kulcsár edina
Létrehozva: 2024.07.27.
Amíg a magyarok jogfosztottak Ukrajna nem lehet a NATO tagja
Üzentek Tusványosról.
– Amíg a magyar kisebbség totális – nyelvi, oktatási, állampolgársági – jogfosztásának Ukrajnában nem vetnek véget, addig Magyarországnak nincs más eszköze, mint Ukrajna EU-s és NATO-csatlakozásának az akadályozása, másképp nem tudja megvédeni a kárpátaljai magyar kisebbséget – jelentette ki Semjén Zsolt egy mai kerekasztal-beszélgetésen Tusványoson.
Semjén Zsolt kemény üzenete amiatt is érdekes, mert a napokban az ukránok bejelentették, részben blokkolják a Magyarországra érkező olajszállítmányokat. A miniszterelnök helyettese kijelentette:
Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajna garanciális elemekkel biztosítsa a magyar kisebbség jogait, amire három módszert is kínált: az Európai Unió nyelveinek az elismerése Ukrajnában, a magyarság őshonos kisebbségként történő elismerése a krími tatárokhoz hasonlóan vagy – ami Semjén Zsolt szerint a legegyszerűbb lenne – azoknak a szerzett jogoknak a visszaállítása, amelyeket korábban élvezett a kárpátaljai magyarság.
Ukrajna uniós integrációja kapcsán azt is megfontolandónak nevezte, hogy jelenleg senki nem tudja: a valóságban hol vannak és hol lesznek ennek az államnak a határai, kik lesznek az európai uniós polgárok. – Például a krími oroszok is? – tette fel a költői kérdést.
Emlékeztetett: Magyarországot bírálják azért, mert Ukrajna NATO-csatlakozását ellenzi a kárpátaljai magyar kisebbség miatt, de Semjén Zsolt szerint az Oroszországgal háborúban álló Ukrajna NATO-tagsága a harmadik világháborút jelentené.
A harmincharmadik Tusványost, azaz a Tusnádfürdőn megtartott nyári szabadegyetemet és fesztivált rendezik idén. Tusványos legfőbb programpontja idén is Orbán Viktor beszéde. A kormányfő minden évben programbeszédet tart, előadásai a magyar sajtó mellett bekerülnek a világsajtóba is. Az elmúlt évek legjelentősebb beszédeit gyüjtötte össze az Origo.
Orbán Viktor itt mondja el, mit gondol a világban zajló folyamatokról, és hogy mit hoz a jövő Közép-Európának.
Tusványos nemcsak a Kárpát-medencében és Közép-Európában igazodási pont, hanem a nagyvilágban is.
Három év alatt két meteorral is összeütköztünk, először 2020-ban a Coviddal, amit kivédtünk, de a 2022-es háború eltérített minket a pályáról, a kormány azért küzd, hogy visszakerüljünk arra a pályára, ami elvezet minket 2030-ig - mondta Orbán Viktor miniszterelnök tavalyi beszédében. Sohasem volt ilyen gyors és tektonikus globális egyensúlyváltozás, mint amiben ma élünk - mondta.
Kína másképp emelkedik fel, mint az Egyesült Államok, mert az USA lett, Kína pedig van. Valójában Kína visszatéréséről beszélünk, amely egy termelési erőmű lett, és megelőzte az Egyesült Államokat is, két nap van az égen - fogalmazott a kormányfő.
Az Európai Uniót értékelve Orbán Viktor úgy fogalmazott: az embernek az az érzése, hogy az EU-t szorongás gyötri és bekerítve érzi magát. Ez egy gazdag és gyenge unió, amely egy lázadozó világot, Európába induló milliókat lát maga körül.
A veszélyek, a bizonytalanság és a háború évtizede
A veszélyek, a bizonytalanság és a háború évtizede lesz a következő, korábban megrendíthetetlennek hitt tartóoszlopai repedeznek a nyugati civilizációnak - jelentette ki a miniszterelnök a 2022-es 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) tartott előadásában Tusnádfürdőn. Orbán Viktor előadásának elején felidézte: a 2019 óta eltelt három évben nagyot változott a világ (2020-ban és 2021-ben a Covid miatt nem volt Tusványos)
A kormányfő a nyugati civilizáció három megrendüléséről beszélt. Korábban azt gondoltuk, hogy a tudomány védőburkában élünk, "erre kaptunk egy covidot", azt gondoltuk, hogy Európában nem lehet újra háború, de Magyarország szomszédságában háború van, és azt gondoltuk, hogy a hidegháború többé nem térhet vissza, "márpedig a világ számos vezetője éppen azon dolgozik, hogy újra blokkvilágba szervezze az életünket" - mondta.
Szerinte az is jellemző, hogy
bár az adatok tükrében a világ egyre jobb helynek tűnik, az emberek ennek az ellenkezőjét érzik.
