kulcsár edina
Gyakran bírálta "jogállami" kérdésekben hazánkat.
A hazánk elleni brüsszeli támadások egyik vezéralakja volt az elmúlt öt évben az Európai Bizottság igazságügyi biztosa, aki ellen hónapok óta zajlik nyomozás pénzmosás gyanújával. Didier Reynders a 2019-es biztossá választása óta rendszeresen bírálja Magyarországot alaptalan jogállamisági problémákra hivatkozva. A december elsején leköszönt igazságügyi biztos legutóbb áprilisban jelentette ki Brüsszelben, hogy a Magyarországgal szembeni, úgynevezett 7-es cikk szerinti európai uniós eljárást mindaddig nyitva kell tartani, amíg az azzal kapcsolatos kérdések meg nem oldódtak. Emlékeztetett arra is, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a januári plenáris ülésen egyértelművé tette: „az európai forrásokhoz való hozzáférésnek együtt kell járnia az uniót összekötő értékek tiszteletben tartásával is”.
Mindez azt jelenti, hogy Reynders egyike azoknak a brüsszeli vezetőknek, akik miatt hazánk évek óta nem kapja meg a nekünk járó uniós pénzeket.
Amikor a belga politikus a jogállamiságról próbálja kioktatni Magyarországot, azért is döbbenetes képmutatás, mert igazságügyi biztosként, korábbi belga kül- illetve pénzügyminiszterként a pályafutását korrupciógyanús ügyek sora kísérte. Didier Reyndersnek azonban eddig mindegyikből sikerült kimosnia magát. A belga politikus már évekkel ezelőtt a hatóságok látókörébe került a kongói csúszópénzbotrányban, kazah bűnözők kimentésében, valamint az egykori líbiai diktátor, Moammer Kadhafi zárolt vagyonának jogszerűtlen felhasználásában is.
Most viszont könnyen felelősségre vonhatják a volt uniós biztost, mivel a belga ügyészség pénzmosás gyanúja miatt tavaly óta nyomoz Didier Reynders ellen. A szövetségi rendőrség megvárta, amíg 2024. december 1-jén hivatalosan is lejárt a biztosi mandátuma, majd december 3-án több ingatlanjában is házkutatást tartott, illetve ki is hallgatták őt. A politikus otthonaiban mintegy hétezer euró készpénzt találtak a hatóságok. A gyanú szerint Reynders a korábban – a bűncselekmények vélt elkövetését megelőző időszakban, 2007 és 2011 között – általa felügyelt Nemzeti Lottótársaságon keresztül egy évtizeden át mosott tisztára eddig tisztázatlan eredetű pénzeket. A lottótársaság 2022-ben jelezte a pénzmosás gyanúját a hatóságoknak. A belga közmédia információi szerint Reyndersnek összesen mintegy egymillió eurónyi gyanús tranzakciókról kellene számot adnia.
Az ügyre rálátó forrás szerint a volt igazságügyi biztos elektronikus utalványokat vásárolt egytől száz euróig terjedő értékben, amelyeket átutalt a Nemzeti Lottótársaságnál vezetett számlájára. Majd az e lottószámlán lévő összegből, illetve készpénzből lottójátékokban vett részt, az ezekből származó nyereményeket pedig – immáron tisztára mosva – a saját bankszámlájára utalta. Egyes források szerint Reynders kaparós sorsjegyeket is vásárolt, amelyek jóval jövedelmezőbbek, mint a hagyományos lottó. Míg előbbiek esetében a megtérülési arány 69 és 78 százalék közé tehető, addig utóbbi esetében ez mindössze 45 százalék. Az esetről a Nemzeti Lottótársaság és a független hatóságként működő Belga Pénzügyi Hírszerző Feldolgozó Egység (CTIF-CFI) értesítette a belga ügyészséget. A CTIF-CFI szerint már hosszú ideje mozoghattak viszonylag nagy összegek. A gyanú szerint Reynders még a belgiumi politikai életben aktív szereplőként kezdte a pénzmosást, és bár ekkor már nem felügyelte a Nemzeti Lottótársaságot, uniós biztosként folytatta a törvénytelen tevékenységét. Ha bűnösnek találják pénzmosásban, akkor legfeljebb öt év szabadságvesztésre ítélhetik.
Külön érdekesség az üggyel kapcsolatban az, hogy egy 2024 május végén elfogadott uniós jogszabály-módosítás következtében a nemzeti lottójátékok kikerültek a pénzmosás elleni, szigorított uniós szabályozás hatálya alól, mondván, hogy ezek a játékok alacsony kockázatúak. A változtatás értelmében ugyanis a tagállami kormányok lehetőséget kaptak arra, hogy az Európai Bizottság jóváhagyásával mentességet kérjenek lottójátékuk számára. A módosítás idején Reynders volt az Európai Bizottság igazságügyi biztosa.
