Ukrajna újabb szankciókkal próbálkozik Oroszországgal szemben

Az orosz repülőtereket kiszolgáló szolgáltató cégek elleni ukrán szankciók célja, hogy Ukrajna ne tudjon Moszkva-barát országokból érkező légitársaságokat vonzani a belföldi forgalomba – állította Vlagyiszlav Vlasjuk, Volodimir Zelenszkij hivatalának szankciópolitikával megbízott képviselője.

Vlasjuk szerint a külföldi fuvarozók kénytelenek lesznek vagy megszegni a szankciókat azáltal, hogy orosz partnerek szolgáltatásait veszik igénybe, vagy pedig a járatok kiszolgálásának ellehetetlenülése miatt megtagadni a munkát az orosz piacon.

Amint azt a Strana.ua hír- és elemző honlap megjegyezte, ezek olyan ukrán szankciók, amelyek nem befolyásolhatják a külföldi légi fuvarozók munkáját, mivel Ukrajnával nincs légi forgalom.

November 12-én Zelenszkij szankciókat rendelt el, különösen a domogyedovói és a seremetyevói repülőterek kiszolgáló részlegei ellen: Domodedovo Airport Handling, Sheremetyevo Handling és mások. Összesen 63 jogi személy szerepel a listán.

Szeptemberben Zelenszkij 147, az orosz légiközlekedési infrastruktúrához kapcsolódó jogi és magánszemély ellen hozott szankciókról szóló rendeleteket írt alá.

Oroszország többször is kijelentette, hogy az ország megbirkózik a szankciós nyomással, amelyet a Nyugat már évekkel ezelőtt elkezdett gyakorolni Oroszországra, és amely folyamatosan fokozódik. Moszkva megjegyezte, hogy a Nyugatnak nincs bátorsága elismerni az Oroszország elleni szankciók kudarcát. Maguk a nyugati országok is többször hangot adtak annak a véleményüknek, hogy az oroszellenes szankciók hatástalanok.

Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban azt mondta, hogy az Oroszország megfékezésére és gyengítésére irányuló politika a Nyugat hosszú távú stratégiája, és hogy a szankciók súlyos csapást mértek az egész világgazdaságra. Szerinte a Nyugat fő célja, hogy emberek millióinak életét rontsa.

Az orosz erők gyorsabban nyomulnak előre Donbaszban, mint bármikor a konfliktus eszkalálódása óta – írja ukrán forrásokra alapozva a Financial Times. Mint a cikkből egyebek mellett kiderül, Kijev komoly élőerőhiánnyal küzd. Utalnak arra is, a katonai tisztségviselők és a nemzetközi szakértők most egyaránt a harcok súlyosbodására számítanak.

A felek abban érdekeltek, hogy Donald Trump beiktatása előtt minél nagyobb területet foglaljanak el a másiktól – írja a lap.

A cikk szerint kulcsfontosságú csata alakul ki az oroszországi Kurszk mellett is, amelynek csekély szeletét Ukrajna augusztusban megszállta. Ugyanakkor azt az FT is leírja, hogy sokak szerint Ukrajna teljesen feleslegesen „égeti el” csapatait és a felszerelést ott, miközben délen Moszkva erői folyamatosan törnek előre.

A katonahiány pótlására Kijev jelenleg már pilótákat, mérnököket és orvosokat küld a frontvonalra – ami az FT szerint világos jele annak, hogy nagyon súlyos az emberhiány.

A Balti-tenger soha nem válik a NATO beltengerévé – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő szerdai moszkvai sajtótájékoztatóján.

„Bármennyire is szeretnék ezt egyes úgynevezett szakértők, még azután sem, hogy Finnország és Svédország csatlakozott az Észak-atlanti Szövetséghez, a Balti-tenger nem fog az Észak-atlanti Szövetség beltengerévé válni” – mondta Zaharova.

Hangsúlyozta, hogy a Balti-tenger „mindig is közös tér lesz a régió valamennyi országa számára, kivétel nélkül”. „Továbbra is szisztematikusan meg fogjuk védeni nemzeti érdekeinket a Balti-tengeren, és ki fogjuk építeni a felelős partnerekkel való interakciót, beleértve a nem regionális országokat is” – tette hozzá.

Rámutatott, hogy Moszkva „hiábavalónak és valamennyi partmenti állam számára katasztrofálisnak tartja a nyugati országok abszolút meggondolatlan politikáját,

amely az Oroszországgal való mindenféle együttműködés korlátozására irányul gazdasági, politikai, humanitárius és környezetvédelmi téren”.

Zaharova ismételten arra figyelmeztetett, hogy Moszkva a NATO-tagállamoknak a fegyveres konfliktusba való közvetlen belépésének fogja tekinteni, ha Kijev számra engedélyt adnak arra, hogy orosz területek belsejére mérjen csapást. Kilátásba helyezte, hogy Oroszország válasza az erre vonatkozó döntésre „elkerülhetetlen”, és a Nyugat számára „pusztító” lesz.

Ezt azokkal a brit sajtójelentésekkel kapcsolatban mondta el, amelyek szerint Keir Starmer, brit miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök rá kívánja venni Joe Biden hivatalban lévő amerikai elnököt, hogy még az új amerikai vezető, Donald Trump beiktatása előtt engedélyt adjon Kijevnek arra, hogy Storm Shadow rakétákkal csapást mérjen Oroszország belsejébe.

