Újabb csata Brüsszelben! Meg kell akadályozni, hogy Európa belesodródjon a háborúba

Sok szempontból sorsdöntő EU-csúcs kezdődik ma Brüsszelben.  Huszonhét uniós állam vezetői egyeztetnek, illetve döntenek arról, hogy kik kapják az új ötéves ciklusban az EU legfontosabb pozícióit. Kiemelt téma lesz Ukrajna további katonai támogatása Oroszország ellenében. Orbán Viktor miniszterelnök pedig ismét az újságírók rohamára számíthat, ugyanis Magyarország lesz a következő félévben az unió elnöke.

Feszültség a pártalapon elosztott vezető tisztségek miatt

Ami az uniós csúcsvezetők megválasztását illeti: Orbán Viktor a brüsszeli pozíciók szétosztásával kapcsolatban helytelenítette, hogy pártpolitikai alapra helyezzék az EU intézményeit, és jelezte: nem tudja támogatni a pozíciók elosztásáról szóló "pártmegállapodást".

A miniszterelnök arra utalt, hogy a Martin Weber vezette Európai Néppárt maga mellé állítva a szocialistákat és a liberálisokat, továbbra is Ursula von der Leyent jelöli a bizottság élére, azt remélve, hogy a három párt biztosítja az Európai Parlamentben az ehhez szükséges szavazati többséget.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök pedig az EU-csúcs előtt a római parlament alsóházában tartott felszólalásában - Orbán Viktor miniszterelnök hétfői római nyilatkozatát idézve - azt hangoztatta, hogy az európai intézményeket az eredeti elképzelés szerint nem többség és ellenzék ellentétére építették fel, hanem semleges logikával. Hasonlóképpen a csúcsvezetői tisztségek kijelölése sem követheti a többség-ellenzék felosztást. Meloni közölte, hogy a kizárásos egyezséget a római kormány nevében elutasított, és nem kíván osztozni benne. Ez a fajta megosztottság azért is sajnálatos, mert van elég baja az Európai Uniónak, amelyek orvoslásában egyezségre kellene jutni.

Háború vagy béke

Az egyik legfontosabb a háború vagy béke kérdése. A magyar álláspont világos. Legutóbb Orbán Viktor a Funke médiacsoportnak adott interjúban elmondta: "Egyértelmű, hogy Oroszország agressziója teljesen elfogadhatatlan, az a nemzetközi kapcsolatok alapelveibe ütközött. Nem foglalkozom sem Ukrajna, sem Oroszország érdekeivel, mindenekelőtt azt akarom, hogy véget érjen a háború, és tűzszünet legyen. Európaiak halnak meg nap mint nap a csatatéren. Meg kell állítanunk az öldöklést a frontvonalon. A béketárgyalások addig szóba sem kerülhetnek. Szükségünk van mozgástérre, hogy megtaláljuk a mindkét fél és Európa számára is elfogadható, béke felé vezető utat. Végső soron egy új európai biztonsági architektúráról beszélünk, amelyben békésen élhetünk. Ezt megelőzően azonban el kell döntenünk, hogy mi legyen Európa célja az ukrajnai háborút illetően." 

A többségi álláspont azonban Ukrajna további támogatásáról szól, aminek az lehet a következménye, hogy Európa tevőleges részese lehet a konfliktusnak.

Nem túl bíztató, hogy azt a Kaja Kallast jelölik az unió kül-és biztonságpolitikai főképviselőjének, aki Észt miniszterelnökként felszólította a NATO-tagállamokat, hogy az ukrán katonákat közvetlenül Ukrajnában képezzék ki. Visszautasította azokat az aggályokat, miszerint mindez az Ukrajna elleni orosz agresszió elmérgesedéséhez vezethet.

Von der Leyen  korábbi bizottsági elnöksége alatt szintén azt hangoztatta, hogy mindaz, amit eddig az EU nyújtott Ukrajnának, az nem elég, tovább kell fokozni Ukrajna katonai támogatását. Martin Weber az uniós parlament legerősebb frakciójának vezetője pedig kijelentette: mindegy, meddig tart, de Oroszországot le kell győzni Ukrajnában.

Változás az álláspontokban feltehetően az amerikai elnökválasztás után várható, amikor is eldől, Donald Trump visszakerül-e a hatalomba. Így a legfontosabb feladat megakadályozni, hogy Európa belesodródjon a háborúba.

Merre tovább Európa?

Orbán Viktor a mai EU-csúcs előtt  Olaf Scholz német kancellárral, Emmanuel Macron francia elnökkel és Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel is egyeztetett a magyar uniós elnökség kiemelt pontjairól. 

Párizsi útja után a kormányfő közölte, hogy Berlin, Róma után itt is megkötöttük a megegyezést, megkaptuk a jóváhagyást, hogy a következő fél év Európában a magyar elnökség alatt az európai gazdaság versenyképességének javításáról szóljon. 

Ennek keretében Magyarország le akar tenni az asztalra egy nagy tervet, az európai versenyképességi paktumot, mert a magyar kormányfő szerint  Európa legnagyobb problémája jelen pillanatban a versenyképesség hanyatlása.  Hangsúlyozta: ha nem kötnek európai versenyképességi paktumot, akkor munkahelyek százezreit veszítik el a következő évtizedben. Orbán Viktor, aki közös érdeknek nevezte azt is, hogy Európa ne szigetelje el magát az Európán kívüli gazdasági partnerektől, legyen erős az európai ipar, a zöld átmenet pedig ne az európai ipar ellenében, hanem azzal együttműködve valósuljon meg.