Ez lenne Trump béketerve Ukrajnában

Donald Trump kampánystábja felvázolta, hogy a republikánus elnökjelölt hogyan vetne véget az orosz-ukrán háborúnak megválasztása esetén.
Az Amerika Hangja kérésére közölt információ szerint Trump lehetséges második elnöki ciklusának prioritása lesz, hogy mielőbb véget vessen az Oroszország és Ukrajna közötti háborúnak, hozzátéve, hogy az európai országoknak nagyobb szerepet kell vállalniuk a saját biztonság fenntartásához.

Steven Cheung, a Trump-kampány kommunikációs igazgatója írásban válaszolt az Amerika Hangja megkeresésére, és az ukrán European Pravda szerint Cheung megjegyezte, hogy Trump elnökjelöltként többször is jelezte, hogy második ciklusának kiemelt célja lenne az orosz-ukrán háború befejezéséről szóló megállapodás gyors elérése. Trump úgy véli, hogy az európai országoknak nagyobb részt kellene vállalniuk a biztonsági költségekből, mert igazságtalan az amerikai adófizetőkkel szemben, ha az Egyesült Államok lényegesen többet fizet, mint az uniós polgárok.
Az említett írásbeli nyilatkozatban az áll, hogy Trump mindent megtesz a béke helyreállítása és az amerikai erő és elrettentés helyreállítása érdekében.
A dokumentum Trumpot "az egyetlen embernek" nevezi, aki véget tud vetni Oroszország Ukrajna elleni háborújának, és megjegyzi, hogy az nem kezdődött volna el, ha ő lett volna az elnök. 

Június 25-én Trump két tanácsadója egy tervet terjesztett elő Oroszország Ukrajna elleni háborújának befejezésére. A terv előírja, hogy elnökké választása esetén Trump megszakíthatja a katonai segélyt Ukrajnának, ha az megtagadja a béketárgyalásokat, Moszkvát pedig figyelmeztetik, hogy a tárgyalások bármilyen megtagadása Kijev támogatásának növekedéséhez vezet.
A Washington Post korábban az sugallta, hogy Trump arra törekszik, Ukrajna tegyen területi engedményeket Oroszországnak a háború befejezése érdekében.

Megtartották csütörtök este az idei amerikai elnökválasztás első televíziós vitáját a két leendő elnökjelölt, Joe Biden demokrata párti jelenlegi elnök és Donald Trump republikánus volt elnök között.

A két politikus számos más téma mellett a bevándorlásról, az ukrajnai és a gázai háborúról, a gazdaság kezeléséről, sőt személyes kérdésekről is szópárbajt vívott egymással.

Az első kérdések a gazdaságra összpontosítottak, utalva egyebek között arra, hogy a felmérések szerint az amerikaiak a bérnövekedés és az alacsony munkanélküliség ellenére elégedetlenek Biden teljesítményével.

Joe Biden elismerte, hogy

az infláció lényegesen magasabbra hajtotta az árakat, mint hivatali idejének elején, de emlékeztetett arra, hogy a koronavírus-járványt követően „újra össze kellett rakni a dolgokat”.

Trump arról beszélt, hogy a világjárvány kitörése előtt az ország „történetének legnagyobb gazdaságát” felügyelte, és azt mondta, intézkedéseket hozott annak megakadályozására, hogy „a gazdasági szabadesés” súlyosbodjon.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban Donald Trump megismételte, hogy ha megválasztanák elnökké, a háborút még azelőtt „rendezné”, hogy hivatalba lép.

Biden háborús bűnösnek nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt.

A bevándorlást illetően Trump azt mondta, hogy Biden elmulasztotta biztosítani az Egyesült Államok déli határát, és ezzel bűnözők sokaságát engedte be.

„Én ezt migránsbűnözésnek hívom” – tette hozzá.

Joe Biden túlzásnak és hazugságnak nevezte Trumpnak ezt a kijelentését.

A jelenlegi elnök megvádolta elődjét, hogy lehetővé tette az abortuszhoz való országos jog megszüntetését, amikor konzervatívokat nevezett ki az amerikai legfelsőbb bíróságba. Trump azzal vágott vissza, hogy Biden nem támogatná az abortusz korlátozását, és azt mondta, hogy a kérdés visszaadása az államoknak a helyes lépés.

Trump a vitában azt is kijelentette, hogy valójában ő nyerte meg a 2020-as választást. Amikor pedig a 2021. január 6-i támadásról kérdezték, amelyet a főként az ő támogatóiból álló tömeg követett el a Capitolium ellen, ismét elutasította a felelősségvállalást, és azt mondta, hogy a letartóztatottak közül sokan ártatlanok voltak.

Joe Biden erre azt válaszolta, hogy Trumpnak „nincs érzéke az amerikai demokráciához”.

Biden „bűnözőnek” nevezte Trumpot arra hivatkozva, hogy elítélték egy pornósztárnak juttatott titkos pénzkifizetések eltussolása miatt.

Donald Trump viszont felhozta Joe Biden fiának, Hunter Bidennek a közelmúltbeli elítélését, amelyben egyebek között megállapították, hogy hazudott a drogfogyasztásáról annak érdekében, hogy fegyvert vásárolhasson.

