Mint egy feneketlen hordóba, öntik a pénzt Ukrajnába

A júniusi választás közeledtével egyre szaporodnak a háborúpárti hangok az Európai Unióban. Legutóbb a francia nemzetgyűlés elnöke állt ki Emmanuel Macron kijelentése mellett, miszerint nem zárható ki, hogy nyugati katonák menjenek Ukrajnába. A német alkancellár pedig arról beszélt, hogy nem hisz az ukrajnai háború gyors lezárásában. Szakértők szerint Európa vezetési válságban van.

Földön, tengeren, levegőben is folynak a harcok Ukrajnában, már több, mint két éve. Az elmúlt egy hónapban azonban drámaian megnőtt az esélye, hogy a harci cselekmények nem állnak meg Ukrajna határainál. Ebben komoly szerepet játszanak azok a háborúpárti európai politikusok, akik szerint ami Magyarország szomszédságában történik, az igazából Európa háborúja. Hozzájuk csatlakozott a francia nemzetgyűlés elnöke, Yael Braun-Pivet, és az ukrajnai Odesszában megerősítette, hogy

Franciaország kész csapatokat küldeni Ukrajnába.

„A köztársasági elnök közleményében azt mondta, eleve semmit nem zár ki. Franciaország álláspontja a háború végéig, a győzelemig változatlan marad, vagyis, hogy minden lehetséges. Nem fogom tovább értelmezni az elnök szavait, ez az álláspont elég egyértelmű”

– hangsúlyozta a francia politikus a RBC-Ukraine beszámolója szerint.

„Semmit sem szabad kizárni. Mindent meg fogunk tenni, hogy Oroszország ne győzzön ebben a háborúban” – jelentette ki Macron még február végén, amikor először beszélt arról, hogy

nem kizárt, hogy nyugati csapatokat küldjenek Ukrajnába. Emmanuel Macron később többször is megerősítette, mondatait jól meggondolta, a szándék valós.

A francia elnök háborúpártiságával nincs egyedül az Európai Unióban. A német alkancellár húsvéti üzenetében arról beszélt, hogy nem hisz az ukrajnai háború gyors lezárásában, és Németországnak fel kell készülnie arra, hogy megvédje magát, ha katonai támadás érné. Robert Habecknek a tűzszünetről az a véleménye, hogy abba kívülről nem lehet beleszólni. Szerinte az ukránoknak van joguk dönteni, milyen árat hajlandók fizetni, és milyen feltételekkel akarnak tűzszünetet elérni, vagy véget vetni a háborúnak.

„Emmanuel Macron megpróbálja a javára fordítani, hogy az Európai Bizottság nem tudja jól kezelni a jelenlegi helyzetet, és Németországban sem olyan stabil a kormány, mint Angela Merkel idejében, és az Egyesült Államokban is vezetési válság van”

– fejtette ki Szikra Levente a Kossuth Rádióban. A szakértő hozzátette, hogy ezt a helyzetet próbálja Macron kihasználni, hogy ő határozza meg azt a politikai irányt, amit a nyugati világ felvesz az ukrán háború kapcsán. Más kérdés, hogy ebben azért viszonylag kevés támogatóra talál.

Az Európai Bizottság március 20-án kifizette az új uniós Ukrajna-eszköz keretében nyújtandó támogatás első, 4,5 milliárd eurós részletét. Négy év alatt összesen 50 milliárd euróról van szó, de „mindenki tisztában van azzal, hogy 50 milliárd euró nem elég” – mondta Johan Van Overtveldt az Európai Parlament költségvetési bizottságának elnöke. Vagyis máshonnan is pénzeket kell szerezni. E támogatásnak köszönhetően Ukrajna továbbra is folyósítani tudja a fizetéseket és a nyugdíjakat, és fenn tudja tartani az alapvető közszolgáltatásokat. 

Ukrán közlés szerint a háború két évében több mint 75 milliárd dollárnyi külföldi segélyt kapott az ország, a legnagyobb adományozók az EU, az Egyesült Államok, a Nemzetközi Valutaalap (IMF), Japán, Kanada, valamint más G7-országok voltak. 

