Amerikai rakétákkal támadják Oroszországot

Intenzív harcok dúlnak az ukrán fronton. Mind az orosz, mind az ukrán fél veszteségekről számolt be. Az orosz védelmi minisztérium szerint legalább három ember meghalt, húsz pedig megsebesült a Moszkva ellenőrzése alatt álló Luhanszkban, amikor az ukrán erők amerikai típusú rakétákkal támadták a várost. Az Ukrajna déli részén fekvő Herszon városát pedig az orosz erők támadták. Ott nem voltak áldozatok – számolt be az M1 Híradója.

Egy szétlőtt, romos épületről közölt felvételeket az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma. A mentőegységek túlélők, sérültek után kutattak a törmelékek alatt – tette hozzá az M1. Egy másik épületet is találat ért, onnan a holttestek mellett sebsülteket is kihúztak. Az orosz védelmi tárca azzal vádolta az ukrán erőket, hogy öt amerikai ATACMS rakétát lőttek ki az orosz ellenőrzés alatt álló kelet-ukrajnai Luhanszk városára.

Az oroszok szerint az ötből négy rakétát lelőttek, de az egyik két lakóházat is eltalált.

„Azokat a fegyvereket, amelyeket a Nyugat szállít a kijevi rezsimnek, nem lehet használni anélkül, hogy a nyugati oktatók ne segítenének a helyszínen. Ráadásul a célpontok kidolgozása sem lehetséges a koordináták nélkül. Kijevnek pedig nincsenek ilyen adatai” – mondta Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő. Ukrajna egyelőre nem reagált a vádakra.

Az orosz védelmi tárca egy másik felvételt is közölt. A videón – állításuk szerint – a Grad típusú rakéta-sorozatvető Szeverszkijnél egy ukrán erődítményt semmisített meg, a 152 milliméteres tarackjukkal pedig egy aknavető egységet lőtt szét Robotine közelében.

Azt is közölték, hogy az orosz erők az elmúlt 24 órában más célpontokat is támadtak,

köztük lőszerraktárakat, drónkilövő helyeket és külföldi zsoldosok ideiglenes bevetési területeit. Ezenkívül az orosz légvédelmi egységek több ukrán rakétát és drónt is elfogtak.

Az Ukrajna déli részén fekvő Herszon városát pedig az orosz erők támadták. A regionális kormányzó közölte, hogy az orosz rakéták a város öt különböző területére mértek csapást. Lakóházak, egy bevásárlóközpont és egy parkoló rongálódott meg, a becsapódástól tűz ütött ki, amelyet az állami katasztrófavédelem emberei igyekeztek eloltani.

Eredetileg 100 milliárd euró támogatást kért Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Ukrajna számára öt év időtartamra, de a javaslat több tagországnak nem tetszett. Voltak, akik azt kérdezték, honnan lesz erre pénz, milyen alapon döntik el, hogy egy-egy ország mekkora összeggel szálljon be a NATO Ukrajna projektjébe.

A tagállamok külügyminiszterei pénteken Prágában találkoztak, és az informális csúcs után Stoltenberg azt mondta, megkéri az összes NATO-tagot, hogy minden évben tartsák fenn az Ukrajnának nyújtott 40 milliárd euró értékű katonai támogatást, "ameddig csak szükséges". 
Vagyis az eredeti 100 milliárd eurós hozzájárulás látszólag csökkent, valójában azonban, ha öt évvel számolunk, az összeg megduplázódott. Azt persze ma senki nem tudja megmondani, hogy mikor ér véget az ukrajnai háború, de a NATO-főtitkár nem számít gyors befejezésre, sokkal inkább úgy véli, hogy elhúzódó háború lesz. 
Az Euractiv tudósítása szerint Stoltenberg elmondta, hogy a részletekkel kapcsolatos munka most kezdődik, remélve, hogy a végső tervezetet a július 9-11-i washingtoni csúcstalálkozón tudják ismertetni. Arra is utalt, hogy a hozzájárulási kulcsot a tagállamok GDP-jének arányában határoznák meg.
Szijjártó Péter külügyminiszter a találkozó után jelezte: „Magyarország a kötelező pénzügyi részvételt csak abban az esetben fogadja el, amely a washingtoni szerződés szerint a NATO alapvető működéséhez tartozó funkciókat illeti, az pedig, hogy Ukrajna katonai képességeinek növelése érdekében pénzt rakjunk össze, nem tartozik a NATO alapvető céljai közé."

Szijjártó közölte:

Hozzátette: "Nagy nyomás alatt vagyunk, és nagyon kell az erő, hogy ezt a nyomást továbbra is ki tudjuk bekkelni, vissza tudjuk utasítani, s ez az erő június 9-én megjöhet. Fogjunk össze június 9-én annak érdekében, hogy Magyarországot ne tudják belenyomni ebbe a háborúba!" 

