POLITIK

Szerző Ripost

Létrehozva: 2024.03.05.

Moszkvában bekérették a német követet, egyre nagyobb a rakétabotrány

A német hadsereg orosz területre irányuló csapások terveiről tárgyalt.

Bekérette Németország moszkvai nagykövetét, miután egy kiszivárgott hangfelvételen német tisztek a Krími híd lerombolásának lehetőségét elemezték. A Kreml szerint a katonák beszélgetéséből kiderül, hogy a német hadsereg orosz területre irányuló csapások terveiről tárgyal. A német védelmi miniszter közölte, az ügyészség vizsgálatot indíthat a kiszivárogtatás miatt.

Alexander Lambsdorff moszkvai német nagykövet hétfőn reggel az orosz külügyminisztérium épületéhez érkezett. Bár Berlin szerint a találkozóban már korábban megegyeztek, az orosz tárca szerint a nagykövetet ők rendelték be egy nyilvánosságra került hangfelvétel miatt. Ezen német katonai vezetők elemezték, hogyan lehetne a Krími hidat Taurus rakétákkal úgy lerombolni, hogy az Berlin számára ne járjon következményekkel.

Az orosz elnöki szóvivő hétfőn kifejezte reményét, hogy

hamarosan megismerhetik annak a vizsgálatnak az eredményét, amelyet az ügyben Olaf Scholz német kancellár jelentett be.

Dmitrij Peszkov szerint a felvételből kiderül, hogy a berlini katonai tárca az orosz területre irányuló csapások terveiről tárgyal.

„Természetesen még nem tudjuk, hogy a német haderő ezt saját kezdeményezésére teszi-e. Kérdés, hogy a hadsereg mennyire irányítható, és azt mennyire ellenőrzi a kancellár, vagy hogy ez része-e a Német Szövetségi Köztársaság állami politikájának. Mindkét változat nagyon rossz, és ismét hangsúlyozza, hogy a nyugati országok közvetlen részesei az Ukrajna körüli konfliktusnak” – fogalmozott a Kreml szóvivője.

A német védelmi miniszter közölte, hogy a kiszivárogtatás miatt az ügyészség vizsgálatot indíthat. Boris Pistorius szerint a hangfelvétel – amelynek eredetiségét nem tagadta – félrevezető, a német katonai vezetők a támadás tervezgetésével pedig csak a munkájukat végezték.

„Szerintem a tisztek azt tették, amit kell: különböző forgatókönyveken gondolkodtak anélkül, hogy valamit ténylegesen terveztek volna. Semmi kétségük sincs afelől, hogy a Taurus rakéták bevetését sem én, sem a kancellár nem engedélyezte volna. Az világos, hogy a tiszteknek a megbeszélések minden pontján egyértelmű volt:

a háborúba való belekeveredés határát nem fogják átlépni”

– nyilatkozta a tárcavezető.

Az Európai Unión belül egyre többen kongatnak vészharangokat Ukrajna miatt. Nemrég az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen azt mondta, hogy Európának fel kell készülnie egy esetleges háborúra. Előtte pedig Emmanuel Macron francia elnök jelentette ki, hogy már nem lehet kizárni nyugati csapatok küldését Ukrajnába. Az ukrán elnök egyelőre a lőszerszállítások fokozását sürgette.

„Ennek a háborúnak reménytelenné kell válnia Oroszország számára. Érezniük kell, hogy van egy erő, amely elpusztítja őket. Mi képesek vagyunk erre. Minden partnerünk tudja, hogy mire van szükség. A legfontosabb dolog a politikai akarat, hogy a szükséges szintű utánpótlást biztosítsuk. Ha ez nem történik meg, akkor az a történelem egyik legszégyenletesebb lapja lesz” – fogalmazott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Egy ukrán tüzérségi egység viszont már helyben gyártott lövedékekkel támadja az orosz vonalakat Bahmut közelében. Bár nyugati lőszereik is vannak, azok utánpótlása az akadozó fegyverszállítmányok miatt egyre nehezebb. Kijevi jelentések szerint Ukrajnában tavaly az előző évhez képest 42-szeresére emelték a lövedékek gyártását az aknavetőkhöz.