– közölte Denisz Smihal ukrán kormányfő. Ukrajna abban bízik, hogy a mintegy 200 milliárd dollárnyi befagyasztott orosz vagyont elkobozhatják, és abból finanszírozza magát, ez azonban aligha megy, jó esetben a vagyon kamataihoz juthat hozzá.

Brüsszel jelenleg költségvetési, valamint költségvetésen kívüli források bevonásával támogatja Ukrajnát, de az EU egészének, és a tagországoknak sem megy túl jól, ezért az Európai Bizottság, illetve egyes tagországok kreatív megközelítésekkel próbálnak pénzt előteremteni Ukrajna számára.

Szijjártó Péter hétfőn az európai uniós külügyi tanácsának ülését követően azt mondta, a brüsszeli döntéshozók világháborús készülődéssel reagálnak a mostanra kritikussá vált ukrajnai harctéri helyzetre. Az Egyesült Államok újabb 61 milliárd dollárt biztosított Ukrajna számára, az EU-n belül pedig valóságos támogatási verseny alakult ki a tagállamok között. Magyarországon is hatalmas a nyomás, és ez várhatóan még tovább fokozódik a következő hónapokban. Szijjártó példaként hozta fel, hogy a Magyarország által blokkolt 500 millió eurón túl még 1,5 milliárd eurót kívánnak nyújtani a tagállamoknak az ukrajnai fegyverszállításokra az Európai Békekeretből. 

Az Európai Békekeretből igényelhetnek 60 százalékos visszafizetést azok a kormányok, amelyek saját készleteik egy részét átadták Ukrajnának. A kifizetés engedélyezéséhez azonban szükség van a tagállamok hozzájárulásához, amit azonban a magyar kormány nem ad meg.

Megjegyzendő, hogy miközben Brüsszel minden követ megmozgat Ukrajna támogatására, a Magyarországnak járó támogatásból összeségében mintegy 21 milliárd euró körüli összeget tartanak vissza.

Felmerült az is, hogy a 2021 és 2027 közötti uniós költségvetésnek mindössze 2,9 százaléka jutott el a tagállamokhoz, így onnan lehetne átcsoportosítani Ukrajna támogatására, de ebbe a támogatásra jogosult országok aligha mennének bele.

A Covid19-válságot követően az EU egy minden eddiginél nagyobb szabású helyreállítási tervet dolgozott ki („Next Generation EU” - NGEU), mégpedig azzal a céllal, hogy újraindítsa az európai gazdaságot. Ennek forrásait 2026-ig ki kell fizetni, de mindössze 28 százalék kifizetésre került sor. Esetleg innen is átcsoportosítható némi pénz.

Ilyen előzmények után Brüsszel uniós kötvénykibocsátást fontolgat Ukrajna támogatására, vagyis hosszú távra eladósítaná magát. Tizennégy uniós tagállam, köztük Németország, Franciaország, Olaszország, Lengyelország és Hollandia, szeretné lehetővé tenni, hogy az EU Beruházási Bank (EIB) a jövőben gördülékenyebben finanszírozza katonai kiadásait. Eddig az EBB finanszírozhatott olyan projekteket, amelyek polgári és katonai célokat is szolgálnak. A finanszírozási arány növeléséhez az EBB mandátumának módosítására lenne szükség, amit az összes EU-tagállamnak jóvá kellene hagynia. 

Ezért be kell érni a többség által támogatott elvi döntéssel, amely lehetővé tenné, hogy a „több tagállam közös érdekű projektjei támogatást kaphassanak a banktól". Az EBB azonban nem veszítheti el korábbi legmagasabb befektetői besorolását, vagyis meg kellene emelni a tőkéjét, ez viszont megterhelné a tagállamok költségvetését. Vagyis mindennek megvan az ára, így a háborúnak is.

A Világgazdasági Intézet (IfW) tanulmánya szerint 2022 januárja óta Ukrajna számára összesen 250 milliárd euró háborús támogatást hagytak jóvá a nyugati országok, amelynek kétötöde katonai segély volt. Ez az összeg minden háborús nappal tovább nő. A több milliárdos támogatások meghosszabbítják a háborút, növeli a pusztítást és a halálesetek számát, ráadásul a háború mindkét fél számára megnyerhetetlen.