Fontos körülmény, hogy a pénzmosás elleni küzdelem feladatkörét még az előtt helyezték át az igazságügyi biztos portfóliójából a pénzügyi stabilitásért és szolgáltatásokért felelős biztoséba, hogy Reynders hivatalba lépett volna 2019-ben.
Így a mentességről szóló szabályozással kapcsolatos egyeztetéseket Mairead McGuinness ír biztos vezette. Arról jelenleg nincs információ, hogy a két biztos összejátszott volna az ügyban.
Annak érdekében, hogy a lehető legkevesebb pénz vesszen el, érdemes kerülni azokat a játékfajtákat, amelyek a nagy nyeremény esélyével kecsegtetnek. Rudi Penne matematikaprofesszor szerint a hagyományos, 45 számból álló lottójátékon jellemzően alacsony a hozam, átlagosan a megtett tét 55 százalékába kerülne a pénzmosás. A kaparós sorsjegy már jobb megoldásnak tűnik, ugyanis a tíz eurós Subito játékszelvény esetében a befektetett összeg átlagosan 73 százalékát lehet visszanyerni. A legjövedelmezőbbek Belgiumban a Win for Life kaparós sorsjegyek: az egy, három és tíz eurós sorsjegyek átlagos megtérülése 69, 74, illetve 78 százalék. A lottón keresztüli pénzmosás módszere nem ismeretlen Belgiumban, jellemzően például a drogcsempészek élnek ezzel az eszközzel, állítja egy belga adóügyi szakértő.
A magyar jogállamiságot elégtelennek minősítő és ezért hazánktól súlyos eurómilliárdok megvonásában kulcsszerepet vállaló belga politikus tehát a gyanú szerint a drogdílerek által alkalmazott módszerrel moshatott tisztára kétes eredetű pénzeket.
A brüsszeli korrupt elit etalonjának nevezhető Didier Reynders most leköszönt igazságügyi biztos, aki ezúttal pénzmosási botrányba keveredett. A belga szövetségi rendőrség hónapok óta kezdett nyomozást Reynders ellen, majd miután a volt uniós biztos mandátuma december elsején lejárt és elveszítette mentelmi jogát, házkutatásokat tartottak az ügyben. A belga politikust azzal vádolják, hogy évtizedeken keresztül kétes eredetű pénzt használt fel lottószelvények vásárlására, majd a nyereséget saját magánszámlájára utalta. A magyar emberek számára azért is döbbenetes ez a korrupciós botrány, mert annak főszereplője, Didier Reynders volt az, aki igazságügyi biztosként rendre vegzálta hazánkat a jogállamiság állítólagos megsértése miatt.
Ráadásul olyan uniós vezetőről van szó, akinek már évekkel korábban is voltak hasonló, korrupciógyanús ügyei, de eddig rendre sikerült kimosnia magát a vádak alól.
Érdemes felidézni, hogyan is alakult Reynders politikai pályafutása, mert a példája jól megvilágítja az uniós elit működési mechanizmusát.
Belgium francia nyelvű régiójában, Vallóniában, Liège városában született Didier Reynders, 1958-ban. Jogot tanult, és ügyvédként kezdte karrierjét, mielőtt politikai pályára lépett volna, majd csatlakozott a vallon liberális párthoz, a Mouvement Réformateur-hoz (MR), és egyre feljebb lépett a ranglétrán, míg végül 1999-ben pénzügyminiszter lett.
Reynders sikeresen manőverezett a kaotikus belga politikában, és 2011-ig megtartotta befolyásos pozícióját, négy különböző miniszterelnök alatt, köztük volt Herman Van Rompuy, aki később az Európai Tanács első elnöke lett.
Ezekben az években Reynders ismertsége gyorsan nőtt: pártja elnökévé választották, és a király kérésére moderátorként működött közre a 2007-es és 2011-es választásokat követő politikai patthelyzet feloldásában.
A pénzügyi tárca vezetése után Reynders egy másik jelentős pozíciót kapott: 2011 és 2019 között külügyminiszterként szolgált három különböző miniszterelnök alatt.
Ekkor látta elérkezettnek az időt, hogy a brüsszeli uniós elitet is megcélozza és 2019 elején pályázott az Európa Tanács főtitkári posztjára. Bekerült a végső jelöltek közé, de végül alulmaradt a horvát Marija Pejčinović Burićcsal szemben, aki 159 szavazatot kapott az ő 105 szavazatával szemben.