Brüsszel hagyja, hogy Ukrajna az olajszállítások leállításával zsarolja Magyarországot

Brüsszel ismételten közölte, nem látja indokoltnak, hogy fellépjen Ukrajna orosz olajszállításokat szankcionáló lépései ellen, holott azok a magyar és a szlovák energiaellátás súlyos zavaraihoz vezetnének. 

Az Európai Bizottság kereskedelmi szóvivője, Olof Gill hétfőn a POLITICO kérdésére válaszolva azt mondta: "Eddig nem tapasztaltunk csökkenést a Magyarországra irányuló olajáramlásban az ukrán szankciók bevezetése óta". A nyilatkozat azután hangzott el, hogy múlt pénteken Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök Volodimir Zelenszkij tanácsadója kijelentette, hogy 2025-től teljesen leáll a Barátság vezetéken Magyarország és Szlovákia irányába az orosz olaj szállítása. Ez pedig súlyosan érintené hazánk energiaellátását. Később a tanácsadó visszavonta nyilatkozatát, és közölte, hogy Ukrajna kész teljesíteni az orosz olaj tranzitjával kapcsolatos kötelezettségeit a vonatkozó szerződések 2029 végi lejártáig.

Mint korábban írtuk, Magyarország és Szlovákia konzultációs eljárást kezdeményezett az Európai Uniónál Ukrajnával szemben, mert Kijev még júliusban, előzetes értesítés és az érvényben lévő szerződéseket megszegve leállította az orosz kőolajszállítás egy részét. A lépés előzménye, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szankciós listára tette a Magyarország és Szlovákia számára kőolajat szállító orosz Lukoilt.
Akkor Denisz Smihal ukrán miniszterelnök közölte, hogy a Lukoil ellen hozott büntetőintézkedés feloldása nem képezi vita tárgyát, hozzátéve, hogy Kijevet az Európai Unió "teljes megértéséről" biztosította az ügyben. Smihal hangsúlyozta: Ukrajna ragaszkodik ahhoz, hogy szükséges a lehető legteljesebb mértékben elszakadni az orosz kőolajtól.
Azóta folyamatosan azt az üzenetet kapja Magyarország és Szlovákia, hogy például az Adria kőolajvezeték megfelelő kapacitással rendelkezik a két ország olajszükségletének biztosítására. Azt már nem teszik hozzá, hogy a MOL magyar és szlovák finomítói egy adott mennyiségen felül egyelőre nem képesek az orosztól eltérő minőségű olajat feldolgozni. A finomítók átállítása rengeteg pénzbe és időbe telik, vagyis az üzemanyag drágulásával is jár. Ráadásul az orosz olaj világpiaci ára olcsóbb, mint a Brent-típusú olajé.
Gill szerint a Bizottság további tájékoztatást kért Budapesttől és Pozsonytól aggodalmaik természetéről. "A kérdésekre adott válaszok értékelésünk szerint egyelőre hiányosak és nem elég részletesek" - mondta Gill. "Továbbra is részletesebb válaszokra van szükség a Bizottság elemzésének befejezéséhez... és további elemzésekre van szükség ahhoz, hogy felmérjük, szükség van-e a Bizottság konkrét lépéseire."

Ezzel szemben Szijjártó Péter Brüsszelben, az EU informális külügyi tanácsán közölte, hogy Ukrajna aláássa az energiabiztonságot azzal, hogy akadályozza Magyarország olajimportjának mintegy harmadát, Szlovákia esetében pedig az olajimport 40-45 százalékát. Kijelentette: „egy ország energiaellátása nemzetbiztonsági kérdés. Ezért, ha egy ország energiabiztonságát egy másik ország veszélyezteti, akkor a megcélzott ország nemzetbiztonsági érdekei is veszélybe kerülnek.”
Szijjártó hangsúlyozta: „kiábrándító, hogy vagy az Európai Unió ilyen gyenge, vagy hogy ilyen pimaszul Kijev mögé bújva próbálják kikényszeríteni a magyar- és szlovákbarát békepozíció megváltoztatását”.
A külügyminiszter kiemelte Magyarország kulcsfontosságú szerepét Ukrajna energiabiztonságának támogatásában, megjegyezve, hogy az ukrán áramimport 42 százaléka Magyarországon keresztül érkezik. Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy Magyarország az orosz beszállítókkal és az ukrán rendszerirányítóval folytatott tárgyalásokon keresi a hosszú távú megoldást, de megismételte, hogy ennek a kérdésnek a megoldását vagy Ukrajnának a korábbi status quo visszaállításával, vagy az EU határozott fellépésével kell megoldani.

