Orbán Viktor: Nem lenne háború, ha Angela Merkel maradt volna a kancellár

Az európai gazdaság versenyképességét szeretnénk növelni, a háború befejezése mellett vagyunk, a migráció problémáját pedig meg kell oldani – mondta Orbán Viktor miniszterelnök német lapoknak adott nyilatkozatában a július 1-jével kezdődő magyar uniós elnökség legfontosabb témáiról. 

A kormányfő kiemelte, hogy a legutóbbi európai parlamenti választásokon az emberek megmutatták, változásra van szükség Brüsszelben. A magyar miniszterelnök Ursula von der Leyen leváltását szorgalmazta az Európai Bizottság (EB) elnöki posztjáról. Amikor arról kérdezték, hogy miért akadályozza von der Leyen második ciklusra való kinevezését, a miniszterelnök úgy fogalmazott: a von der Leyenhez köthető  „zöld átállás” teljes irányítási kudarc volt, a migrációs csomag pedig nem kezeli a felmerülő problémákat.

Nem lenne háború, ha Angela Merkel maradt volna a kancellár

Orbán Viktor kiemelte, Magyarország az uniós elnökség idején is a háború mielőbbi lezárása érdekében tesz lépéseket. Nyilvánvaló, hogy Oroszország Ukrajna elleni támadása „teljesen elfogadhatatlan”, és sérti a nemzetközi kapcsolatok alapelveit - mondta a kormányfő. 

 – fogalmazott a miniszterelnök. 

„Nem szabad illúziókba ringatni magunkat: Oroszország más, rendszere és társadalma nem európai.” Az orosz rendszer „katonai erőre támaszkodik”, míg az európai a „szabadságra”  - jegyezte meg a miniszterelnök, de Oroszországnak is az európai biztonsági rendszer részének kell lennie” – hangsúlyozta a magyar kormányfő. Abban is biztos Orbán Viktor, hogy most nem lenne háború, ha Angela Merkel továbbra is kancellár lenne. 

„Azt tette volna, amit a Krím orosz megszállása után: elszigetelte a konfliktust, és nem tette nemzetközivé” - mondta a miniszterelnök.

Donald Trump volt amerikai elnököt a „béke emberének” nevezte Orbán Viktor. „Egy háborút sem indított” – jegyezte meg, s hozzátette: Európának Trump-típusú politikusokra van szüksége, „olyan emberekre, akik felrázzák a rendszert.”

Az uniós országok óriási kockázatot vállaltak 2015-ben a határok megnyitásával 

Orbán Viktor miniszterelnök a német lapoknak adott interjúban méltatta Olaf Scholz német kancellár azon terveit, hogy megvizsgálja a menekültügyi eljárások EU-n kívüli országokba történő kiszervezését. A magyar kormányfő azt mondta, hogy üdvözli Scholz álláspontját, Magyarország pedig már létrehozta az országon kívüli központokat az úgynevezett „külső hotspotokkal”, ahol a menedékkérelmeket elbírálják. „Ha a migránsok Magyarországra akarnak jönni, először fel kell venniük a kapcsolatot egy magyar nagykövetséggel, például a szerb fővárosban, Belgrádban.” „A migránsok csak akkor léphetnek be az országba, ha a magyar hatóságok zöld utat adnak számukra. Különben nem.” Az Eurostat adatai szerint Magyarországon tavaly mindössze 30 első menedékkérelmet nyújtottak be, Németországban pedig csaknem 330 ezret. 

A magyar miniszterelnök már 2015-ben figyelmeztetett, hogy az uniós államok „óriási kockázatot” vállalnak azzal, hogy megnyitják határaikat az illegális migráció előtt.

 - nyilatkozta a magyar kormányfő. Akkoriban naponta több tízezer migráns lépte át a magyar határt: „Csak Budapest szívében, a főpályaudvaron tudtuk megállítani őket. Gyorsan világossá vált számomra: az a társadalmi felfogás, amit a menekültek körében érzékeltem, túl kockázatos a magyar állampolgárok számára.” Ezért mondta 2015-ben, hogy meg akarja várni, milyen lesz a német vagy a francia társadalom 10-20 év múlva. „Ha ez pozitívnak bizonyul, a magyarok is elgondolkodhatnak rajta.”