A szóvivő hangot adott álláspontjának, miszerint Mark Rutte NATO-főtitkár, azzal, hogy a „konfliktus pályájának megváltoztatása” érdekében Ukrajnának nyújtott segítség növelésére szólította fel a szövetség tagállamait, nem a de-eszkalációra, a tárgyalásokra vagy a rendezés politikai és diplomáciai módjára szólított fel, hanem a háború folytatására.

Zaharova nehezményezte, hogy Berlin „hálátlansággal”, Ukrajnának való fegyverszállításokkal köszöni meg Oroszországnak, hogy közel három és fél évtizeddel ezelőtt elősegítette Németország egyesítését.

Mint mondta, az átadott német fegyvereket oroszok megölésére használják.

A szóvivő azzal vádolta meg Németországot, hogy elősegíti a fasizmus és a nácizmus terjedését Ukrajnában. Rámutatott, hogy Németország ma a szövetségesének tekinti azokat, például Franciaországot és Nagy-Britanniát, akik annak idején ellenezték az egyesülését.

Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban lévő Rivnopil települést – jelentette be szerdán a moszkvai védelmi minisztérium.

A hadijelentés szerint az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult, és Ukrajnában 19, a kurszki régióban hat ellentámadást vert vissza. A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében több mint kétezer, Kurszk irányában pedig több mint 450 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.

Vlagyimir Rogov, az Új Régiók Integrációkoordinációs Tanácsának társelnöke azt mondta a RIA Novosztyi hírügynökségnek, hogy az orosz erők utcai harcokban megközelítették a donyecki régió nyugati részén fekvő Kurahove város központját.

Andrej Marocsko katonai szakértő, a „Luhanszki Népköztársaság” nyugállományú alezredese a TASZSZ-nak nyilatkozva kijelentette, hogy az orosz hadsereg megvetette a lábát a Harkiv megyei Kupjanszk várostól mintegy négy kilométernyire északkeletre.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerdán újságíróknak azt hangoztatta, hogy az orosz hadsereg a „különleges hadművelet” során nagyon óvatosan bánik a civilekkel, az ukrán csapatokkal ellentétben.

„Csapásokat csak katonai célpontokra mérnek, és ez a gyakorlat folytatódni fog” – felelt Peszkov arra a kérdésre, hogy a Kreml szükségesnek tartja-e további intézkedések megtételét Ukrajna polgári lakosságának védelme érdekében.

A moszkvai katonai tárca az elmúlt nap folyamán az Ukrajnában megsemmisített vagy eltalált katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel több katonai repülőtér infrastruktúráját, valamint az ukrán hadiipart kiszolgáló egyik energetikai létesítményt, egy drónösszeszerelő üzemet, hét lőszerraktárt, hat harckocsit, hat egyéb páncélozott harcjárművet, két nyugat gyártmányú 155 milliméteres önjáró tarackot, három francia HAMMER irányított légibombát, egy HIMARS-rakétát, továbbá 85 repülőgép típusú drónt.

Kurszk irányában az orosz hadijelentés szerint az ukrán fél egyebek mellett két harckocsit, három gyalogsági harcjárművet – köztük két Bradleyt – és 35 egyéb páncélozott harcjárművet veszített. Moszkva szerint a régióba augusztus 6-án betört ukrán erők 32 150 embert, 202 harckocsit, 134 gyalogsági harcjárművet, 112 páncélozott személyszállító járművet, 1146 páncélozott harcjárművet, 907 gépkocsit, 274 tüzérségi löveget és 40 sorozatvetőt veszítettek.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek szerdán ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Szevasztopolban szerdán felrobbant egy terepjáró, aminek következtében egy orosz katona életét veszette. A hatóságok az áldozat kilétét nem közölték és nem tartják kizártnak, hogy diverzánsakció történt.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy elfogott egy 27 éves orosz állampolgárságú férfit, aki az ukrán biztonsági szolgálatok megbízásából Nyizsnyij Tagilban megkísérelt felgyújtani egy hadiüzemet ellátó elektromos alállomást. A gyanúsított beismerő vallomást tett.

Egy moszkvai kerületi bíróság távollétében elrendelte a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) alelnöke, a benini Reine Alapini-Gansou letartóztatását, akit Oroszország nemzetközi körözési listára tett. Alapini-Gansou egyike volt azoknak a bíráknak, akik tavaly márciusában letartóztatási parancsot adtak ki Vlagyimir Putyin orosz elnök és Marija Lvova-Belova gyermekjogi ombudsman ellen.

Az elfogatóparancsot a törvénytelen fogva tartásról szóló orosz törvénycikk alapján adták ki ellene. Ugyanez az bíróság, ugyanezen a jogalapon, hétfőn Hejkel ben Mahfud, az ICC tunéziai bírájának letartóztatását rendelete el.

Ő két kollégája, Rosario Salvatore Aitala és Sergio Gerardo Ugalde Godínez együttműködésével júniusban elfogatóparancsot adott ki Szergej Sojgu volt orosz védelmi miniszter és Valerij Geraszimov vezérkari főnök ellen. Moszkva nem ismeri el az ICC joghatóságát, ahogyan Washington és Peking sem.