Hétfőn az orosz védelmi tárca Szu–34-es bombázók bevetéséről osztott meg felvételeket. Jelentésük szerint ukrán katonákra mértek csapást az orosz gépek a Donyeck megyei Liman közelében, ahol egy parancsnoki állást semmisítettek meg. Kijevi beszámolók szerint a lakónegyedeket is rendszeresen érik légicsapások. Csak Zaporizzsja megyéből egy nap alatt mintegy 180 orosz támadást jelentettek, de a herszoni és a donyecki régiókban is beszámoltak civil áldozatokról.

A magyarázat megtagadása egyenlő a beismeréssel – jelentette ki pénteken Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.

Előzőleg az RT orosz televízió főszerkesztője, Margarita Szimonján jelentette ki, hogy azon a napon, amikor Olaf Scholz német kancellár közölte, hogy a NATO nem vesz részt, és nem is fog részt venni az ukrajnai konfliktusban, magas rangú német tisztek azt vitatták meg, hogyan lehetne Taurus rakétákkal felrobbantani a krími hidat anélkül, hogy ennek következményei lennének a német hatóságokra – írta a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Szimonján állítása szerint létezik ezt bizonyító hangfelvétel, amelynek átiratát később közzé is tette. Eszerint a tisztek azt vitatták meg, hogy hány Taurus rakéta elegendő a híd lerombolásához, továbbá a támadás részleteit tárgyalták.

Néhány órával később Szimonján közzétette a négy katonatiszt nevét és beszélgetésük átiratát.

Az újságíró szerint a beszélgetés február 19-én történt a Bundeswehr légierejének hadműveleti és hadgyakorlatokért felelős osztagának parancsnoka, Torsten Grefe ezredes, a légierő felügyelője, Ingo Gerhartz altábornagy, valamint a Bundeswehr űrparancsnoksága légi műveletek központjának két munkatársa vett benne részt.

A Szimonján által közzétett átirat szerint a német tisztek megvitatták nagy hatótávolságú Taurus rakéták Ukrajna számára történő szállítását, miközben rámutattak a legyártásnak és az ukrán katonák kiképzésének időigényességére.

Az átirat szerint a gyártó cég közreműködésével akartak információkat cserélni, hogy ezáltal Németország közvetlenül ne vegyen részt a háborúban. A beszélgetés átirata szerint tíz, sőt, húsz rakéta is kevés volna a híd lerombolásához.

Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője újságírók előtt kijelentette, hogy a Kremlnek eddig nem áll a rendelkezésére információ a krími híd elleni támadás részleteiről folytatott beszélgetés tartalmáról.

Vjacseszlav Vologyin, az orosz alsóház elnöke közölte, hogy a kérdésről meghallgatást tartanak a duma következő ülésén.

A Szputnyik Rádió jelentése szerint a német védelmi tárca nem kívánta kommentálni az RT által közölteket, a minisztérium szóvivője annyit jegyzett meg, hogy sajtóértesülésekre nem szokásuk reagálni.

A krími hidat kétszer érte súlyos támadás: 2022 őszén és 2023 júliusában. Az első esetben teherautó robbant fel a hídon, másodszor pedig tengeri drónokkal támadtak a hídra. Kijev mindkét esetben elismerte, hogy köze volt a támadáshoz.

Nem látni a kiutat az ukrajnai háborús konfliktusból és ez megbénítja az európai politikát – mondta Orbán Viktor miniszterelnök néhány napja Antalyában, ahol Recep Tayyip Erdogan török államfő meghívására vesz részt az Antalyai Diplomáciai Fórumon.

 

A kormányfő szerint azt kell először eldönteni, hogy az idő kinek dolgozik, mert ez a legfontosabb kérdés.

