Nem adják ki a hadköteles ukrán férfiakat

Ausztria nem adja ki a hadköteles korú ukrán menekülteket Kijevnek – számolt be a Do Rzeczy lengyel lap. 

− fogalmazott Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter az Exxpress osztrák lapnak. A sajtóértesülések szerint eddig mintegy 14 ezer, 18 és 54 év közötti ukrán férfi hagyta el a háború sújtotta országot, Ausztria pedig összesen körülbelül százezer ukrán menekültet fogadott be 2022. február 24-e óta. 

Az ukrán kormánypárt szerint azok az ukrán állampolgárok, akik hamis katonai alkalmatlansági igazolással hagyták el Ukrajnát, és más országban kértek menedéket, kiadhatók Ukrajnának. Mint kiderült, számos ukrán állampolgár kaphatott – jelentős összegekért cserébe – hamis alkalmatlansági igazolásokat, amelyekkel elhagyták Ukrajnát. A hadiállapot miatt a hadköteles férfiak azonban nem mehetek külföldre, így az új javaslat szerint Ukrajna most ezen állampolgárok kiadatását kérné az európai országoktól. 

− magyarázta korábban a Magyar Nemzetnek ifj. Lomnici Zoltán. A Századvég jogi tanácsadója szerint jelenleg nem lehetséges, hogy az ukránok hazakényszerítsék a szóbanforgó férfiakat.

Büntetések egész sora várja azokat a hadköteles ukrán állampolgárokat, akik a hazájuk védelme helyett inkább külföldre szöktek – írja a KárpátHír. 

Vladiszlav Jurcsak, a T&T Partners jogásza elmagyarázta, milyen következményei lehetnek, ha valaki megtagadva a katonáskodást törvénytelen úton elhagyja az országot. Elmondta, minden egyes esetet az adott szituáció alapján bírálnak el.

A jogász véleménye szerint azonban van némi joghézag az ukrán törvényekben. Büntetőjogi felelősségre csak akkor vonhatják az illetőt, ha bizonyítani tudják, hogy valóban a katonáskodás elől szökött, amikor illegális úton elhagyta az országot.

Ukrajnában a háború kitörését követően azonnal hadkötelezettséget vezettek be a 18 és 60 év közötti férfiakra, emiatt ők – kevés kivétellel – a mai napig nem hagyhatják el az országot. Sokan vannak azonban, akik ennek ellenére sem akarnak harcolni, és minden lehetőséget megragadnak, hogy kijussanak a háború sújtotta országból.

– A család iránti kötelességeim elsőbbséget élveznek – magyarázta a Deutsche Welle német közszolgálati médiának egy ukrán üzletember, akit a hadkötelezettség bevezetésével elszakítottak feleségétől és gyermekétől. Ő azonban nem adta fel a küzdelmet, és most már azon szerencsések közé tartozik, akiknek sikerült elhagynia a háború sújtotta országot.

Okosmegoldásoktól az embercsempészetig

A hadkötelezettség alól kevés kivétel van: azok tartoznak ide, akik fogyatékkal élők, illetve három vagy annál több 18 éven aluli gyermeket nevelnek, vagy egyedülálló szülők. Mentesülnek a szabály alól azok, akik külföldi egyetemeken tanulnak, sofőrök, akik segélyszállítmányokat fuvaroznak az országba, akik egészségügyi gondjaik miatt alkalmatlanok katonának, valamint akik a háború kirobbanása előtt külföldön állandó bejelentett lakcímmel rendelkeznek.

Akik egyik kategóriába sem tartoznak, két lehetőség közül választhatnak: vagy bevonulnak, vagy megpróbálják valamilyen – gyakran illegális módon – kijátszani a törvényt. 

Az itt felkínált opciók változatosak: 980 dollárért cserébe visszamenőlegesen be lehet iratkozni valamelyik európai egyetemre a háború kitörése előtti dátummal, még több pénzért hamis katonai alkalmatlanságot bizonyító igazolást lehet beszerezni, vagy éppen jelentkezni lehet segélyszállítmányt fuvarozó sofőrnek – természetesen ezt sem ingyen.

A hadkötelezettség bevezetésével Ukrajna az embercsempészek paradicsomává vált. 

Az embercsempészek azonban gyakran nem járnak sikerrel: az ukrán határvédelmi hatóságok közlése szerint áprilisig mintegy 2200 ukrán hadköteles férfit tartóztattak fel, rájuk a törvény szerint öt-tíz évig tartó börtönbüntetés vár. A határ természeti adottságai és az időjárási viszontagságok miatt több menekülni próbálkozót holtan találtak.

