Újra megerősítették Németországban, hogy engedélyezik Ukrajnának a Berlintől kapott fegyverek bevetését orosz területen is. Christian Freuding vezérőrnagy, a német védelmi minisztérium Ukrajna Helyzetelemző Központjának vezetője beszélt erről egy interjúban. A múlt héten az Egyesült Államok is hasonló engedélyt adott az ukránoknak. Elemzők szerint ezek a lépések egyre közelebb hozzák a harmadik világháborút.

„Könnyen elképzelhető, hogy a Patriot rendszereket most már a harkivi térségben, Oroszország felett is bevetheti Ukrajna” – közölte a német hadsereg tábornoka. Christian Freuding, arról is beszélt:

péntek óta egyértelmű, hogy Ukrajna, ha korlátozott mértékben is, de német fegyvereket is bevethet Oroszország területén lévő célpontok ellen. Majd hozzátette, minden felelősség Ukrajnáé.

„Németország engedett szövetségesei nyomásának, és az amerikai állásponthoz csatlakozott, amikor engedélyezte, hogy német fegyvereket vessenek be Oroszország területén” – erről írt a Magyar Nemzet. A lap emlékeztet, korábban ez elképzelhetetlen lett volna, és ezzel a lépéssel alapvető irányváltás történt az orosz–ukrán háború kapcsán.

Amerika is szabad utat enged Ukrajnának az Oroszország elleni támadásban. Antony Blinken amerikai külügyminiszter ugyanis néhány napja azt sugallta, hogy Joe Biden elnök jelentős politikai váltásra készül, és engedélyt ad Ukrajnának, hogy amerikai fegyverekkel támadjon Oroszország területén, ahogyan azt ukrán és európai vezetők hetek óta sürgetik.

„Az elmúlt hetekben Ukrajna megkeresett minket, és engedélyt kért, hogy használhassa azokat a fegyvereket, amelyeket mi biztosítunk. Többek között az orosz erők ellen, amelyek a határ orosz oldalán tömörülnek, majd Ukrajnába támadnak. Ez a kérés egyenesen Joe Biden elnökhöz ment. És ő jóváhagyta a fegyvereink használatát erre a célra”

– nyilatkozta Antony Blinken.

Korábban Nagy-Britannia és később mások mellett Franciaország is engedélyezte, hogy az általuk küldött fegyverekkel Ukrajna Oroszország területén lévő célpontokat támadjon. Ráadásul napirenden van, hogy nyugati katonák menjenek Ukrajnába, sőt már megszületett a döntés arról is, hogy francia kiképzőket küldenek a háborúba.

„A NATO-országok képviselőinek, különösen Európában, különösen a kis országok vezetőinek tisztában kell lenniük azzal, hogy mivel játszanak” – közölte néhány napja Vlagyimir Putyin. Vagyis az orosz elnök ismét jelezte: a nyugati beavatkozást egy világháború követheti. Sőt,

az orosz vezérkar is figyelmeztette a Nyugatot, hogy világháborút kockáztat, amikor Ukrajnába katonákat küld, esetleg a fegyvereivel Oroszország területére lőnek.

Az európai emberek nem akarnak háborút, a nyugati politikusok nyilatkozatai pedig félelemet keltenek – erről az Alapjogokért Központ elemzője beszélt a Kossuth Rádióban. Lajkó Fanni kiemelte: a háborúpárti nyilatkozatok, a fenyegetőzés és a meggondolatlan döntések könnyen a háború továbbterjedéséhez vezethetnek.

„Amióta elindult ennek a háborús pszichózisnak a folyamata, amit talán Macronnak a kijelentésétől datálhatunk idén februártól, azóta ezek a háborús narratívák egyre inkább terjedtek, egyre több és több ötlet merült fel. És ennek az a természetes folyamata, hogy kampánytémává is válik, és azt gondolom, hogy az európai közbeszédben ez a meghatározó kérdés, hogy háború vagy béke legyen” – közölte az elemző.

Magyaroroszág a kezdetektől békepárti álláspontot képvisel a háborúpárti nyugati politikusokkal szemben, ugyanis az Orbán Viktor vezette kormány következetesen ellenáll annak, hogy hazánkat belerángassák a háborúba, illetve hangsúlyozza: nem fegyverekre, hanem fegyverszünetre és béketárgyalásokra van szükség.

