POLITIK
A tettes Bulgáriából érkezett Németországba.
A német hatóságok vasárnap kora reggel megerősítették a nyugat-németországi Solingen városában elkövetett késeléses ámokfutás fő gyanúsítottjának elfogását. A támadó, aki három ember halálát okozta és nyolcat megsebesített, önként adta fel magát a hatóságoknak, beismerte a bűncselekmény elkövetését.
A düsseldorfi rendőrség és a szövetségi ügyészség közölte: „ennek a személynek az érintettsége jelenleg intenzív vizsgálat tárgyát képezi”. A Der Spiegel hírmagazin korábban biztonsági forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a gyanúsított szíriai volt, és a ruhája véres volt.
A terrortámadás, amelynek elkövetéséét az Iszlám Állam szélsőséges szervezet vállalta magára, péntek este történt a város 650 éves történelmét ünneplő fesztiválon. Az elkövető három embert – egy 67 és 56 éves férfit, valamint egy 56 éves nőt – megölt és nyolc továbbit megsebesített a hatóságok tájékoztatása szerint.
Az Iszlám Állam Amak nevű hírszolgálata által kiadott közlemény szerint a támadást egyik tagjuk hajtotta végre, hogy „bosszút álljon a palesztinokért és a máshol élő muszlimokért”.
A dzsihadista csoport közlését azonban nem támasztották alá semmilyen bizonyítékkal, és az sem derült ki belőle, hogy a támadó mennyire állt szoros kapcsolatban az Iszlám Állammal.
A német szövetségi ügyészség, amely átvette az ügyet, vizsgálja, hogy a gyanúsított az Iszlám Állam tagja volt-e – közölte az ügyészség szóvivője.
A gyanúsított egy solingeni menekültotthonból származik, amelyet szombaton kutattak át – közölte Herbert Reul, Észak-Rajna-Vesztfália belügyminisztere.
A Der Spiegel biztonsági forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy a férfi 2022 végén költözött Németországba, és menedékjogot kért. A német dpa hírügynökség úgy tudja, hogy
a szíriai férfit tavaly kellett volna kitoloncolni Bulgáriába.
A dublini egyezmény rendelkezései szerint a menedékkérőt elsőként fogadó uniós ország felelős a menedékkérelem elbírálásáért, és a dpa úgy értesült, hogy a szíriai állampolgárságú férfi Bulgárián keresztül lépett be az Európai Unióba.
A Die Welt című lap arról számolt be, hogy a Bulgáriába való kitoloncolását elhalasztották, mert a férfi Németországban bujkált. Hónapokkal később bukkant fel újra, ekkor Solingenbe szállították.
Olaf Scholz kancellár „szörnyű bűncselekménynek” nevezte a támadást, és az elkövető szigorú megbüntetését sürgette. Emellett segítséget ígért a városnak.
Hendrik Wüst, Észak-Rajna-Vesztfália tartomány miniszterelnöke szombaton terrorcselekménynek minősítette a támadást.
Robert Habeck német alkancellár vasárnap szigorúbb törvényeket sürgetett az éles fegyverek viselésére Németországban a péntek esti támadás nyomán.
„Néhány jogi szigorítás egyszerűen helyes és szükséges: több fegyvertilalmi zóna, szigorúbb törvények (…). Németországban senkinek sincs szüksége késekre a köztereken” – mondta az X közösségi portálon. A politikus az „iszlamista terrorizmust” az ország „egyik legnagyobb biztonsági veszélyének” nevezte.
Fokozódik a vita a késes bűnözés kezelésének módjáról Németországban. Nancy Faeser szövetségi belügyminiszter szigorítani akarja a fegyverekkel kapcsolatos törvényeket. A jövőben a hat centiméternél hosszabb pengéjű késekkel, bicskákkal már nem szabad az utcára lépni az embereknek.
A szigorítás oka, hogy óránként már egy késes támadás történik Németországban. Mindennek különös aktualitást ad, a hétvég történt késes terrorcselekmény.
A rendőrségi bűnözési statisztikák mára csaknem 9 ezer késelést rögzítenek. Ha a rablásokat is beleszámítjuk, akkor Németországban évente körülbelül 14 ezer késes támadás történik. A tendencia már több éve felfelé tart– írja a Focus. A politikusok jelentős része pótcselekvésnek tartja a „6 centiméteres” pengerendelet ötletét. Hubert Aiwanger, Bajorország miniszterelnök-helyettese azt mondta: „8951 késes támadás történt Németországban 2023-ban. Óránként egy. És a penge hosszáról beszélünk. Ez olyan, mintha az alkoholfogyasztás visszaszorítása érdekében betiltanánk a terepjárókat, és csak a kis autókkal közlekedhetnénk."
