Eldőlhet a világháborús dominó. Amerikai és német fegyverekkel is támadhatják az ukránok az oroszokat

A német kormány pénteken engedélyt adott Ukrajnának, hogy Németország által szállított fegyvereket használjon oroszországi katonai célpontok ellen - írja a Bild. Ezzel a lépéssel Olaf Scholz kancellár beállt Joe Biden amerikai elnök mögé, aki egy nappal korábban engedélyt adott arra, hogy az USA által szállított fegyverekkel támadjanak meg orosz célpontokat. 

Megállapíthatjuk, hogy az ukrajnai háború újabb szakaszába lépett, eddig az Egyesült Államok és Németország hivatalosan ilyen engedélyt nem adott az ukránoknak. A britek és a franciák eddig sem tiltották az 560 kilométerig ütőképes Storm Shadow cirkálórakétáik használatát orosz célpontok ellen. Az ukránok pedig korábban is bevetettek olyan saját gyártású, vagy még a szovjet korszakból örökölt és továbbfejlesztett pilóta nélküli repülő eszközöket, amelyekkel képesek 1200 kilométerre is ellőni. 

A hírek szerint az amerikai elnök a mostani engedélyt ahhoz kötötte, hogy a fegyvereket a harkivi régióban használhatják, az orosz támadás megállítására, és az engedély csak a viszonylag kisebb, mintegy 75-85 km hatótávolságú GMLRS rakétákra vonatkozik, a 165 kilométer hatótávolságú ATACMS rakétákra nem.
Megjegyzendő, hogy a most „zöld jelzést” kapott amerikai fegyverrel megegyező vagy ahhoz hasonló rakétarendszereket már eddig is kapott NATO-tagállamoktól Ukrajna, Németország a MARSII rakétavető változatot és a hozzá való rakétákat biztosította az oroszok ellen harcoló Ukrajnának.
Ezek a rakétavető tüzérségi rendszerek, és a hozzá rendelt rakéták hatalmas tűzerőt, pontos célzást, gyors bevethetőséget és a tüzelés után a terep gyors elhagyását teszik lehetővé az ellencsapás kivédése érdekében. 

A kérdés az, hogy Németország szállítja-e az ukránok által nagyon várt, 500 kilométer hatótávolságú Taurus rakétát, amivel kapcsolatban német tábornokok „gondolatkísérletként” azt is megtárgyalták, hány darabot kellene bevetni ezekből a krími híd lerombolásához – lett is belőle botrány.
Az orosz reakció a mostani döntéssel kapcsolatban feltehetően az lesz, amit Putyin már május 28-án elmondott: ha az ukrán fegyveres erők nagy hatótávolságú fegyvereket alkalmaznak, Moszkvának ismét döntést kell hoznia az „egészségügyi zóna” kiterjesztéséről, vagyis még mélyebbre próbálnak majd behatolni Ukrajna területére. Hosszú háborúra készülhet Európa, a világháború növekvő kockázatával.