Európai összevetésben is nagyon jól áll Magyarország felkészültsége a fűtési szezonra, a földgázszállítás pedig folyamatos a déli útvonalon, így hazánk energiabiztonsága hosszú távon is garantált – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Szentpéterváron a tárca közleménye szerint.

A tárcavezető a Gazprom orosz állami gázipari óriáscég vezérigazgatójával, Alekszej Millerrel folytatott közel három órás tárgyalását követően arról számolt be, hogy Magyarország földgázellátása terén az elmúlt években két rendkívül fontos döntés született, amelyek helyessége azóta egyértelműen bizonyítást nyert.

Az egyik, hogy az orosz, török, bolgár és szerb partnerek együttműködésével megépült a Török Áramlat gázvezeték, a másik pedig az, hogy a kormány 2021-ben tizenöt évre szóló, hosszú távú földgázvásárlási szerződést írt alá a Gazprommal – mondta.

Majd leszögezte: „Ez a hosszú távú gázvásárlási megállapodás és ez a biztonságos déli szállítási útvonal a garanciája ma annak, hogy Magyarország földgázellátása a rendkívül nehéz geopolitikai környezetben is folyamatosan garantált és stabil.”

Szijjártó Péter közölte, hogy csaknem három órán át tárgyaltak Alekszej Millerrel az európai energiapiaci helyzetről,

és kijelenthető, hogy hazánk földgázellátása továbbra is stabil és biztonságban van.

„A Gazprom teljesíti a 2021-es szerződésben vállalt kötelezettségeit. Törökország, Bulgária és Szerbia pedig megbízható tranzitországként viselkedve folyamatosan biztosítják az Oroszországból származó gáz Magyarországra érkezését” – mutatott rá.

Arra is kitért, hogy tavaly a Török Áramlaton keresztül nagyjából 5,6 milliárd köbméter földgáz érkezett Magyarországra, idén pedig ennek mértéke már elérte a 4,8 milliárd köbmétert.

„Látszik az, hogy a déli szállítási útvonal jelentősége egyre nagyobb, a déli szállítási útvonal biztosítani, garantálni tudja Magyarország földgázellátását” – hangsúlyozta.

„És ennek köszönhetően Magyarország felkészülése az előttünk álló hónapokra, amit fűtési szezonnak neveznek, európai összevetésben is nagyon jól áll” – folytatta.

„Földgáztárolóink töltöttségi szintje 89 százalékot ért el,

ami azt jelenti, hogy a mai napon a tárolókban található gázzal az éves felhasználásunk 57 százalékát már fedezni tudjuk. Hogy világos legyen, hogy ez európai összevetésben mit jelent: az európai átlag 27 százalék” – tette hozzá.

A miniszter aláhúzta, hogy hazánk ellátása a hosszú távú szerződéssel biztonságban van, és a Gazprom is elkötelezett a megállapodásban foglaltak teljesítése, valamint az együttműködése folytatása mellett Magyarországgal.

„Ugyanígy vagyunk ezzel mi is. Ez egy kölcsönösen előnyös megállapodás, amelyet semmilyen módon nem akarunk feladni” – emelte ki. „A földgáz vásárlása Oroszországból semmilyen módon nem tartozik szankciós intézkedések alá, s a mi célunk egyértelmű: Magyarország energiaellátását biztosítani akarjuk és fogjuk is, és nem fogadunk el semmifajta korlátozást erre nézvést” – összegzett.

