Becsődölt a német migránspolitika: negyedmillió embert nem sikerült kitoloncolni

Az újabb terrortámadások után hirtelen megindult a kitoloncolás Németországban.

Bűnügyekben elítélt bevándorlókat toloncoltak ki repülőgépen péntek reggel a német hatóságok; afgán állampolgárokat ily módon utoljára a tálibok 2021 augusztusi hatalomátvétele után szállítottak vissza hazájukba Németországból.

A Qatar Airways járata összesen 28 kitoloncolttal a fedélzetén indult el a szászországi Lipcse és Halle közös repülőteréről az afgán fővárosba, Kabulba – közölte a tartományi belügyminisztérium.

A tájékoztatás szerint az intézkedést a német szövetségi belügyminisztérium rendelte el, ám mivel Németország nem tart fenn diplomáciai kapcsolatokat a tálibokkal, a kormánynak más csatornákon keresztül kellett megszerveznie a kitoloncolást.

Olaf Scholz német kancellár a május végi mannheimi halálos késes támadás után jelentette be, hogy a kormány ismét lehetővé teszi a legveszélyesebb bűnözők és terrorizmussal gyanúsítottak kitoloncolását Afganisztánba és Szíriába.

Múlt héten pénteken Solingenben feltehetően iszlamista indíttatású, három halálos áldozatot követelő késes támadást követtek el, amely heves politikai viták sorát váltotta ki Németországban.

Az üggyel kapcsolatban őrizetbe vett, 26 éves szíriai férfi a német szövetségi ügyészség álláspontja szerint osztja az Iszlám Állam terrorszervezet ideológiáját, és „a lehető legtöbb nem muszlim hívővel akart végezni” a település 650 éves történelmét ünneplő fesztiválon.

Nancy Faeser német belügyminiszter csütörtökön jelentette be, hogy a német kormány „kiterjedt és szigorú” intézkedéseket tervez, első lépésben pedig szigorítják a közbiztonságra veszélyes eszközökre vonatkozó szabályokat.

A solingeni késes támadás áldozatai még élhetnének, ha a német állam teszi a dolgát. A szír támadó már nem lehetett volna az országban, de ott volt, s vele együtt még negyedmillió ember, akik tesznek arra, hogy megkapták a kitoloncolási végzést. A három halottal és nyolc sérüléssel járó solingeni késes támadás után már a politikai felelősség, illetve felelőtlenség kérdése van terítéken Németországban. Sokak számára nem érthető, hogyan juthatott el az ország odáig, hogy a bűnözőknek menedékjogot adnak, és azokat, akiknek elutasítják a menedékkérelmét, nem deportálják.

Ahogy arról korábban a Ripost is beszámolt, a solingeni késes terrorista már nem lehetett volna Németországban. A 26 éves Issa al Hasant tavaly év elején kellett volna kitoloncolni. Abba az országba, ahol belépett az EU-ba: Bulgáriába. De al Hasan maradt, és ezért gyilkolhatott Solingenben. Szörnyű véletlen? – teszi fel a kérdést a legolvasottabb német lap, a Bild. Az újság válasza határozott nem, és ezt az állítást a szövetségi kormány legfrissebb adataival támasztja alá.

A késelő a 2022-ben beutazó 70796 szír egyike volt

Issa al Hasan 2022-ben érkezett az EU-ba Szíriából. Ebben az évben a szövetségi belügyminisztérium szerint 70 976 szíriai nyújtott be első menedékkérelmet Németországban. Legtöbbjük úgynevezett „kiegészítő védelmet” kapott, és hagyták, hogy az országban maradjanak.

Issa al Hasan menedékkérelmét azonban elutasították. Bebizonyosodott, hogy Bulgárián keresztül lépett be az országba, és ott kellett volna menedékjogot kérnie az uniós „dublini szabályok” szerint. Megkapta a kitoloncolási határozatot, de maradt az országban. Vele együtt még 10 340 migráns kapott hasonló kitoloncolási végzést, de közülük mindössze 829 ember deportáltak.

Hosszú évekig maradnak illegálisan az országban

2023 végéig Németország már összesen 242 642 embert szólított fel az ország elhagyására. A legtöbben Irakból (24 566), Afganisztánból (14 339), Törökországból (13 523) és Oroszországból (12 776) érkeztek. Sokan közülük azonban évekig Németországban maradnak. Tavaly év végén 82 937 olyan személyt tartottak nyilván a hatóságok, akik több mint hat éve tartózkodtak illegálisan a Szövetségi Köztársaságban. 44 178-an négy-hat éve, további 40 810-en pedig két-négy éve tartózkodtak az országban.
A kormányzati adatok azt is mutatják, hogy az először egy másik EU-országban regisztrált migránsok kitoloncolása alig- alig működik. 2023-ban a Bulgáriába tervezett deportálásoknak csak 3,5 százaléka valósult meg. 
Összességében 2023-ban mindössze 5053 embert küldtek haza olyan uniós országokba, ahol először léptek be Európába. Ráadásul a sikeresen deportáltak közül 2023 januárja és novembere között 4122-en visszatértek Németországba.

A szavazók döntik el, kié a politikai felelősség

Olaf Scholz kancellár Solingenben a késes támadásról azt mondta: „Ez terrorizmus volt mindannyiunk ellen”. Megígérte, hogy mindent megtesz, ami szükséges. De mi szükséges? – kérdezi a Berliner Zeitung. Vannak új törvények, amelyek megakadályozzák, hogy ennyi ember ellenőrzés nélkül beléphessen az országba? Ki vállalja konkrétan a felelősséget a solingeni hatóságok kudarcáért?
A választ a szavazók adhatják meg. Türingiában és Szászországban szeptember 1-én, Brandenburgban szeptember 22-én tartják a tartományi választásokat. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint az AfD válhat a legerősebb párttá Türingiában és Brandenburgban, Szászországban pedig kiélezett harcot vív a jobbközép Kereszténydemokrata Unióval (CDU) az első helyért – írja a Világgazdaság.