Teljes a zűrzavar Brüsszelben a fegyverszállítások ügyében

Németország továbbra is kizárja a Moszkva elleni mélységi csapásokat is lehetővé tevő Taurus rakéták szállítását. Párizsnak pedig, mint kiderült, fenntartásai vannak a „magyar blokád” megkerülésére irányuló uniós tervvel kapcsolatban.

Olaf Scholz német kancellár többször is elutasította Ukrajna felhívását, hogy német gyártmányú rakétákat szállítson Kijevnek – emlékeztet az Euractiv.fr annak kapcsán, hogy a nemzetközi közvéleményt felkavarta Joe Biden amerikai elnök november 17-én, vasárnap hozott döntése, miszerint

feloldja az amerikai gyártmányú, nagy hatótávolságú fegyverek orosz célpontok elleni alkalmazásának korlátozását.

A Taurus marad

A német kormány viszont hétfőn leszögezte: nem változtat korábbi álláspontján – írja az EU-ügyekre szakosított médiahálózat. Bár Németországot előzetesen tájékoztatták Joe Biden döntéséről, ez nincs hatással a kancellár Taurus rakétákkal kapcsolatos döntésre – idézi a lap a német kormány egyik szóvivőjét.

Az Euractiv.fr által meg nem nevezett szóvivő hozzátette: Scholz úgy akarta volna megszervezni a támogatást, hogy az ne vezessen Oroszország Ukrajna elleni háborújának eszkalációjához. A Taurus rakéták leszállítása ezért

egyike azoknak a vonalaknak, amelyeket a kancellár nem fog átlépni

– szögezte le a lap forrása.

Németország számos lépésben, intézkedésben követte az Egyesült Államok példáját az Ukrajnának nyújtott katonai támogatással kapcsolatos döntésekben. Májusban feloldotta a Harkiv környéki fegyverek használatára vonatkozó korlátozásokat – amelyek a határ közelsége miatt így orosz területekre is csapást mérhetnek – miután az Egyesült Államok ugyanezt tette.

Egyedül Scholz ellenzi?

Ám az Egyesült Királysággal, Franciaországgal és az Egyesült Államokkal ellentétben Olaf Scholz makacsul ellenállt a felhívásoknak, hogy szállítsák le Kijevnek azokat a nagy hatótávolságú rakétákat, amelyeket Ukrajna oroszországi katonai célpontok ellen akar bevetni. A cikk megjelenésekor London és Párizs hivatalosan még nem oldotta fel a nagy hatótávolságú rakétáik használatára vonatkozó korlátozásokat – emlékeztet az Euractiv.fr kedd reggeli háttere.

A német Taurus rakéták hatótávolsága

meghaladja az 500, sőt a 800 kilométert is.

Németország jelenleg csak MARS II rendszereket szállított, amelyek hatótávolsága 80 kilométer. A védelmi minisztérium azonban azt is megerősítette, hogy Németország első ízben szállít Ukrajnának kisebb, mesterséges intelligencián alapuló csapásmérő drónokat, amelyekkel már a hátországban lévő célpontokat is lehet támadni. Nemrégiben Olaf Scholz azt mondta a német parlamentben, hogy nem fogja meggondolni magát a Taurus rakétákkal kapcsolatban, amikor a november 13-án, szerdán esedékes előre hozott választások előtt politikai prioritásairól beszélt. A közelgő előre hozott választások fő jelöltjei közül Olaf Scholz az egyetlen, aki ellenzi a Taurus rakéták leszállítását.

Megkerülni Budapestet

A lap emlékezet: november 15-én, pénteken este a német kancellár felhívta Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Ez a Kijev által erősen bírált lépés Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint egyszerűen csak segített Vlagyimir Putyinnak abban, hogy csökkentse elszigeteltségét.

Az elmúlt hónapokban Magyarország blokkolta a Kijevnek adott adományok és az országnak vásárolt felszerelések tagállamok számára történő visszatérítésére szánt pénzeszközök kifizetését. Az Európai Unió igyekszik feloldani ezt a patthelyzetet, de a legújabb terv a jelek szerint nem győzte meg Párizst.

A múlt hónapban előterjesztett új javaslat szerint 26 uniós tagállam – Magyarország kivételével valamennyi – önkéntes hozzájárulást nyújthatna ahhoz, hogy

a magyar blokkolás megkerülésével 6,6 milliárd euró katonai segélyt szabadítsanak fel Ukrajna számára.

Az uniós jog értelmében az Európai Békefenntartási Eszközre – egy olyan költségvetésen kívüli eszközre, amelynek célja, hogy harmadik országoknak nyújtson uniós katonai támogatást – vonatkozó bármilyen döntést a tagállamoknak egyhangúlag támogatniuk kell. Csakhogy az Euractiv.fr forrásai szerint a jelenlegi franciaországi politikai és költségvetési kontextus miatt Párizs ódzkodik az ukrán hadsereg pénzügyi támogatásáról szóló vitát a nemzeti parlament elé terjeszteni.

