Végképp leáll a Barátság kőolajvezeték

Jövő év januárt elsejétől Ukrajna leállítja a Barátság kőolajvezetéket. A döntés immáron hivatalos, azt az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij tanácsadója jelentette be egy pénteken közölt interjúban -közölte a Magyar Nemzet.

Szazhalombatta, a Mol Nyrt. Dunai Finomítója. Leallt a koolajszallitas Magyarorszagra a Baratsag koolajvezeteken 2007.01.10. foto: Nemeth Andras Peter

Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij tanácsadója egy interjúban elmondta, hogy a gáz mellett 2025 januárjától megszűnik az orosz olaj tranzitja Ukrajna területén a Druzsba, tehát a Barátság olajvezetéken keresztül. Podoljak rámutatott, hogy ezen az olajvezetéken keresztül több európai ország, így Szlovákia, Csehország és Magyarország is orosz olajat kap. 

Azzal érvelt, hogy az EU határozata szerint ezeknek az országoknak diverzifikálniuk kell az olajellátást és le kell állítaniuk az Ukrajnán áthaladó tranzitot. Mindezt tehát megteszi most helyettük Ukrajna, a döntésük pedig a gázra is vonatkozik. Voltak bizonyos szerződéses mennyiségek, és a tranzit 2025. január 1-jén fejeződik be. De nagyvonalúan hozzátette, amennyiben az európai országoknak kazah vagy azerbajdzsáni gázra van szükségük, akkor Ukrajna készen áll ennek a leszállítására.

A döntés jelentőségét és súlyát magyar szempontból nehéz leírni. Legelőször is fontos megérteni, hogy mi is az a Barátság csővezeték: egy létfontosságú infrastruktúra a magyar kőolaj szükséglet kielégítésére.

Az Oroszországból kiinduló Barátság kőolajvezeték Ukrajnában elágazik. Egyik ága Ukrajna irányából lép be Magyarországra, ez a Barátság II. vezeték, ezen Százhalombattára érkezik a kőolaj, a kapacitása évi 7,9 millió tonna. A másik ág Szlovákiába, majd Csehországba megy tovább. Ez látja el a Mol-csoporthoz tartozó Slovnaft pozsonyi finomítóját. Az erről leágazó Barátság I. Százhalombattát köti össze Ipolysággal (Sahyval). Ez utóbbi kapacitását a Transpetrol 2015-ben 80 millió dolláros befektetéssel 3,5-ről 6 millió tonnára emelte, hogy a Barátság vezeték leállása esetén mindkét finomítót el lehessen látni a tengerről.

Amikor a nyár közepén az ukránok már kikezdték a Barátság kőolajvezetéket – akkor csak az orosz Lukoil szállítmányait tiltották ki –, már az önmagában havi 1,1 millió hordó olaj kiesését jelentette. Ez a mennyiség nemcsak a magyar piacról hiányzik, hanem a szlovákról is. Itthon a Dunai Finomító (DuFi), Szlovákiában pedig a pozsonyi finomító (mindkettő a Mol érdekeltsége) a végállomása a Barátság csővezetéknek. Korábban ökölszabályként az volt elmondható, hogy mindkét üzemben a feldolgozott olaj mintegy kétharmada orosz eredetű.

Az is ismert, hogy a DuFi napi 165 ezer hordó, vagyis évi 8,1 millió tonna kőolaj-feldolgozási kapacitással rendelkezik, ezzel a kelet-közép-európai régió egyik legnagyobb finomítója.

A Mol az Indexszel azt közölte, hogy a vállalat ebben a témában nem kapott semmilyen jelzést, pedig ha lenne változás, elsőként tájékoztatná a nyilvánosságot. „Az ukrán féllel továbbra is meglévő és jó üzleti kapcsolatunk van, valamint a szállítások is folyamatosak” – közölte a magyar cég az internetes portállal.

Ukrajna Magyarország és Szlovákia nemzetbiztonságát veszélyezteti az orosz Lukoil kőolajtranzitjának ellehetetlenítésével, az Európai Bizottság pedig semmit nem lépett az ügyben – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Brüsszelben.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Európai Unió informális külügyi tanácsülését követő sajtótájékoztatóján tudatta, hogy ukrán kollégája is részt vett az egyeztetésen, aki hangsúlyosan beszélt a hazája energetikai rendszerét érő orosz támadásokról.

Majd kitért arra is, hogy ugyanígy van ez Szlovákia vonatkozásában is, ahol az orosz olajimport mintegy 40-45 százalékának blokkolásáról van szó Ukrajna részéről.

„És el kell mondani, hogy az Európai Bizottság lelepleződött, mert vagy annyira gyenge az Európai Unió, hogy egy nem uniós tagországgal szemben nem tudja megvédeni két tagállam energiabiztonságát, vagy saját maga találta ki ezt az egészet, és éppen Brüsszelből utasították Kijevet erre a magyar és szlovák energiabiztonságot korlátozó lépésre” – jelentette ki.

Szijjártó Péter szerint akármelyik is igaz, „elég kiábrándító, hogy vagy ennyire gyenge az Európai Unió, vagy ennyire arcátlan módon Kijev mögé bújva próbálják a magyar és szlovák békepárti álláspontot változásra kényszeríteni”.