A vitáról tudósító nemzetközi hírügynökségek kitértek arra, hogy a 81 éves Joe Biden különösen a vita elején rekedten, időnként akadozva beszélt.

A vita után a CNN hírtelevíziónak nyilatkozva Kamala Harris alelnök is elismerte, hogy az elnök „startja lassú volt”, de reményét fejezte ki, hogy a választók nem a mostani másfél óra alapján, hanem eddigi elnöki teljesítményét figyelembe véve értékelik majd Biden teljesítményét. Fehér házi közlés szerint Biden kisebb megfázással küzd.

A CNN lebonyolításában tartott 90 perces összecsapásra jóval korábban került sor, mint bármelyik modern elnökjelölti vitára, több mint négy hónappal a november 5-i választás előtt.

A két jelölt élő közönség nélkül jelent meg, és mikrofonjaik automatikusan kikapcsoltak, amikor nem ők következtek: mindkét szabályt azért vezették be, hogy elkerüljék a 2020-as első vitájukon kialakult káoszt, amelyet a közbevágások okoztak.

Az idei elnökválasztási kampány második és egyben utolsó elnökjelölti televíziós vitáját szeptemberben tartják.

Jill Biden first lady férje folytatódó támogatására kérte a Demokrata Párt vagyonos pénzügyi donorjait a vitán nyújtott gyenge teljesítményt követően szombaton több, zárt körben rendezett találkozón.

Joe Biden a Demokrata Párt vagyonos anyagi támogatóival találkozott felesége oldalán New York és New Jersey államban szombaton, két nappal azt követően, hogy az egybehangzó értékelések szerint alulmaradt az elnökjelölti televíziós vitában Donald Trumppal szemben. A kampányeseményeken a demokrata elnök mellett felesége, Jill Biden first lady érvelt, a többi között azzal, hogy „Joe nem pusztán a megfelelő személy az elnöki feladatra, hanem ő az egyetlen személy rá”.

Pénteken egy New Yorkban tartott kampányeseményen, az LMBTQ-közösség rendezvényén is Jill Biden biztatta férje támogatására az összegyűlteket.

Szintén pénteken Joe Biden Észak-Karolina államban választási gyűlésen vett részt, ahol beszédében kifejtette:

tisztában van azzal, hogy nem fiatal, és hogy nem vitázik úgy, mint régen, de kijelentette, meggyőződése szerint képes ellátni az elnökséggel járó feladatokat.

Joe Biden és Donald Trump első 2024-es elnökjelölti vitáját csütörtökön Atlantában, a CNN stúdiójában helyszíni közönség nélkül tartották. A demokrata és a republikánus jelölt 90 percen keresztül fejtette ki nézeteit, és reagált a másik megállapításaira, előre megállapított témákban.

A CNN vita után készült felmérése szerint a nézők 67 százaléka Donald Trumpot látta a szópárbaj győztesének.

Joe Biden szereplését több baloldali médium is „katasztrofálisként” értékelte. Egyebek mellett a baloldalhoz sorolt CNN, NBC, MSNBC és ABC országos televíziók műsorai is az elnök gyenge teljesítményét és annak lehetséges következményeit elemezték demokrata párti megszólalókkal. Több választott demokrata párti tisztségviselő folytatódó támogatásáról biztosította Joe Bident mint a párt elnökjelöltjét. Így nyilatkozott mások mellett Kamala Harris alelnök, Gavin Newsom kaliforniai kormányzó, valamint Hakeem Jeffries, a kongresszus alsóházában kisebbségben lévő demokrata képviselőcsoport vezetője.

A The New York Times liberális napilap pénteken délután szerkesztőségi cikkben szólította fel az elnököt arra, hogy lépjen vissza a választási indulástól. A befolyásos médium megállapítása szerint Joe Biden „nem az az ember, aki négy évvel ezelőtt volt”.

„Az elnök csütörtökön este egy nagyszerű közszolga árnyékának tűnt” – olvasható az írásban, amely hozzátette:

Joe Biden „küszködött azzal, hogy kifejtse, mit szeretne elérni egy második elnöki ciklusban, és azzal is, hogy reagáljon Donald Trump provokációira”.

A The New York Times szerkesztőségi cikke arra a tényre is rámutatott, hogy az elnök többször nem volt képes befejezni a mondatot, amit elkezdett. A lap szerkesztőségi cikke arra az összegzésre jutott: Joe Biden azzal tenné a legnagyobb szolgálatot a köznek, ha nem folytatná a küzdelmet az újraválasztásáért.

Joe Biden kampánystábjának társigazgatója, Cedric Richmond az írásra közleményben reagált, amelyben elutasította az abban szereplő felszólítást, és megjegyezte, hogy a The New York Times 2020-ban sem Joe Bident támogatta a demokrata előválasztási folyamatban, „mégis jó vége lett a számára”. A liberális napilap ugyanakkor 2020 novemberében, az elnökválasztáskor már Joe Biden mellett állt. A The New York Times 1956 óta hagyományosan a Demokrata Párt elnökjelöltjét biztosítja támogatásáról.