EU-s határszakaszokon.

Rekordot döntött a dezertáló ukrán katonák száma 2024-ben

Minden eddiginél nagyobb számban dezertáltak az ukrán hadseregből az idei év során – írja a Newsweek a Financial Times alapján. A lap hozzáteszi, január és október között többen szöktek el a fegyveres erőktől, mint az elmúlt két év során bármikor.

A kijevi ügyészségek 60 ezer eljárást indítottak pozícióikat elhagyó katonák ellen, ez kétszerese a 2022 és 2023 közötti időszakban indított büntetőeljárásoknak és több mint 100 ezer katonát vádoltak meg összesen dezertálással 2022 februárjától kezdve.

Lengyelország eddig 26 ezer ukrán katonát képzett ki saját területén, ami az összes, hazáján kívül kiképzett ukrán katonák egyharmada – közölte szerdán Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter.

A TVN24 lengyel kereskedelmi hírtelevíziónak adott, több témára kitérő interjúban afelől is kérdezték a politikust, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök november elején bírálta Lengyelországot, amiért nem szállított Kijevnek saját készleteiből újabb MiG-29-es típusú, szovjet gyártmányú vadászgépeket.

Egyrészt Zelenszkij kijelentése óta megváltozott a légkör, ugyanis Donald Tusk miniszterelnöknek közben „volt egy konstruktív beszélgetése” az ukrán elnökkel – válaszolt Kosiniak-Kamysz. Másrészt Lengyelország kiképzett 26 ezer ukrán katonát, harmadrészt pedig a háború első szakaszában Lengyelország jelentős mennyiségű fegyvert szállított Ukrajnának, de még most is átad neki minden lehetséges fegyvert és hadfelszerelést.

Lengyelországban novemberben megkezdődött az első ukrán önkéntesek kiképzése is. A kelet-lengyelországi Lublinban az ukrán fél kezdeményezésére egy úgynevezett ukrán légiót kezdtek el toborozni, és ebbe november közepéig több mint hatszáz, külföldön élő ukrán állampolgár jelentkezett – közölte a lublini ukrán főkonzulátus. Az ukrán légió létrehozásának szándékát Volodimir Zelenszkij és Donald Tusk jelentették be júliusban.

Kosiniak-Kamyszt az előző napi dél-koreai eseményekkel kapcsolatban, miszerint az államfő kihirdette, majd visszavonta a szükségállapotot, azt mondta: ”A destabilizációs forgatókönyv még egy ideig eltarthat„, amivel arra utalt, hogy a dél-koreai kormánypárt és az ellenzék szerint is felelősségre kell vonni Jun Szogjol államfőt. Kosiniak-Kamysz szerint a történtek ”az észak-koreai szomszédnak” kedveznek.

A Lengyelországnak szállítandó dél-koreai hadfelszerelésről Kosiniak-Kamysz elmondta: a szükségállapot hírére azonnal felvette a kapcsolatot szöuli partnereivel, akik megerősítették az együttműködés fenntartását és a szerződéses határidők betartását. Lengyelország a többi között K9 önjáró lövegek és K2 harckocsik megvásárlásáról írt alá szerződéseket Dél-Koreával.