Kiemelte, hogy ő maga és szlovák kollégája is a csalódottságát fejezte ki az Európai Bizottság eljárásával kapcsolatban, és arra is emlékeztetett, hogy mindkét ország jelentősen hozzájárul Ukrajna ellátásának biztonságához.

„Az ukrán villamosenergia-import 42 százaléka jelenleg Magyarországon keresztül érkezik Ukrajnába, és a magyar állami vállalatok jelentős beruházásokat hajtottak végre annak érdekében, hogy az európai és az ukrán hálózatok szinkronizáltan tudjanak egymással működni” – mutatott rá.

„Mindezen intézkedések nélkül Ukrajna villamosenergia-ellátása nem lenne biztonságban (…) És ennek ellenére kellett szembesülnünk azzal, hogy Ukrajna mind a magyar, mind pedig a szlovák energiaellátás biztonságával szórakozik” – tette hozzá.

A miniszter ezután is arról beszámolt, hogy folyamatosak a tárgyalások az orosz szállítókkal és az ukrán rendszerüzemeltetővel arról, hogy milyen jogi megoldással lenne garantálható hosszú távon az ellátás.

„De még egyszer mondom, ebből nem nekünk kéne, hogy feladat adódjon, hanem vagy az ukránoknak kéne visszaállítani az eredeti állapotot, vagy az Európai Uniónak fellépni ebben a kérdésben” – közölte.

Majd kifejtette, hogy eddig mindenféle átmeneti eszközökkel sikerült rövid- és középtávon biztosítani az ellátást, de az energia esetében kizárólag a hosszú távú megoldás elfogadható.

„Ezért természetesen mi tárgyalunk továbbra is, és reméljük, hogy hamarosan olyan megállapodásokra kerülhetnek aláírások, amelyek majd segítik az energiaellátás-biztonságnak a hosszú távú meglétét” – mondta.

Európai összevetésben is nagyon jól áll Magyarország felkészültsége a fűtési szezonra, a földgázszállítás pedig folyamatos a déli útvonalon, így hazánk energiabiztonsága hosszú távon is garantált – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Szentpéterváron a tárca közleménye szerint.

A tárcavezető a Gazprom orosz állami gázipari óriáscég vezérigazgatójával, Alekszej Millerrel folytatott közel három órás tárgyalását követően arról számolt be, hogy Magyarország földgázellátása terén az elmúlt években két rendkívül fontos döntés született, amelyek helyessége azóta egyértelműen bizonyítást nyert.

Az egyik, hogy az orosz, török, bolgár és szerb partnerek együttműködésével megépült a Török Áramlat gázvezeték, a másik pedig az, hogy a kormány 2021-ben tizenöt évre szóló, hosszú távú földgázvásárlási szerződést írt alá a Gazprommal – mondta.

Majd leszögezte: „Ez a hosszú távú gázvásárlási megállapodás és ez a biztonságos déli szállítási útvonal a garanciája ma annak, hogy Magyarország földgázellátása a rendkívül nehéz geopolitikai környezetben is folyamatosan garantált és stabil.”

Szijjártó Péter közölte, hogy csaknem három órán át tárgyaltak Alekszej Millerrel az európai energiapiaci helyzetről,

és kijelenthető, hogy hazánk földgázellátása továbbra is stabil és biztonságban van.

„A Gazprom teljesíti a 2021-es szerződésben vállalt kötelezettségeit. Törökország, Bulgária és Szerbia pedig megbízható tranzitországként viselkedve folyamatosan biztosítják az Oroszországból származó gáz Magyarországra érkezését” – mutatott rá.

Arra is kitért, hogy tavaly a Török Áramlaton keresztül nagyjából 5,6 milliárd köbméter földgáz érkezett Magyarországra, idén pedig ennek mértéke már elérte a 4,8 milliárd köbmétert.

„Látszik az, hogy a déli szállítási útvonal jelentősége egyre nagyobb, a déli szállítási útvonal biztosítani, garantálni tudja Magyarország földgázellátását” – hangsúlyozta.

„És ennek köszönhetően Magyarország felkészülése az előttünk álló hónapokra, amit fűtési szezonnak neveznek, európai összevetésben is nagyon jól áll” – folytatta.

„Földgáztárolóink töltöttségi szintje 89 százalékot ért el,

ami azt jelenti, hogy a mai napon a tárolókban található gázzal az éves felhasználásunk 57 százalékát már fedezni tudjuk. Hogy világos legyen, hogy ez európai összevetésben mit jelent: az európai átlag 27 százalék” – tette hozzá.

A miniszter aláhúzta, hogy hazánk ellátása a hosszú távú szerződéssel biztonságban van, és a Gazprom is elkötelezett a megállapodásban foglaltak teljesítése, valamint az együttműködése folytatása mellett Magyarországgal.

„Ugyanígy vagyunk ezzel mi is. Ez egy kölcsönösen előnyös megállapodás, amelyet semmilyen módon nem akarunk feladni” – emelte ki. „A földgáz vásárlása Oroszországból semmilyen módon nem tartozik szankciós intézkedések alá, s a mi célunk egyértelmű: Magyarország energiaellátását biztosítani akarjuk és fogjuk is, és nem fogadunk el semmifajta korlátozást erre nézvést” – összegzett.