Szökés a frontról: 14 000 katonakorú ukrán férfi érkezett Ausztriába

Volodimir Zelenszkij nem lesz igazán boldog, amikor a bécsi ukrán nagykövet közli vele, hogy  14 ezer 18 és 54 év közötti ukrán férfinak sikerült Ausztriába távoznia az országból, ami a létszámot tekintve mintegy 28 zászlóalj felállítását tenné lehetővé az ukrán fegyveres erők számára.

 Az eXXpress nevű osztrák lap értesülése szerint Ausztriában 101 629 ukránt regisztráltak menekültként az ukrajnai orosz invázió kezdete óta, közülük 44 ezren részesülnek állami alapellátásban. Többnyire nők és gyerekek jutottak el Ausztriába, mentették meg az életüket, és most szállást, anyagi támogatást és szociális ellátást kapnak.
A háború miatt Ukrajnából érkezett  101 629 ember közül 67 370 nőt (66%) és 34 259 férfit (34%) tartanak számon.  A gyermekkorú menekültek száma 33 387 fő, körükben a  fiúk és a lányok aránya nagyjából azonos. 18 éves kortól felfelé a menekültek 75%-a nő, és mindössze 25%-a férfi. 
Az a körülmény, hogy Ausztriában a férfiak biztonságban élhetnek, nem igazán ösztönözheti őket arra, hogy visszatérjenek Ukrajnába, és bejelentkezzenek egy toborzó irodába.

A határrendészet adatai szerint a múlt év végéig több mint 12 ezer ukrán férfi próbálta illegálisan elhagyni az országot, akik el akartak menekülni a besorozás és a háború elől. A harcokban már rengetegen vesztették életüket, egyes becslések szerint pedig egy katona várható élettartama a fronton csupán négy óra.

Ukrajna törvényjavaslatot készít elő, amely büntetné azokat a katonakorú férfiakat, akik a hadiállapot idején illegálisan átlépték a határt – közölte Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter május végén.

Törvényjavaslatot készít elő az ukrán belügyminisztérium, amely alapján büntetnék azokat a katonakorú férfiakat, akik a hadiállapot idején illegálisan átlépik a határt, vagyis azokat, akik külföldre menekülnek a besorozás elől – írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.

Jelenleg nincsenek szabályok arra vonatkozóan, hogyan lehet felelősségre vonni azokat, akik illegálisan utaznak külföldre, most elkezdik kidolgozni a részleteket és a háború befejezése után hoznak végleges döntést, közölte Ihor Klimenko belügyminiszter. – Most beszéltünk erről, és elkezdjük tanulmányozni a nemzetközi tapasztalatokat – mondta.

– fogalmazott a miniszter a The New Voice of Ukraine angol nyelvű ukrán hírportál szerint. Az ukrán törvények szerint a 18–60 év közötti férfiaknak – bizonyos kivételekkel – tilos külföldre utazniuk a hadiállapot idején.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint ugyanakkor már több mint 8,2 millió ember menekült el Ukrajnából csak Európába, akik között szintén sok a férfi. Egy részük legálisan hagyta el a háborúban álló országot, sokan azonban ezzel megszegték a hatályos törvényeket, ők azok, akik megpróbáltak elmenekülni a besorozás és a háború elől.

Az elmúlt hónapokban a leghevesebb harcok Bahmut környékén folytak. A város nem rég orosz fennhatóság alá került. Korábban az ott folyó összecsapásokat egy ott harcoló amerikai katona úgy jellemezte, hogy egy igazi „húsdaráló”.

Arról azonban nincs adat, hányan rettegnek attól, hogy bármikor besorozhatják őket az országban, akár kényszerrel elhurcolva az utcáról őket.

Arról, hogy ukrán férfiakat hogyan kényszerítik katonák arra, hogy velük tartsanak, számos videó felkerült a közösségi oldalakra, bár ezek hitelességét nem lehet ellenőrizni.

Az ukránok ellenállása a besorozás ellen azonban érthető, hiszen nap mint nap telnek meg a temetők gyászoló családokkal, nap mint nap kapnak rossz híreket hozzátartozók a fronton harcoló szeretteikről.

Az ukrajnai háború elhúzódásával egyre több esemény mutat a konfliktus szélesebb körű eszkalációja felé.  − Oroszország és az észak-atlanti szövetség közti háború, amely számunkra a legrosszabb forgatókönyv, nem lehetetlen − fogalmazott a minap a cseh hadsereg vezérkari főnöke. Karel Rehka leszögezte: ebben az esetben Csehország a kezdetektől fogva részese lenne a konfliktusnak, a haderő nagyobbik része a NATO tervei alapján azonnal bekapcsolódna a harcokba. Noha a védelmi szövetség alapítószerződésének híres 5. cikkelyének − amely szerint egy tagállamot érő külső agresszió esetén a többi tagállam saját maga elleni külső agresszióként tekint rá, ezáltal pedig kollektívan lépnek fel ellene − alkalmazását sok rejtély és kérdés övezi, az szinte biztos, hogy a legtöbb tagállam Csehországhoz hasonlóan hadviselő féllé válna egy ilyen forgatókönyv esetében. Ez pedig azt is jelentené, hogy a hadseregek mozgósításba kezdenének.

Annak ellenére, hogy sok országban hasonlók a szabályozások, a NATO-nak továbbra sincsk egységes sorozási mechanizmusa. A tagországok többségében már nincs kötelező sorkatonai szolgálat, azonban így is vannak olyanok, ahol ez a rendszer a mai napig működik. 

