Világháború küszöbén? Növelik a fegyvergyártást az oroszok

Biden április 24-én aláírta azt a törvényjavaslatot, amely közel 61 milliárd dollárnyi további támogatást nyújt Ukrajnának. Oroszország viszont fokozatosan visszaszorítja az ukrán csapatokat Kelet-Ukrajnában, szerinte az amerikai fegyverek nem fogják megakadályozni az orosz győzelmet. 

Néhány orosz tisztviselő azonban attól tart, hogy az amerikai támogatás eszkalálni fogja a konfliktust, erről  íra Reuters. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a reményét fejezte ki, hogy a Kijevnek szánt segély minél hamarabb megérkezik.

– mondta Zelenszkij.

Az ukrán elnök terve ugyanis az, hogy a nyugati fegyverekkel félemlítené meg ellenfelét. Tudatta, az ukrán fegyveres erők Pokrovszkij Kurahiv, Szeverszk, Limanszk és Kupjanszk irányában, azaz az ország déli részén szeretné az amerikai fegyverszállítások után fokozni tevékenységét, írta meg az Ura.ru. Orosz becslések szerint a közel 61 milliárd dolláros amerikai segélyből 2025-re már kifogyhat Kijev, és a jövő év végére fegyverhiánnyal fog szembesülni, írta az RT. Az orosz állítások azonban korántsem vehetők biztosra, kedden Lettország és Norvégia is újabb katonai támogatásokat jelentett be Ukrajnának. William Burns, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség igazgatója a múlt hónapban arra figyelmeztetett, hogy több amerikai katonai támogatás nélkül Ukrajna veszíthet a harctéren, de támogatással a kijevi erők idén még helytállhatnak.

– Az orosz offenzíva ütemének fenntartása érdekében növelni kell a csapatoknak szállított fegyverek és katonai felszerelések mennyiségét és minőségét – hangsúlyozta.

Tudatta azt is, a hadiipari vállalatok utasítást kaptak a gyártási idő csökkentésére, az Ukrajna keleti és déli részén, valamint a hátországban lévő javítóegységeket pedig a hatékonyságuk növelésére szólították fel. Korábban Sojgu azt mondta, hogy a Stratégiai Védelmi Erők tapasztalatai optimalizálják az orosz csapatok harci teljesítményét. Ennek alapján fejlesztik az ország védelmi iparát és javítják a katonai személyzet kiképzésének rendszerét. Korábban jelentették be, hogy befejeződött a 2S38 Derivation–PVO légvédelmi tüzérségi rendszer fejlesztése.

Oroszország hadserege most 15 százalékkal nagyobb, mint a háború előtt volt, a hadvezetés gyorsan alkalmazkodott a harctéri kihívásokhoz, ezáltal Oroszország idén több tüzérségi hadianyagot fog gyártani, mint a NATO 32 tagja együttvéve, mondta Christopher Cavoli tábornok, az amerikai Európai Parancsnokság vezetője.

Világháború közeleg?

Rendkívül súlyos következményei lehetnek annak, ha az orosz–ukrán háború eszkalálódik figyelmeztetett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Tádzsikisztánban.

A tárcavezető felidézte: az utóbbi időben sorra beszéltek európai vezető politikusok az atomháború esetleges lehetőségéről, köztük Emmanuel Macron francia elnök, valamint Andrzej Duda lengyel államfő. – Tegyük világossá, hogy ha atomháború lesz, akkor minden és mindenki elveszik. Hogyha atomháború lesz, akkor abba mindenki belehal, minden elpusztul. Józan eszű ember nem akarhat atomháborút – fogalmazott Szijjártó Péter.

A nukleáris fegyvereket is magába foglaló európai védelmi politikáról nyitna vitát a francia elnök. Emmanuel Macron erről egy lapinterjúban beszélt. Ebben elmondta, hogy szerinte csak egy megfelelő atomarzenállal lehet elrettenteni Oroszországot egy esetleges, Európát sújtó csapástól. Emmanuel Macron korábban már azt is felvetette, hogy nyugati katonákat kellene küldeni Ukrajnába, hogy harcoljanak az oroszokkal.

Februárban hangzott el Emmanuel Macron sokszor idézett kijelentése a nyugati katonák Ukrajnába küldéséről. A francia elnök szavai egyre inkább beigazolódni látszanak, az Egyesült Államok például rövidesen katonákat küld Ukrajnába, bár nem harcolni, hanem végigkísérni a napokban jóváhagyott fegyverszállítások útját.

Emmanuel Macron most ismét olyan kijelentést tett, ami az orosz-ukrán háború továbbterjedése felé mutat. A francia elnök ugyanis azt mondta egy szombati lapinterjúban, hogy kész vitát nyitni a nukleáris fegyvereket is magában foglaló európai védelmi politikáról.

Úgy fogalmazott, országa készen áll arra, hogy jobban hozzájáruljon Európa védelméhez. Azt is közölte, Franciaországnak az a doktrínája, hogy akkor lehet atomfegyvereket bevetni, ha fenyegetik létfontosságú érdekeiket.

Atomfegyvereket utoljára a második világháborúban vetettek be – a Hirosimára és Nagaszakira ledobott bombák több mint százezer ember életét oltották ki. Akkor még az Egyesült Államok volt az egyedüli nagyhatalom, aminek volt ilyen fegyvere, az ukrajnai háború kezdete óta azonban Oroszország is egyre többször jelzi, hogy a nemzetközi konfliktus akár a nukleáris fegyverek bevetéséig is eldurvulhat.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter néhány napja arról beszélt, hogy lépéseivel az atomfegyverrel rendelkező nyugati szövetségesek, vagyis az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország az atomháborút kockáztatják.