Úgy vélte: "rossz kedvünk tele" egy alapvetően nyugati életérzés, ami abból fakad, hogy a nyugati civilizációnak az ereje, a teljesítménye, tekintélye és cselekvőképessége fogyóban. A hatalmi és anyagi térvesztésben a legfájóbb az, hogy a Nyugat elvesztette az energiahordozók feletti ellenőrzést - mondta.
Szólt arról is, hogy a Nyugat kettévált, az egyik fele olyan világ, amelyben európai és Európán kívüli népek élnek együtt. Ezek az országok többé nem nemzetek, hanem népek konglomerátumai, vagyis a poszt-Nyugat – fejtette ki a miniszterelnök. A végső demográfiai váltás be is következik hamarosan, a nagyvárosokban 50 százalék fölé emelkedik a nem európai származásúak aránya.
A Nyugat ide költözött szellemi értelemben Közép-Európába, a Nyugat két fele között csata zajlik.
A cél, hogy olyanná tegyenek bennünket, mint amilyenek ők. Ugyan most kevesebb szó van a migrációról, de semmi nem változott, Brüsszel ránk akarja kényszeríteni a bevándorlókat – világított rá, hozzátéve: félretették ezt a kérdést a háború miatt.
Nem akarunk kevert fajúvá válni
A baloldalnak van egy csele, hogy Európában kevert népek élnek – jegyezte meg a kormányfő. Orbán Viktor rögzítette: nem akarunk kevert fajúvá válni.
Ma a helyzet az, hogy a folyamatosan mozgó iszlám civilizáció belátta, hogy a Magyarországon keresztül vezető útvonal nem alkalmas arra, hogy az embereiket Európába küldjék. Akiket nem akarunk beengedni, azokat a schengeni határon meg kell állítani
- hívta fel a figyelmet.
A miniszterelnök beszélt a genderideológiáról is. Ebben az ügyben is bíróság elé vittek minket.
Mi nem akarjuk megmondani, hogy miként éljenek, de fogadják el, hogy nálunk az apa férfi, az anya pedig nő és ezt fogadtassák el Soros György hadseregével is
– szólított fel Orbán Viktor, aki szerint a nyugati bolondériának a világ ezen sarkán soha nem lesz többsége.
A miniszterelnök már ekkor megjósolta, hogy a szankciók nem billentik meg Moszkvát. A háború véget vethet annak a nyugati fölénynek, hogy kijelölték, melyik a gonosz birodalma és mindenkit felszólítanak, hogy csatlakozzanak hozzájuk a gonosz elleni harcban.
Szembefordulás a liberális korszellemmel
Orbán Viktor a koronavírus-járvány előtti utolsó tusványosi szabadegyetemen, 2019-ben arról beszélt, ma a magyar nemzet birtokában van azoknak a politikai, gazdasági képességeknek, és hamarosan birtokában lesz azoknak a fizikai képességeknek, amelyekkel meg tudja magát védeni, és amelyek segítségével független tud maradni. A magyar kormányfő előadásában kiemelte:
a kormány az ország önrendelkezését visszaszerezte, és a határokat is megvédte a migrációval szemben.
Rámutatott: nemzedékük történelmi lehetőséget kapott a magyar nemzet megerősítésére. Ez egy igazságtalanul nehéz küzdelem volt eddig is, és igazságtalanul nehéz küzdelem lesz ezután is - értékelt. Orbán Viktor úgy fogalmazott:
az elmúlt harminc évben rájöttek arra, hogy nem az időnek kell célt tulajdonítani, hanem "az időben, benne" a saját életünknek kell értelmet adni.
Hozzátette: ez nem csak egyénenként, hanem nemzedékenként is igaz, a nemzedékük életének kell értelmet adni.
Magyarországon létrejött egy illiberális állam, egy valódi állam- és politikaelméleti modell, egy sajátos kereszténydemokrata állam - jelentette ki Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök előadásában rámutatott: az a tétel, hogy minden demokrácia szükségszerűen liberális és a kereszténydemokráciának liberálisnak kell lennie, egész egyszerűen nem igaz.
Hozzátette:
a liberális demokrácia addig volt életképes, amíg a keresztény alapjait el nem hagyta. Addig, amíg a személyes szabadságot és a tulajdont védte, jótékony hatással volt az emberiségre. Ugyanakkor amikor elkezdte felszámolni azokat a kötelékeket, amelyek az embert a valóságos élethez kötik, megkérdőjelezte a nemi identitást, leértékelte a vallási identitást, fölöslegesnek minősítette a nemzeti kötődést, tartalma radikálisan megváltozott
- fejtette ki a miniszterelnök, aki kiemelte: az elmúlt 20–30 évnek Európában ez a korszelleme. Orbán Viktor beszélt arról is, hogy amikor támadják, kritizálják őket a liberális demokrácia hívei, akkor nem vitatkoznak, hanem a gyűlölet szól a bírálókból.