„Ha valaki azt gondolja, hogy az idő az ukránoknak és a Nyugatnak dolgozik, és a háború folytatása katonai sikert hozhat Ukrajnának, akkor van értelme folytatni. Ha valaki azt gondolja, hogy az idő Oroszországnak dolgozik, és a háború folytatása Oroszország sikerét fogja hozni, akkor jobb most abbahagyni. Én személy szerint az utóbbiak közé tartozom” – fejtette ki Orbán Viktor.

 

A kormányfő szerint „bajban vagyunk”, mert a háború kezdete óta Magyarországon kívül sok ország úgy beszél erről, hogy ez a „mi háborúnk”, és ha ez a mi háborúnk, és az ellenfél erősebb és területeket foglal el, akkor a vesztesek oldalán találjuk magunkat.

Nagyon nehéz megmagyarázni, hogyan járjunk el és hogyan jöjjünk ki ebből, ha elveszítjük a háborút – tette hozzá.

A kormányfő arról is beszélt, hogy gyakran nevezik Putyin kutyájának vagy trójai falónak. „Erre pszichoterápiát javasolnék. Ez nem politikai vita” – szögezte le Orbán Viktor. Mint mondta: ő nem ukrán szemüvegen vagy Putyin szemüvegén át szemléli az ukrajnai háborút, hanem magyar szemüvegen keresztül.

„Nekem az országomat és a nemzetemet kell képviselnem, és én tudom, mi a magyarok érdeke. Ha valami jó a magyaroknak, azt támogatom, ami nem jó nekik, azt ellenzem. Ez ilyen egyszerű” – fogalmazott a miniszterelnök. Orbán Viktor kiemelte a kárpátaljai magyarságot, akik ezer éve ott élnek, és most besorozzák őket az ukrán hadseregbe.

Az ukrajnai háborúban magyarok halnak meg” – nyomatékosította a miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy ők a magyar nemzet tagjai. Kitért arra is, hogy a béke azt jelentené, hogy a magyar életek is biztonságban vannak. „A többi között ezért állunk mi, magyarok teljes mellszélességgel a béke oldalán” – mondta Orbán Viktor.

Ez is érdekelhet

origo.hu

Brutális, 43 fok feletti kánikulára és pusztító viharokra készülhetünk Budapesten is

origo.hu

Egyre többen halnak meg szex közben, és már kezdik sejteni, miért

borsonline.hu

Bővült a család: Az örökbefogadás mellett döntött a TV2 sztárpárja

magyarnemzet.hu

A Chelsea döntheti el a Premier League-et a Liverpool javára

metropol.hu

Lezárult egy korszak, 10 év után búcsút int a Lidl

magyarnemzet.hu

Őrizetbe vették az orosz védelmi miniszter egyik helyettesét

origo.hu

Fejjel lefelé mutogatja a hatalmas melleit Sydney Sweeney - fotók

astronet.hu

Megrendülhet a biztosnak hitt alap: Jupiter-Uránusz együttállás, 2024. 04. 21.

origo.hu

Óriási sportélmény és show lesz a kanadai hokiválogatott budapesti meccse - videó

videa.hu

Káposztás kofta, sült szeretetgolyók fűszeres paradicsommártásban -receptvideó (hirdetés)

jatek.hirfm.hu

Nyerő ajándékok. Vigye el őket a Hír FM játékában (hirdetés)

ripost.hu

Nagyot fog zuhanni az üzemanyag ára, ekkor várható

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek

POLITIK

Egymásra licitálnak Európában a háborúpárti politikusok, Brüsszel a tűzzel játszik

POLITIK

Brüsszelben úgy gondolják: a tömeges bevándorlás aranyat ér. Vajon kinek?

POLITIK

Terrorriadó a német strandokon: Felfegyverkeznek a fürdők az erőszak ellen

POLITIK

Orbán Viktor: Amíg nemzeti kormány van, Magyarország nem lép háborúba!

POLITIK

Háborús pszichózis: Óriási fegyverkezésbe kezdenek a britek

POLITIK

Már fél millió ukrán katona esett el a háborúban

POLITIK

Katonákat küldhet Ukrajnába az Egyesült Államok

POLITIK

Reális az atomháború veszélye