„Az Egyesült Államok és szövetségesei még mindig hisznek abban, hogy legyőzhetik Oroszországot, és már a közvetlen katonai összecsapást kockáztatják az atomhatalmak között. Ennek azonban katasztrofális következményei lehetnek” – hangsúlyozta az orosz külügyminiszter.

Szergej Lavrov mondatai azért sem alaptalanok, mert Andrzej Duda lengyel elnök nemrég egy lapinterjúban kijelentette, Varsó kész atomfegyvert fogadni, ha a NATO úgy dönt, ezzel erősítené meg keleti szárnyát. A lengyel külügyminiszter pedig már a német vezetést is rávenné, hogy vállaljon nagyobb szerepet a fegyverküldésben.

Kitörhet a harmadik világháború: követelik a Taurus átadását Ukrajnának – erre hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzet.

A lap arról ír, hogy már nemcsak az amerikai vezetés, hanem Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter is meggyőzné Olaf Scholz német kancellárt, hogy adjon Taurus robotrepülőgépeket Ukrajnának.

A berlini vezetés eddig elzárkózott ettől, elsősorban azért, mert a fegyverek irányításához német katonákat kellene Ukrajnába küldeni.

A magyar kormány álláspontja továbbra is egyértelmű, azonnali tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség, hogy elkerüljük a világháborút, vagy akár az atomháborút. A CPAC Hungary konzervatív rendezvényen Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter az M1-nek azt hangsúlyozta, hogy a fegyverszállítás nem jelent megoldást a háborúra.

A honvédelmi miniszter leszögezte, a magyar kormány minden lehetséges fórumon elmondja, hogy tűzszünetre és béketárgyalásra van szükség, és a fegyverszállításokat támogató nyugati vezetőknek is ezt kellene szorgalmazniuk.

Kiállítást rendez az orosz védelmi minisztérium, amelyen a hadsereg által Ukrajnában lefoglalt fegyvereket és katonai felszereléseket mutatja be. A moszkvai Poklonnaja Gorán található Győzelem parkban rendezendő kiállítás május 1-jén nyílik, és egy hónapig lesz látogatható, ritka bepillantást nyújtva a különböző országokból származó több mint 30 haditechnikai eszközből álló gyűjteménybe.

Az orosz média a védelmi minisztérium sajtószolgálatára hivatkozva arról számolt be, hogy a kiállításon 12 ország fegyverzetét mutatják be. Ezek között van

az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Törökország, Svédország, Csehország, Dél-Afrika, Finnország, Ausztrália, Ausztria és Ukrajna

– olvasható az EurAsia Times hasábjain. A nevezetes kiállítási tárgyak között lesz német Leopard A26 harckocsi, német gyártmányú Marder gyalogsági harcjármű (IFV), amerikai Bradley harcjármű, svéd CV90 és francia AMX-10RC páncélozott harcjármű (AFV) is.

A Győzelmi Múzeum előtti téren az egyes kiállítási darabokat az azokkal kapcsolatos kontextust bemutató információs standokkal együtt állítják ki, tematikus zónákba rendezve a hadizsákmányt. A kiállításon nagy méretű járművek, külföldi katonák kézifegyverei, harci dokumentumok, térképek, ideológiai irodalom és az ukrán erőktől megszerzett felszerelések lesznek láthatók.

A bemutatott felszerelések között szerepel

az Egyesült Államokból származó Bradley gyalogsági harcjármű (IFV), M113-as páncélozott személyszállító és Németországban gyártott Marder gyalogsági harcjármű is.

Az EurAsia Times emlékeztet, hogy az orosz védelmi minisztérium április 23-án hozta nyilvánosságra, hogy a tengerészgyalogosok a szakadár „Donyecki Népköztársaságban” található Novomihajlovka felszabadítása során több nyugati gyártmányú fegyvert, köztük amerikai Javelin páncéltörő rakétarendszereket foglaltak le. Mint írták, Moszkvában tavaly is rendeztek hasonló tematikájú kiállítást.

Páncélozott harcjárművek előtt áll egy férfi az Ukrajna elleni orosz háborúban zsákmányolt fegyverzetek kiállításán a moszkvai Poklonnaja-dombon 2024. április 28-án (Fotó: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij)

Oroszország fokozná a támadásokat

Ahogyan arra a cikk is emlékeztet, az Egyesült Államok által elfogadott, az Ukrajnának nyújtott újabb katonai segélyekre adott válaszként Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter arra figyelmeztetett:

Oroszország fokozni fogja támadásait az Ukrajnában található nyugati fegyvereknek otthont adó logisztikai központok és raktárak ellen.

A lap kiemelte, hogy a védelmi miniszter kijelentése volt Oroszország első közvetlen reakciója arra, hogy az amerikai képviselőház jóváhagyta a Kijevnek szánt 61 milliárd dolláros katonai segélycsomagot.

Sojgu hozzátette: az orosz erők hatékonyan cáfolták a nyugati fegyverek fölényének gondolatát. Emellett azt is kijelentette, hogy az orosz erők a frontvonal mentén tartják a fölényt, és az ukrán erőkkel szemben előre nyomulnak.

Páncélozott harcjárművek előtt őrködik egy orosz katona az Ukrajna elleni orosz háborúban zsákmányolt fegyverzetek kiállításán a moszkvai Poklonnaja-dombon 2024. április 28-án (Fotó: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij)

Miközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban elismerte, hogy az amerikai katonai segítség késlekedése miatt országa elvesztette a kezdeményezést a harctéren, a nemrég elfogadott amerikai fegyvertámogatás miatt abban reménykedik, hogy csapataik képesek lesznek stabilizálni a helyzetet.