Macron magánya

A rendszeres hozzájárulásokat felváltó önkéntes hozzájárulások koncepciója egyszerűnek tűnhet. A gyakorlatban azonban azt jelenti, hogy

mind a 26 tagállamnak újra jóvá kell hagynia a pénzügyi keretet

a nemzeti döntéshozatali folyamatoknak megfelelően.

Franciaországban viszont nem Emmanuel Macron kormánya rendelkezik a mandátumok többségével: a Nemzeti Tömörülés az, amely a képviselőház nagy részét birtokolja. Viszont Párizs súlyos költségvetési válsággal néz szembe, a kormány 40 milliárd eurót akar megtakarítani, többek között a fejlesztési támogatások csökkentésével.

Egy ilyen helyzetben Michel Barnier kormánya nem tudja, hogyan reagál majd a jelenlegi parlament arra a javaslatra, hogy több száz millió eurót költsenek más tagállamok Ukrajnába irányuló katonai szállítmányainak visszatérítésére – olvasható az uniós médiahálózat híradásában.

Precedenstől tartanak

Párizs ráadásul attól tart, hogy a magyarok megkerülése aláásná azt az elvet, hogy a kül- és védelempolitikai döntéseket

a 27 tagállamnak egyhangúlag kell meghoznia,

valamint az Ukrajna támogatásában képviselt egységet, amint arra Franciaország és más tagállamok az elmúlt hónapokban rámutattak. Berlinben, ahol a jövő februárban parlamenti választásokat tartanak, a kormány a lap forrásai szerint szintén kérdéseket vetett fel a tervezettel kapcsolatban.

A Kreml szerint Ukrajna kedden először lőtt ki az Egyesült Államok által szállított nagy hatótávolságú rakétákat az országra.

Ukrajna ATACMS rakétákat vetett be ma reggel az oroszországi Brjanszk térségére mért csapás során – közölte a moszkvai védelmi minisztérium.

Öt rakétát lőttek le, egyet pedig megrongáltak, amelyek darabjai tüzet okoztak a régió egy katonai létesítményében. Az amerikai rakéták bevetéséről az ukrán média is beszámolt, de az ukrán vezetőség egyelőre nem kommentálta a történteket – írja a BBC.

Hat ATACMS ballisztikus rakétával mértek csapást az ukrán fegyveres erők az elmúlt éjjel az oroszországi brjanszki régióra, a légvédelmi rendszerek elhárították a támadást – közölte kedden az orosz védelmi minisztérium.

„Ma éjjel (moszkvai idő szerint) 3 óra 25 perckor az ellenség hat ballisztikus rakétával mért csapást egy létesítményre Brjanszk megyében. A megerősített adatok szerint amerikai gyártmányú ATACMS műveleti-harcászati rakétákat használtak”

– áll a moszkvai katonai tárca által kiadott tájékoztatóban.

A minisztérium szerint Sz-400-as és Pancir légvédelmi rendszerek öt rakétát lelőttek, a hatodikat pedig megrongálták. A lövedék darabjai a katonai létesítmény műszaki területére hullottak le. Ez tüzet okozott, amelyet azonnal eloltottak. Személyi sérülés nem történt, anyagi kár nem keletkezett.  Alekszandr Bogomaz, Brjanszk megye kormányzója korábban a Telegram-csatornáján azt írta, hogy az éjszaka folyamán a régió ellen irányuló dróntámadást hárítottak el, és 12 pilóta nélküli repülőszerkezetet lelőttek.

A The New York Times című lap és a Reuters hírügynökség vasárnap arról számolt be, hogy Kijev engedélyt kapott Washingtontól nagy hatótávolságú fegyverek bevetésére nemzetközileg elismert orosz területek ellen. Joe Biden amerikai elnök ezt nem kommentálta, megválaszolatlanul hagyva a vonatkozó újságírói kérdést. Matthew Miller amerikai külügyi szóvivő azt mondta, hogy Washington politikája a kérdésben nem változott. Josep Borrell, az EU vezető diplomatája azt állította, hogy az Egyesült Államok adott ilyen engedélyt Ukrajnának, és hogy titokban néhány európai ország is követte a példáját.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva szeptember 12-én azt mondta, hogy a nyugati nagy hatótávolságú precíziós fegyverek Oroszország elleni bevetése a NATO-országok közvetlen részvételét jelentené az ukrajnai harci cselekményekben. Érvelése szerint az ukrán hadsereg nem képes ilyen fegyverekkel önállóan csapást mérni, mert ez csak amerikai és uniós műholdak segítségével lehetséges.

„És nagyon fontos, talán kulcsfontosságú, hogy a repülési feladatokat ezekbe a rakétarendszerekbe valójában csak a NATO-országok katonái tudják bevinni. Arról van szó, hogy a NATO-országok részt vesznek-e közvetlenül a katonai konfliktusban, vagy sem. Ha ez a döntés megszületik, az nem jelent mást, mint a NATO-országok, az Egyesült Államok és az európai tagországok közvetlen részvételét az ukrajnai háborúban”

– mutatott rá akkor Putyin, aki szerint a Nyugat közvetlen részvétele az ukrajnai konfliktusban megváltoztatja annak lényegét, Oroszország pedig kénytelen lesz az így kialakult fenyegetések alapján döntéseket hozni.