Felszólítás és petíció

Az ukrán vezetést a hadkötelezettség bevezetése és szigorú alkalmazása miatt sok bírálat érte, az ENSZ az első beszámolókat követően fel is szólította a kijevi kormányt, hogy „együttérzően és humánusan” alkalmazza a törvényt. 

– fogalmazott Matthew Saltmarsh, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának (UNHCR) sajtófőnöke.

A hadkötelezettség eltörlésére egy odesszai ügyvéd petíciót is indított májusban, kevés sikerrel. A beadványra gyorsan összegyűlt a 25 ezer aláírás – ennyi kell ahhoz, hogy az államfőnek kötelezően foglalkozni kelljen vele –, azonban 

– Az ország területi integritásáért harcolni állampolgári kötelesség Ukrajnában – jelentette ki az államfő. Egy, a Deutsche Wellének nyilatkozó kijevi ügyvéd ugyanakkor úgy gondolja, az ügy megállná a helyét az Emberi Jogok Európai Bíróságán.

Közel tízmillió menekült

Az UNHCR legfrissebb adatai szerint Ukrajnából eddig több mint kilencmillióan menekültek el, a legtöbben – közel ötmillióan – Lengyelországba. Hazánk a harmadik helyen áll ezen a listán Oroszország mögött, 

Pontos számok arról nincsenek, hogy milyen arányban vannak köztük a hadköteles férfiak, azonban a német belügyminisztérium márciusi közlése szerint ők akkor az országba érkezők mindössze három százalékát tették ki. 

A menekültek nagy része még mindig idős, nő vagy gyerek. Utóbbiak biztonsága és védelme talán a legfontosabb, ezzel kapcsolatban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is felszólalt az ENSZ Biztonsági Tanácsának Gyermekek és fegyveres konfliktusok című nyílt vitáját megelőzően kedden New Yorkban. 

A háborús törvény értelmében a 18 és hatvan év közötti ukrán állampolgárságú férfiak nem hagyhatják el az országot, s habár ez hivatalosan csak azokra érvényes, akiknek Ukrajnában bejegyzett lakhelyük van, az ennek ellenkezőjét igazoló külföldi dokumentumok nem elegendők a határon való átjutáshoz. Az ukrajnai állami határőrszolgálat közleménye szerint az országot csak a megfelelő útlevélbélyegző meglétével lehet elhagyni.

Ahhoz, hogy ilyen pecsétet kaphasson valaki, a bürokrácia végeláthatatlan útvesztőjén kell átverekednie magát. Először ehhez szükséges engedélyt kell kérnie az állami migrációs hivataltól, töröltetnie kell regisztrációját a helyi katonai sorozási iroda nyilvántartásából, végül meg kell szüntetnie ukrajnai lakcímét − amennyiben ilyennel még rendelkezik. Az egész procedúra alapesetben körülbelül három hónapot venne igénybe, azonban a háború miatt jelenleg szinte belekezdeni sincs értelme.

− Olyan ez, mint egy küldetés, amelyet sehogy sem lehet teljesíteni − jellemezte a kialakult helyzetet a Deutsche Welle német közszolgálati médiának nyilatkozó Mikola, aki egy német kutatóintézetnél dolgozik. Annak is megvan az oka, hogy ezt az egész folyamatot miért nem csinálták meg a háború előtt az ukrán férfiak: − Ha nincs pecsét, az semmiben nem befolyásolja azt, hogy valaki külföldre utazzon és ott telepedjen le, emiatt valójában csak pár százan rendelkezhetnek ilyennel − fogalmazott Volodimir Monasztirszkij, a Dentons nemzetközi ügyvédi irodánál dolgozó szakértő a háborút megelőzően.

Az így csapdába esett férfiak alapítottak egy csoportot a Telegram üzenetküldő alkalmazás segítségével, amelyben a tagok létszáma százharminc körül van, azonban ennél valószínűleg többen lehetnek hasonló helyzetben. Közülük vannak, akik szerencsésebbek, ugyanis a munkájukhoz nem feltétlenül szükséges személyes jelenlét, azonban akadnak olyanok is, akiket a hosszú kiesés miatt elbocsátottak külföldi munkahelyükről. A bevételkiesés miatt megélhetési gondokkal küzdő, Ukrajnában rekedt férfiakra, akik harcolni nem akarnak, honfitársaik megvetéssel tekintenek, nem tartják őket hazafinak. Ezeket a hangokat pedig csak még inkább felerősíti az ukrán vezetés túlfűtött retorikája.

− fogalmazott Andrei, aki már egy évtizede külföldön keresi a kenyerét.