A bonni rendőrfőnöke, Frank Hoever szerint azok, akik késes támadásokat követnek el, többnyire „fiatalok és férfiak” . Negyven százalékuk nem rendelkezik német állampolgársággal. És nincs feltüntetve, hogy a többiek körében mekkora a kettős állampolgárok aránya. „A más kultúrákból származó emberek másképp viszonyulnak a késekhez” – hangsúlyozta Hoever, kimondatlanul is arra utalva, hogy a problémát a migrációs hullám egyik negatív következménye. Sok cselekmény a „túlzott férfiasságról” és a „hatalmi kiállásról” szól - mondja Hoever.
Hét embert sebesített meg egy késes támadó augusztus 13-án egy berlini menekültközpontban
A támadást egy férfi követte el a német főváros Marzahn kerületében. A sérültek között volt egy 15 éves gyerek, egy biztonsági őr és a központ egyik látogatója is. A mentősök és sürgősségi orvosok vágás és szúrás okozta sérülések miatt látták el az áldozatokat a helyszínen, majd kórházba szállították őket. A sérülések egyike sem volt életveszélyes.
A támadás elkövetésével gyanúsított 21 éves algériai férfi szintén megsérült. Tettének indítéka egyelőre ismeretlen, a férfit őrizetbe vették – mondta el a rendőrség szóvivője.A sérülést szenvedett biztonsági őr és a látogató német állampolgárok, az öt további sérült pedig Moldovából származik a hatóságok közlése szerint.
Nő a késes bűncselekmények száma
A rendőrségi statisztikák szerint éves összehasonlításban 5,6 százalékkal nőtt a késsel elkövetett súlyos testi sértések száma, tavaly 8951 ilyen eset történt az országban. Elsősorban a vasútállomások és a környékük veszélyesek, az év első hat hónapjában 430 támadás történt ott.
A rendőrség azonban csak 2021 óta tartja számon a késes támadásokat, kriminológusok szerint ezért nem biztos, hogy lehet trendről beszélni.
A rendőrség egy kalap alá veszi a késes támadásokat és a késsel való fenyegetést, szóval ez egy nagyon tág kategória
– mondta a portálnak Dirk Baier kriminológus.
Ez azonban nem akadályozta meg a radikálisan jobboldali Alternatíva Németországért (AfD) pártot, hogy a kormány „migrációs politikáját” okolja a támadások számának növekedéséért.
„Robbanásszerűen nő a külföldi bűnözés, a fiatalkori bűnözés, a migránsok által elkövetett erőszak, mert nyitottak a határaink” – mondta Alice Weidel, az AfD társelnöke júliusban a ZDF közszolgálati televíziónak.
A német média is egyre jobban érdeklődik az utóbbi hónapokban a késes bűncselekmények iránt, miután májusban egy afgán menekült megölt egy rendőrt Mannheimben, a jelek szerint iszlamista indíttatású támadásban.
Szerintük nincs kapcsolat a migrációval
Kriminológusok azonban a nyilvánvaló tények ellenére nem látnak kapcsolatot az erőszakos bűncselekmények és a bevándorlói háttér között, bár tény, hogy aránytalanul sok a nem német származású a támadások elkövetői között.
Szkeptikusok azt illetően is, hogy hosszú távon milyen hatása lenne a belügyminiszter által javasolt módosításoknak. Egy dologban azonban biztosan segítene: egyszerűsítené a jogszabályokat, amelyet jelenleg roppant bonyolultak, mert minden szövetségi állam maga szabályozza, milyen kést lehet közterületre vinni.
A bűncselekményeket azonban nem fogja megakadályozni, mert aki ilyet akar elkövetni, akkor is veszélyes kést fog magánál tartani, ha az illegális
– emlékeztetett Dirk Baier.
A késes bűncselekmények elszaporodása máshol is probléma Európában, elsősorban az Egyesült Királyságban, ahol gyakorlatilag naponta történnek ilyen gyilkosságok, és gyakran tizenévesek az elkövetők.
Ripost hírek