Orbán Viktor: Mindenkinek joga van megvédeni a határait
Orbán Viktor az elmúlt lassan két évtizedben mindig olyan beszédeket mondott a székelyföldi településen, amely alapvetően határozta meg az ezt követő hónapokat. 2018-ban a Kárpát-medence újjáépítését nevezte Magyarország egyik legfontosabb tervének Orbán Viktor. A miniszterelnök kijelentette, hogy a liberális demokráciának vége, mert csak a liberális tartalom maradt, de a demokratikus értékek már kivesztek belőle.
Minden országnak joga van a keresztény kultúrát és a határokat megvédeni és a bevándorlásra nemet mondani
- mondta a miniszterelnök.
2017: Az a kérdés, hogy Európa az európaiaké marad-e
Orbán Viktor 2017-ben arról beszélt, hogy a gazdasági problémák megoldására a migráció nem válasz, az EU-nak pedig vissza kell nyernie szuverenitását a Soros-birodalommal szemben. Most készítik Európát elő arra, hogy átadja a területét egy új, kevert muszlimizált Európának – állapította meg akkor összegzésként a miniszterelnök.
Ahhoz, hogy a terület „átadható" legyen, jelenleg Európa kereszténytelenítése folytatódik, a nemzeti identitások helyett a csoportidentitásoknak adnak elsőbbséget és a politikai kormányzást a bürokrácia uralmára akarják lecserélni
- részletezte.
Magyarország volt az, amely a V4-ek segítségével megállította az Európába özönlő migránsinváziót– jelezte.
Orbán Viktor megfogalmazta a XXI. század legfontosabb történelmi kérdését is:
Az európaiaké marad-e Európa, Magyarország a magyarok országa lesz-e, Németország a németek országa lesz-e? Kik fognak élni Európában?
Orbán Viktor megismételte: amíg ő Magyarország miniszterelnöke, addig a kerítés a helyén marad, és a határokat meg fogja védeni, ugyanakkor rámutatott, az ellenzék nyíltan hirdeti, hogy hatalomra kerülése esetén a kerítést lebontja, egyetért a migránsok beengedésével és kötelező szétosztásával, és készen áll arra, hogy Európát átadja egy új, kevert összetételű jövő számára. A 2018-as választás eredménye bizonyította: a magyarok az Orbán Viktor által meghirdetett utat akarják követni.
Elsőként állt ki Donald Trump mellett
Itthon voltunk, vagyunk, leszünk Európában! – így szólt a mottó 2016-ban Tusványoson. Orbán Viktor azt mondta, hogy örül a lehetőségnek, hogy nem politikusként van jelen a szabadegyetemen, ezért nyíltabban, közérthetőbben beszélhet. Ez azért is volt fontos, mert túl sok volt az aktuális esemény: a brexit, Donald Trump elnökjelöltsége, a nizzai és müncheni merényletek. Orbán Viktor kifejtette, hogy a terror és a migránshullám csak a tünetei valaminek, a mélyebb okokat kell keresni.
Három pontban foglalta össze, hogy mit kellene tennie az Európai Uniónak.
- Abbahagyni a denacionalizálást. Minden kezdeményezést meg kell állítani, amely jogköröket vesz el a tagországoktól.
- Az EU áltatja magát, amikor globális szereplőként tetszeleg. Ezt is abba kell hagyni. A brexit után az Európai Unió végképp regionális szereplő lesz.
- Fel kell hagyni Európa idealizálásával is. Van olyan, ami ellen Brüsszel nem, de mi tudunk védekezni. Be kell látni, hogy nem igaz, hogy a több Európa jobb.
Az egész világon óriási visszhangot váltott ki, amikor az amerikai választási kampány közepén (sőt, szinte előtte) - a világ vezető politikusai közül elsőként - kijelentette, hogy
Donald Trump győzelmét tartaná kívánatosnak.
Orbán Viktor utolsó mondata ez volt: „Azt akarjuk, hogy Magyarország biztos pont maradjon egy bizonytalan világban."
Előadás az illiberális demokráciáról
2014-ben Tusványos mottója a következő volt: Történetekből történelem. Ekkor vezette be a politikába Orbán Viktor az illiberális demokrácia fogalmát. Azt mondta, hogy
újra kell szervezni az államot, liberális demokrácia helyett illiberális demokráciát kell kiépíteni.
Többek között ezt mondta: "... ami Magyarországon ma történik, értelmezhető úgy, hogy a mindenkori politikai vezetés ma arra tett kísérletet, hogy az emberek személyes munkája és érdeke, amelyet el kell ismerni, a közösség, a nemzet életével szoros összefüggésben álljon, a kapcsolat megmaradjon, és ez a kapcsolat erősödjön.