Négy hónapnyi szünet után a hét végén újabb fogolycsere történt Ukrajna és Oroszország között - volt olyan ukrán katona, aki a háború első hetei óta, vagyis több mint két éve volt orosz fogságban. Eközben az ukrán elnök minden eddiginél szélesebb körű engedélyt kér ahhoz, hogy a nyugatról kapott fegyverekkel orosz területeket támadjon - Volodimir Zelenszkij azt szeretné, ha Oroszország-szerte bármilyen katonai repteret célba vehetne a nyugati fegyverekkel. Az ukrán frontról közben orosz sikerekről érkeztek hírek.

Egymás után érkeztek a hadifoglyokkal teli buszok Oroszországba. Az Egyesült Arab Emírségek közvetítésének köszönhetően a hétvégére az orosz és az ukrán oldalon egyaránt 75-en térhettek haza, többségükben katonák. A legutóbbi fogolycsere négy hónappal ezelőtt volt – hangzott el az M1 Híradó című műsorában, vasárnap.

„Élek és egészséges vagyok. Kaptam egy telefont, hogy el tudjam nektek mondani. Ebéd után újra hívlak titeket”- számolt be a szüleinek az örömhírről egy orosz katona.

A fogolycserék hírének az ukrán oldalon is nagyon örültek. A kiszabadult katonák között vannak olyanok, akik a háború eleje óta több mint két évet töltöttek fogságban.

„2022 március hetedikén estem fogságba. Egészen mostanáig Belgorod megyében őriztek” – mondta egy ukrán katona.

A további fogolycserék kérdése a június közepére meghirdetett svájci békekonferencia témai között is megtalálható. Erről az ukrán elnök beszélt, aki a hétvégén Szingapúrba utazott, hogy részt vegyen az ázsiai országok biztonságpolitikai fórumán.

Volodimir Zelenszkij a találkozón kiemelte: szeretné, ha országa szélesebb körű engedélyt kapna az orosz területek elleni támadásokhoz.

„Hálásak vagyunk Joe Bidennek, amiért engedélyezte a HIMARS rakétarendszerek használatát a Harkivval szomszédos orosz területek ellen, ugyanakkor ez nem lesz elég. Az orosz repterekről azért indíthatnak támadásokat ellenünk, mert tudják, hogy Ukrajna nem fog visszalőni és a védekezéshez sincsenek meg a megfelelő eszközeink” – fogalmazott az ukrán elnök.

Az ukrán fronton közben orosz sikerekről számoltak be. A moszkvai védelmi tárca közlése szerint csapataiknak a hétvégére sikerült elfoglalniuk két Harkiv megyei települést, Ivanivkát és Beresztovét. Az ukrán hadvezetés nem kommentálta az orosz állításokat.

A szingapúri fórumon a német hadsereg vezérkari főnöke is részt vett. A katonai vezető szerint az orosz mozgósításokra az a helyes válasz, ha Németország is fegyverkezni kezd.

„Stratégiai szinten azt látjuk, hogy Oroszország a következő 5-8 éven belül teljesen újraszervezi a haderejét. Ez azt jelenti, hogy 2029-ig fel kell készülnünk a lehető legrosszabbra” – mondta Carsten Breuer, a német hadsereg vezérkari főnöke.

Az ukrán fronton közben orosz sikerekről számoltak be. A moszkvai védelmi tárca közlése szerint csapataiknak a hétvégére sikerült elfoglalniuk két Harkiv megyei települést, Ivanivkát és Beresztovét. Az ukrán hadvezetés nem kommentálta az orosz állításokat.

Ezalatt Franciaországban a normandiai partraszállás 80. évfordulójára készülnek. A szövetségesek által 1944 június hatodikán elindított hadművelet fordulópontot jelentett a II. világháborúban.

A házigazda, Emmanuel Macron francia elnök amerikai és ukrán kollégáját is meghívta a jövő heti rendezvénysorozatra, hogy Ukrajna további támogatásáról tárgyaljanak.