Ukrajna Magyarország és Szlovákia nemzetbiztonságát veszélyezteti az orosz Lukoil kőolajtranzitjának ellehetetlenítésével, az Európai Bizottság pedig semmit nem lépett az ügyben – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Brüsszelben.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Európai Unió informális külügyi tanácsülését követő sajtótájékoztatóján tudatta, hogy ukrán kollégája is részt vett az egyeztetésen, aki hangsúlyosan beszélt a hazája energetikai rendszerét érő orosz támadásokról.

„Itt a magyar álláspont egyértelmű. Egy ország energiaellátása nemzetbiztonsági kérdés. Ezért hogyha egy ország energiaellátásának biztonságát veszélyezteti egy másik ország, akkor az a nemzetbiztonsági érdekeit is veszélyezteti a célzott országnak” – szögezte le.

„És pontosan ugyanígy van ez most Ukrajna és Magyarország vonatkozásában is. Ugyanis Ukrajna azzal, hogy az Oroszországból származó magyar olajimport mintegy harmadát gyakorlatilag jogi eszközökkel ellehetetleníti, a magyar energiaellátás biztonságát ássa alá vagy legalábbis állítja jelentős kihívások elé” – figyelmeztetett.

Majd kitért arra is, hogy ugyanígy van ez Szlovákia vonatkozásában is, ahol az orosz olajimport mintegy 40-45 százalékának blokkolásáról van szó Ukrajna részéről.

„És el kell mondani, hogy az Európai Bizottság lelepleződött, mert vagy annyira gyenge az Európai Unió, hogy egy nem uniós tagországgal szemben nem tudja megvédeni két tagállam energiabiztonságát, vagy saját maga találta ki ezt az egészet, és éppen Brüsszelből utasították Kijevet erre a magyar és szlovák energiabiztonságot korlátozó lépésre” – jelentette ki.

Szijjártó Péter szerint akármelyik is igaz, „elég kiábrándító, hogy vagy ennyire gyenge az Európai Unió, vagy ennyire arcátlan módon Kijev mögé bújva próbálják a magyar és szlovák békepárti álláspontot változásra kényszeríteni”.

Kiemelte, hogy ő maga és szlovák kollégája is a csalódottságát fejezte ki az Európai Bizottság eljárásával kapcsolatban, és arra is emlékeztetett, hogy mindkét ország jelentősen hozzájárul Ukrajna ellátásának biztonságához.

„Az ukrán villamosenergia-import 42 százaléka jelenleg Magyarországon keresztül érkezik Ukrajnába, és a magyar állami vállalatok jelentős beruházásokat hajtottak végre annak érdekében, hogy az európai és az ukrán hálózatok szinkronizáltan tudjanak egymással működni” – mutatott rá.

„Mindezen intézkedések nélkül Ukrajna villamosenergia-ellátása nem lenne biztonságban (…) És ennek ellenére kellett szembesülnünk azzal, hogy Ukrajna mind a magyar, mind pedig a szlovák energiaellátás biztonságával szórakozik” – tette hozzá.

A miniszter ezután is arról beszámolt, hogy folyamatosak a tárgyalások az orosz szállítókkal és az ukrán rendszerüzemeltetővel arról, hogy milyen jogi megoldással lenne garantálható hosszú távon az ellátás.

„De még egyszer mondom, ebből nem nekünk kéne, hogy feladat adódjon, hanem vagy az ukránoknak kéne visszaállítani az eredeti állapotot, vagy az Európai Uniónak fellépni ebben a kérdésben” – közölte.

Majd kifejtette, hogy eddig mindenféle átmeneti eszközökkel sikerült rövid- és középtávon biztosítani az ellátást, de az energia esetében kizárólag a hosszú távú megoldás elfogadható.

„Ezért természetesen mi tárgyalunk továbbra is, és reméljük, hogy hamarosan olyan megállapodásokra kerülhetnek aláírások, amelyek majd segítik az energiaellátás-biztonságnak a hosszú távú meglétét” – mondta.