Vagyis a magyar nemzet nem egyének puszta halmaza, hanem egy közösség amelyet szervezni, erősíteni, sőt építeni kell.
Ilyen értelemben tehát
az az új állam, amit Magyarországon építünk, illiberális állam, nem liberális állam.
Nem tagadja a liberalizmus alapvető értékeit, mint a szabadság, de nem teszi ezt az ideológiát az államszerveződés központi elemévé, hanem egy attól eltérő sajátos, nemzeti megközelítést tartalmaz – mondta.
Orbán Viktor 2010-ben: Egy korszaknak véget vetettünk
A nyugati típusú kapitalizmus került válságba, az a felfogás, hogy a kapitalizmus majd elhozza a jólétet, az állam pedig tartsa távol magát a gazdaságtól
- fejtette ki 2010-ben első kétharmados győzelme után Tusnádfürdőn Orbán Viktor. Márpedig a sikeres kapitalizmushoz nem csupán szabad és hatékony piacra van szükség, hanem morális alapokra is. Magyarországon kétharmados forradalom történt - mondta a világválság tapasztalatait összegezve.
"Egy korszaknak véget vetettünk"
- tette hozzá -, ez volt az a korszak, amikor a rendes, becsületes emberek állandó vesztesekké váltak. Olyan berendezkedést akarunk felépíteni Magyarországon, amelyben a tisztességes, becsületes ember jobban jár, mint az, aki nem tartja be a törvényeket - mondta Orbán Viktor. A spekulánsok eddigi húsz évével szemben a becsületes, törvénytisztelő emberek országát akarjuk felépíteni - hangsúlyozta.
Hazugságra nem lehet kormányzást építeni
"Politikai hazugságra" nem lehet kormányzást építeni, mert az aláássa az ország jövőjét, árt a gazdaságnak és tönkreteszi a demokratikus alapokat - fejtette ki Orbán Viktor, a Fidesz elnöke 2006-ban Tusnádfürdőn,jóval az őszödi beszéd kiszivárgása előtt. Orbán Viktor kiemelte: ez a fajta hazugság aláássa az ország jövőjét.
Nagy kárt okoz gazdasági téren, hiszen a korszerű piacgazdaság nem viseli el az igazmondás hiányát, a befektetők egy idő után elveszítik bizalmukat.
A másik súlyos következmény az, hogy az ilyen magatartás tönkreteszi a demokratikus alapokat, hiszen a választás nem más, mint szerződés az adott párt és a választók között arról, mit ígér az az erő a szavazatokért cserébe. Ha ezt a "szerződést" az egyik fél megszegi, akkor a demokrácia alapelvét sérti meg - mondta Orbán Viktor.
"A baloldal amikor csak teheti, ráront nemzetére"
2005-ben Tusványos mottója ez volt: Összetartozunk? – Az Európai Unió kihívásai és lehetőségei. Orbán Viktor beszédében volt pár mondat, ami aztán hetekig témát szolgáltatott a sajtónak:
„A baloldal, amikor csak teheti, ráront saját nemzetére, így tesz a mostani magyarországi baloldal is, amelynek a jövőben nemzeti fordulatot kell végrehajtania.
Így tett Kun Béla, Rákosi Mátyás és azok, akik 1956-ban leverték a forradalmat, és az MSZP-SZDSZ koalíció is, amely a kettős állampolgárság ellen foglalt állást a 2004. december 5-i népszavazáskor." Orbán Viktor arról beszélt, hogy a baloldal egyetlen célja az idegen hatalom, a Szovjetunió kiszolgálása volt, ahol a szovjet pártfőtitkárok nem tettek mást, mint folytatták a régi cárok birodalomépítő stratégiáját.
Orbán Viktor: Az autonómiát ki kell erőszakolni
Orbán Viktor 2004 júliusában arról beszélt, hogy történelmi lehetőséget szalasztanak el azok, akik Románia csatlakozása előtt nem tesznek meg mindent az erdélyi magyarság autonómiájának kivívása érdekében. A többségnek az önrendelkezéshez való viszonyát taglalva elmondta, hogy aki a nemzetállam szétesésétől fél, az nem érti a modern világot, hiszen az egyesült Európában a nyelvhatárok például sokkal fontosabbak a politikai határoknál. A Fidesz elnöke szerint
a magyar nemzet határokon átívelő egyesítése a lelkekben már megtörtént, és ennek következtében az egész Kárpát-medencei magyarság együtt mozog politikailag: a romániai döntésektől nem lehet független a budapesti politika sem, és fordítva.
Az autonómia nem jön magától, azt ki kell erőszakolni, ki kell követelni - fejtette ki.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