A legújabb hírek szerint a NATO már azzal számol, hogy az ukrajnai háború öt év múlva sem ér véget, százmilliárd dollárt akar még belepumpálni a háborúba és a béke egyre távolibbnak tűnik Európában, s ezzel párhuzamosan egyre veszélyesebb nyilatkozatok hangzanak el nyugati politikusoktól.

Armaments company MBDA — A németek egyelőre nem szállítják a Taurust Ukrajnának, a kancellár attól tart, hogy a fegyver bevetése kiváltója lehet egy orosz atomcsapásnak- Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP

Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter a Bildben megjelent interjúban már arról győzködi a németeket, hogy az orosz atombombák nem állnak bevetésre készen. Az orosz taktikai atomfegyverekkel kapcsolatban azt mondta, „nincs fizikai jele annak, hogy a robbanófejeket eltávolították volna a raktárból. Értesülnénk arról, ha ezt megteszik.” Feltehetően tudja, hogy rendkívül veszélyes, amit ezzel a kijelentésével sugall. Nyilatkozatának az lehet a célja, hogy elbizonytalanítsa azokat, akik Európában a mielőbbi ukrajnai tűzszünet fontosságát hangoztatják az atomháború kockázatától tartva, és úgy vélik, hogy az ukrajnai háború visszafordíthatatlan háborús spirálba sodorja Európát. A lengyel külügyminiszter amellett érvelt, hogy Olaf Scholz kancellár mégis szállítson Taurus rakétákat Ukrajnába.

Celebrating the 20th anniversary of Poland's accession to the EU — A lengyel és a német külügyminiszter Ukrajna további támogatását ígérte - Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP

Sikorski a héten találkozott Annalena Baerbock német külügyminiszterrel és egyetértettek abban, hogy Ukrajnának sürgősen több támogatásra van szüksége.
Az európai nagypolitika színterén egyedül a magyar kormány hívja fel ismétlődően arra a figyelmet, hogy az ukrajnai háborút nem lehet a fronton megnyerni.
Brüsszel viszont, Ursula von der Leylennel az élen azt állítja, hogy Ukrajna győzni fog, köszönhetően az Oroszország elleni szankcióknak, a háborúban álló Ukrajna pénzügyi, katonai támogatásával. Az Egyesült Államok a minap jelentette be, hogy mintegy 60 milliárd dolláros pénzügyi és katonai segélyt küld Kijevnek. A NATO főtitkára sem maradt ki a sorból: arra szólította fel a tagállamokat, hogy a saját fegyverkészleteiket is adják oda Ukrajnának.
Az egyre veszélyesebb fejleményekkel kapcsolatban Szijjártó Péter külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy a NATO öles léptekkel halad a korábban közösen felrajzolt vörös vonalak átlépése felé.

"Amellett, hogy a NATO az ukrajnai fegyverszállításokat és az ukrán katonák kiképzését az eddigieknél szorosabban akarja koordinálni, most százmilliárd dollárt akar még belepumpálni a háborúba, ráadásul ennek a százmilliárd dollárnak öt év alatt kellene összegyűlnie, ami azt jelenti, hogy a NATO-ban a háború legalább ötéves elhúzódásával számolnak" - mutatott rá. Szijjártó megerősítette, hogy Magyarország nem kíván részt venni a NATO fegyverszállítási és kiképzési műveletében, a kormány ehhez nem akar adófizetői forintokkal hozzájárulni.

A NATO főtitkára arra szólított fel, hogy a tagállamok a saját készleteikből adjanak át fegyvereket Ukrajnának - Fotó: AFP

Mi, a következő hetekben, ezen javaslatok tárgyalása során azért fogunk küzdeni, hogy Magyarország kimaradhasson a fegyverszállításból, az ukrán katonák képzéséből, a százmilliárd dollár összegyűjtéséből és a háborúba történő belepumpálásából

- sorolta. "A háborús őrületet pedig csak úgy lehet megállítani, ha június 9-én békepárti politikusokat küldünk az Európai Parlamentbe" - emelte ki Szijjártó, hozzátéve: a béke színe a narancs, a béke neve pedig a Fidesz.

Nincs nap Nyugaton a háborús készülődés fokozódása nélkül