Az ukrajnai háború elhúzódásával egyre több esemény mutat a konfliktus szélesebb körű eszkalációja felé. − Oroszország és az észak-atlanti szövetség közti háború, amely számunkra a legrosszabb forgatókönyv, nem lehetetlen, lehetséges − fogalmazott a minap a cseh hadsereg vezérkari főnöke. Karel Rehka leszögezte, ebben az esetben Csehország a kezdetektől fogva részese lenne a konfliktusnak, a haderő nagyobbik része a NATO tervei alapján azonnal bekapcsolódna a harcokba. Noha a védelmi szövetség alapítószerződésének híres 5. cikkelyének − amely szerint egy tagállamot érő külső agresszió esetén a többi tagállam arra saját maga elleni külső agresszióként tekint, ezáltal pedig kollektívan lépnek fel vele szemben − alkalmazását sok rejtély és kérdés övezi, az szinte biztos, hogy a legtöbb tagállam Csehországhoz hasonlóan hadviselő féllé válna egy ilyen forgatókönyv esetében. Ez pedig azt is jelentené, hogy a hadseregek mozgósításba kezdenének.

Eltérő sorozási mechanizmusok

Annak ellenére, hogy sok országban hasonlóak a szabályozások, a NATO továbbra sem rendelkezik egységes sorozási mechanizmussal. 

Ilyen országok Dánia, Észtország, Görögország illetve Finnország. Ezekben az országokban a felnőttkor betöltése után a férfiaknak egy, a törvényben meghatározott ideig csatlakoznia kell a fegyveres erőkhöz. A kiképzés elvégzése után pedig tartalékos erőként lesznek számontartva, és bizonyos feltételek mellett behívhatók a hadseregbe. 

Az elmúlt időszakban a korábbi tendenciákkal ellentétben egyre több ország vezetné vissza a katonai szolgálatot, annak ellenére, hogy a vasfüggöny lehullását követő évtizedekben az országok sorra hagytak fel a sorkatonaság intézményével. Azonban az ukrán háború kirobbanását követően a megváltozott geopolitikai helyzetre reagálva számos országban megkezdték a sorkatonaság visszavezetésének tárgyalását. 

Lettország például nemrég fogadott el egy jogszabályt, amelynek értelmében idéntől először csak önkéntes alapon, majd pedig fokozatosan újra bevezetik a sorkatonai szolgálatot, amely 2024-től válik kötelezővé. Lettországban 2007-ben törölték el a kötelező szolgálatot, és ezután a lett fegyveres erőket hivatásos hadsereggé alakították át, amelyet önkéntesek egészítenek ki. A kötelező sorozás a 18 és 27 év közötti lett férfiakat érinti, míg a lett nők önkéntesként jelentkezhetnek a 11 hónapos katonai kiképzésre. Azok a lett férfiak, akik vallási vagy lelkiismereti okok miatt visszautasítják a kötelező sorkatonai szolgálatot, helyette közösségi munkát végezhetnek a lett védelmi minisztérium által felügyelt létesítmények egyikében. 

Az előírások javarészt 18 éven felüli férfiakra vonatkoznak, akiknek néhány hónaptól egy évig terjedő sorkatonai szolgálaton kell részt venniük. Azonban ez a szolgálatot, néhány esetet kivéve, kiválthatják valamilyen más szervezetben is, például az önkéntes tűzoltóságokon vagy civil rendfenntartó szerveknél.

A legtöbb államban a kötelező sorkatonai szolgálatot letudókat a továbbiakban tartalékosként tartják nyilván, több helyen időnként visszahívják őket „emlékeztető” kiképzésekre. Az ukrajnai háború miatt más európai országokban is felmerült a kötelező sorkatonai szolgálat visszavezetése, például Németországban és Hollandiában is, ahol a skandináv modellt követnék az intézkedés támogatói. 

Máshol az önkéntes jelentkezést kívánják ösztönözni, például Lengyelországban mindjárt az ukrajnai orosz invázió után, tavaly márciusban bevezették az új rendszert, miszerint önkéntesen csatlakozni lehet a hadsereghez, ahol fizetést kapnak a katonák. A jelentkezők havi közel ezereurós bért kapnak, egyéves kiképzés után pedig beléphetnek a hivatásos hadseregbe.

Több NATO-tagországban azonban nincsen a férfiakat terhelő kötelező sorkatonai szolgálat. A hadsereghez pedig a felnőttkor betöltésekor vagy bizonyos feltételek mellett már 17 évesen is csatlakozni lehet. 

A mozgósítás is nemzeti hatáskör

A háborús helyzet esetén történő mozgósításról sincs egységes rendelkezés a NATO-országok között. Így pedig minden tagállam maga döntheti el, hogy milyen korosztályt tesz hadkötelessé, illetve a nők kérdése is nemzeti hatáskörben marad. Ugyanis az említett országok egyikében sem terjed ki a kötelező katonai szolgálat a nőkre, annak ellenére, hogy más, nem európai országokban a nőket is érinti ez a kötelezettség. Ilyen ország például Izrael, ahol mindkét nem képviselőire két év és nyolc hónap kötelező sorkatonai szolgálat vár. 

Emellett mentesítő körülmény, ha valaki valamilyen krónikus betegségben − fizikai vagy mentális − szenved. Egyes beszámolók szerint mind az oroszok, mind az ukránok közt akadtak olyanok, akik hamis orvosi papírok vásárlásával akarták elkerülni a besorozást.

Azonban a közvetlenül a NATO irányítása alatt álló egységekbe már egyértelműbb feltételek mellett is be lehet lépni. Ebben az esetben nemtől függetlenül, minden 21 és 60 év közötti személy jelentkezhet, aki ismeri a francia vagy az angol nyelvet, és már van alapkiképzése. Emellett pedig van állampolgársága egy NATO-tagországban.