Ez már több, mint szájkarate, egymásnak feszül a két atomhatalom

Európa és a NATO egyre közelebb kerül ahhoz, hogy közvetlenül is belesodródjon az ukrajnai háborúba. Elég arra utalni, hogy Emmanuel Macron francia elnök nem tartja kizártnak nyugati csapatok Ukrajnába küldését, Lengyelország bejelentette, hogy kész amerikai nukleáris fegyvereket befogadni területére, majd legújabban Macron egy lapinterjúban arról beszélt, hogy szerinte csak egy európai atomarzenállal lehet elrettenteni Oroszországot egy esetleges, Európát sújtó csapástól.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hétfőn Kijevben kijelentette: nőni fognak az Ukrajnába irányuló fegyver- és lőszerszállítmányok. Joe Biden elnök múlt szerdán a mintegy 60 milliárd dolláros, Ukrajnának szánt háborús segélycsomag aláírásakor közölte, hogy Amerika azonnal szállítani fogja a rendkívül szükséges fegyvereket.

A háború tehát gőzerővel folytatódik. Az ukrán csapatok a fronton területeket veszítenek, az oroszok az energetikai, logisztikai célpontjaikat támadják a levegőből. Ukrajna pedig a korszerű nyugati cirkálórakétákkal és rakétákkal orosz olajfinomítók, katonai repülőterek, a fekete-tengeri flotta elleni támadásokkal igyekszik visszavágni.

Ez utóbbihoz kapcsolódik az a hír, hogy keddre virradóra az ukrán fegyveresek rakétacsapást mértek amerikai ATACMS rakétákkal a Krím-félszigetre. Korábban a New York Times arról számolt be, hogy a Pentagon elismerte: Ukrajna képes lesz a közelmúltban leszállított, nagyobb hatótávolságú ATACMS rakétákkal csapást mérni a Krím-félszigetre a „nyomás növelése érdekében." Az Egyesült Államok védelmi minisztériumának képviselője pedig a RIA Novosztyinak azt mondta, hogy „szuverén ukrán területnek” tekinti a Krím félszigetet, amelyen belül az ukrán fegyveres erők használhatják az ATACMS hadműveleti-taktikai rakétákat.

És akkor visszatértünk 2014-hez, amikor Oroszország megszállta a Krím-félszigetet. Oroszország azóta a maga részéről többször világossá tette: a Krím orosz terület, Dmitrij Medvegyev  korábbi elnök és miniszterelnök pedig közölte, hogy egy esetleges Krím-félsziget elleni támadás a konfliktus eszkalációját jelenti, és az ilyen támadások „elkerülhetetlen megtorlással” járnak, bármilyen fegyvert használva.

Hétfőn a Newsweek arról számolt be, hogy az orosz állami tévében Dmitrij Kiszeljov azt mondta, „ha a NATO csapatokat küld Ukrajnába, hogy legyőzzék Oroszországot, akkor az atomfegyverek az Egyesült Államok döntéshozó központjait és kilövőhelyeit találják el, Franciaországot egy pillanat alatt lefegyverzik, és – elnézést kérek minden írtől, de - a Brit-szigetek víz alá kerülnek."

Kiszeljov hozzátette: "Ha a NATO-országok bevetik erőiket Ukrajnában, hogy elkerüljék az Oroszországgal szembeni stratégiai vereséget, akkor eljön az a pillanat, amelyről Putyin beszélt: "Miért van szükségünk egy világra, ha Oroszország nincs benne?" Ebben az esetben mindenhova elküldjük a Sarmat, a Yars és az Avangard rakétákat” – fogalmazott Kiszeljov.

Persze mondhatjuk, hogy csupán szájkarate zajlik a két egymásnak feszülő nukleáris nagyhatalom között. A meggyőződéses háborúpárti lengyel külügyminiszter,  Radoslaw Sikorski a Bildnek adott interjúban arra utalt, hogy az Egyesült Államok nagyon határozottan közölte Oroszországgal: ha felrobbantanak egy atombombát, Amerika hagyományos haderejét felhasználva megsemmisít minden orosz célpontot Ukrajna megszállt területein.

Szerencsére hallani józanabb hangokat is. A volt budapesti amerikai nagykövet, David Cornstein az M1-nek adott interjúban arra szólított fel, hogy tárgyalóasztalhoz kell ültetni a feleket, véget kell vetni az orosz–ukrán háborúnak. Úgy fogalmazott: a világ egy puskaporos hordó, és egy véletlen baleset is nukleáris háborúhoz vezethet. Az pedig katasztrófa lenne. A volt diplomata hangsúlyozta: a republikánusok elnökjelöltjének, Donald Trumpnak határozott álláspontja az, hogy megválasztása esetén már másnap véget érhetne az orosz–ukrán háború, a béke elérésében pedig a magyar miniszterelnöknek és kormányának is fontos szerepe lenne.

A közvélemény elvárása is világos: a magyarok 86 százaléka ellenzi, hogy az európai országok katonái vagy NATO-katonák harcoljanak Ukrajnában – ez derül ki a Századvég márciusi közvélemény-kutatásából. A megkérdezettek háromnegyede (75 százaléka) úgy gondolja, hogy a fegyveres konfliktusban nagyhatalmak (az USA és Oroszország) gazdasági és katonai érdekei ütköznek, valamint azért nincs béke, mivel egyik fél sem hajlandó engedni.
Akkor: hogyan tovább?

Orbán Viktor: Háború helyett békét akarunk. Ez a választás tétje. Mi a béke pártján állunk!

A jelenlegi helyzetet Orbán Viktor a Fidesz-kampánynyitón úgy értékelte: "egy lépésre vagyunk attól, hogy a Nyugat katonákat küldjön Ukrajnába: ez egy háborús örvény. Brüsszel a tűzzel játszik - amit művel, az istenkísértés."