tóth gabi
Teljes "elköteleződés".
Fotó: Teknős Miklós
A Tisza Párt egyértelművé tette, hogy az Európai Néppárt álláspontjára támaszkodik, ami egyfajta kötelezettség számukra.
Erről maga a párt európai parlamenti képviselője, delegációvezetője, Tarr Zoltán beszélt a Republikon Intézetnek adott interjúban. A Tisza Párt alelnöke előbb elismerte, hogy „nagyon nem minden kérdést illetően van határozott saját kidolgozott álláspontom, minthogy egyébként a belpolitikát illetően sem, és ez nem titok…” Majd konkrétan azt mondta:
„Ezért sok szempontból valóban a néppárti álláspontra támaszkodunk, ami egyfajta kötelezettség is, és ez megint abból fakad, hogy ha valaminek a tagjai vagyunk, akkor ne kérdőjelezzük meg folyamatosan azt, hogy a tagságunkból fakadó és vállalt kötelezettségeket, álláspontokat hogyan és milyen módon képviseljük.”
A Tisza Párt uniós politizálásáról szólva egyértelművé tette, hogy „több olyan kérdés van, ahol a néppárti álláspontot elfogadtuk és elfogadjuk, és ezeket az álláspontokat magunkévá tesszük.”
Azt, hogy mennyire az Európai Néppárt befolyása alá került a Tisza Párt, jól jellemzi Tarr Zoltán fejtegetése arról, miért éppen ehhez a pártcsaládhoz csatlakoztak. „Az első perctől fogva óriási szeretettel és támogatással fogadtak és fogadnak, és „olyasmi érzés volt, mint egy olyan családba elmenni, ahol az ember már régen volt, mert hosszú ideig vándorolt a világban, vagy új belépőként egy szerelmi kapcsolat révén megismerkedik egy családdal, és az a család az a sajátjává válik” – fogalmazott az EP-képviselő. Magyar Péter bizalmi embere hozzáfűzte, számukra kezdettől fogva, amikor egyáltalán kialakult az, hogy az európai politikában szeretnének részt venni, magától értetődő volt az, hogy a Néppárthoz kell kapcsolódniuk, tartozniuk.
Szó esett arról is, hogy a napokban tárgyalták és el is fogadták az Európai Néppárton belül a védelempolitikáról szóló dokumentumot, amihez néhány pontban a Tisza Párt is javaslatokat tett. Tarr Zoltán ugyanakkor azt mondta: „nem merném azt állítani, hogy mi képesek lennénk egy ennyire összetett dokumentum létrehozására saját magunk.”
Az interjúból kiderült, hogy Magyar Péterék javaslatot tettek egy bizottság létrehozására, amelynek feladata lesz az uniós médiatörvény végrehajtásának ellenőrzése. Szerinte Magyarország számára egészen kritikus az előző ciklusban elfogadott, az európai média szabadságáról szóló szabályzat, és ha létrejön az általa javasolt testület, akkor azt tudja nézni, hogy Magyarország milyen formában hajtja végre az EU rendeletét.
Tarr Zoltán beszélt arról is, hogy bizonyítaniuk kell, tehát igyekeznek viselkedni, „kedvesek vagyunk, azt gondolom, meg aranyosak is, de hogy azért még jelentősen egy megelőlegezett bizalom van az irányunkban”. Felidézte ugyanakkor, hogy a múlt szerdai strasbourgi vita kapcsán nagyon hálás a Néppárt mindazért a segítségért, amit eddig a Tisza Párttól kaptak annak a megértésében, hogy „ki is Magyarország miniszterelnöke”.
Az interjúban elhangzottak is egyértelműen bizonyítják, hogy Magyar Péter és a Tisza Párt mindent végrehajt, amit az Európai Néppárt és annak vezetője, Manfred Weber megkövetel. Nem véletlen, hogy múlt szerdán – percekkel azelőtt, hogy Orbán Viktor felszólalt a strasbourgi EP-ülésen – Magyar közös sajtótájékoztatót tartott Weberrel. Aztán az ülésteremben a Tisza Párt elnöke állva tapsolta meg Ursula von der Leyen bizottsági elnököt, aki a felszólalásában durva támadást intézett a magyar kormányfő ellen és Ukrajna további pénzügyi, katonai és politikai támogatása mellett tett hitet.
De nézzük, mit is jelent a Manfred Weber által irányított néppárti politika Európára és benne Magyarországra vonatkozóan, amire Magyar Péter és pártja hűségesküt tett.
Amint már utaltunk rá, a múlt heti EP-vitában is világosan kirajzolódott, hogy a néppárti politikusok továbbra is a háborúpárti álláspontot képviselik; Weber odáig ment, hogy Orbán Viktor békemisszióját is kétségbe vonta, szerinte az a háború meghosszabbítását szolgálta. Az sem kérdés, hogy a Néppárt kiáll az elhibázott bevándorláspolitika mellett, aminek alappillére a migránstáborok építése, valamint az illegális bevándorlók kvóták szerinti elosztása a tagállamok között.
A Weber-féle politika része a genderideológia támogatása is, tehát a Tisza Pártnak ebben is teljesítenie kell az elvárásokat.
A miniszterelnök múlt pénteken a Kossuth rádióban beszélt bővebben a strasbourgi ülés kapcsán arról, hogy Ursula von der Leyen és Manfred Weber bejelentették, meg akarják buktatni a magyar kormányt, és a kívánatos utódokat is megnevezték. Egy ilyen változás a néppárti elvárásokból következően többek között azt eredményezné, hogy Magyarországnak be kellene szállnia a háborúba Ukrajna mellett, támogatnia kellene a brüsszeli migrációs politikát, teret kellene adnia az LMBTQ-propagandának, ami együtt járna a gyermekvédelmi törvények eltörlésével, illetve a gazdasági hidegháborúban is részt kellene vennünk – fogalmazott Orbán Viktor.
Manfred Weber egyébként régóta neheztel hazánkra, illetve személyes bosszúvágy fűti a magyar kormányfővel szemben. Emlékezetes, hogy 2019 tavaszán egy interjúban durván megsértette a magyarokat, amikor kijelentette, hogy nem tart igényt a Fidesz képviselőinek szavazataira, ha ezen múlik, akkor inkább nem vállalja az Európai Bizottság elnöki tisztségét.
A továbbiak ismertek, Weber nem is lett bizottsági elnök, a Fidesz 2019-ben az EP-választások után Ursula von der Leyent segítette a poszt betöltéséhez. Az incidenst Orbán Viktor a múlt heti vitában fel is idézte, emlékeztetve a bajor politikust, hogy előzőleg támogatta, de miután Weber mélyen megsértette a magyarokat, megvonta a bizalmat tőle.
A Néppárt elnökének azonban nem csak személyesen Orbán Viktorral van konfliktusa, korábban már kinyilvánította a kifejezett magyarellenességét. Egy 2018-as sajtótájékoztatón az Euronews kérdésére azt válaszolta: „A 7-es cikkellyel egész Magyarország ellen szavaztam. Nem a Fidesz, nem Orbán Viktor, hanem az egész ország ellen”.