Összeomlott egy négyemeletes lakóház lépcsőháza Luhanszkban pénteken egy ukrán rakétacsapás nyomán, amelynek következtében a helyi hatóságok szerint legkevesebb hárman életüket vesztették, 22-en megsebesültek, és többen a romok alatt rekedtek.

A városban a támadásnak összesen 35 sebesültje volt, köztük három gyerek. Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy az ukrán hadsereg öt amerikai ATACMS rakétát lőtt ki a városra, ezekből négyet a légvédelem lelőtt. A megmaradt rakéta két többemeletes lakóházban okozott pusztítást. Károk keletkeztek még két iskolában, három óvodában és az egyetem egyik épületében is.

A Belgorod megyei Novopetrovka községben egy nő életét vesztette, két férfi pedig megsebesült dróntámadás következtében, Prileszje településen egy nőt sebesített meg ukrán belövés. A helyi hatóságok más orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területekről és az Ukrajnával határos orosz régiókból is jelentettek pénteken ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy június 1. és 7. között, válaszul az orosz energetikai létesítmények elleni támadásokra, az orosz hadsereg 27 csoportos csapást hajtott végre földi, légi és tengeri indítású precíziós fegyverekkel, valamint drónokkal. A csapások az ukrán energiaszektor és hadiipari komplexum létesítményeire, fegyver- és lőszerraktárokra, személyzet nélküli hajók tárolóhelyeire, valamint ukrán katonai egységek és külföldi „zsoldosok” ideiglenes állomáshelyeire irányultak, és Moszkva sikeresnek minősítette őket.

A tárca szerint az orosz hadsereg az elmúlt hét folyamán hatból öt frontszakaszon előrenyomult, elfoglalva a donyecki régióban lévő Umanszke és Paraszkovjivka települést, visszaverve 86 ukrán ellenrohamot. A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek több mint 11 ezer katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezési vonal mentén. A héten 27 ukrán katona adta meg magát.

Az orosz védelmi minisztérium a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között említett egyebek mellett egy német Gepard önjáró légvédelmi rendszert, két MiG-29-es és egy Szu-25-ös repülőgépet, 11 harckocsit, köztük egy amerikai Abramst, 68 páncélozott harcjárművet, két Tocska-U operatív-harcászati rakétát, két, földi célok megsemmisítésére átalakított Sz-200-as légvédelmi rakétát, 17 francia HAMMER irányított légibombát, három Patriot légvédelmi rakétát, HIMARS, Vampire és Vilha sorozatvetők 93 rakétáját, három Neptun hajóelhárító rakétát, továbbá 424 drónt.

Ukrajnának a nemzetközi jog értelmében jogában áll önvédelmi okokból katonai célpontokat támadni Oroszországban – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a katonai szövetség új tagállamában, Svédországban tett pénteki látogatása során.

„Ukrajnának joga van az önvédelemhez” – jelentette ki Stoltenberg Ulf Kristersson svéd miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján egy Stockholm melletti katonai bázison.

Elmondása szerint az önvédelemhez való jog magában foglalja azt is, hogy Ukrajna támadást intézhet az agresszor, a támadó fél területén, jelen esetben Oroszországban található katonai célpontok ellen.

„Ez egy támadó háború, amelyet Oroszország indított egy békés, demokratikus szomszédos ország ellen, amely soha nem jelentett rá fenyegetést”

– mondta a főtitkár.

A Kreml a héten válaszlépéseket helyezett kilátásba azon nyugati országokkal szemben, amelyek hozzájárulnak, hogy a tőlük kapott fegyverekkel Ukrajna orosz területeket támadjon. Vlagyimir Putyin orosz elnök kilátásba helyezte a „Nyugat ellenségeinek” felfegyverzését.

Európa ma már nem a béke kontinense, és Oroszország támadása nem fog megállni Ukrajna határainál – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken Párizsban a francia Nemzetgyűlésben.

„Újra európai városok pusztulnak el, falvakat égetnek fel. Európában újra megjelentek a koncentrációs táborok, a deportálások, felütötte fejét a gyűlölet” – fogalmazott az ukrán államfő, aki Vlagyimir Putyin orosz elnököt a kontinens és Ukrajna közös ellenségének nevezte.

„Ma ez a háború Ukrajna ellen zajlik, de holnap más országok is célponttá válhatnak, és már világosan látható, kire irányul ez az agresszió: a balti államokra, Lengyelországra, a Balkánra. Az orosz rezsim nem lát korlátokat maga előtt, és lassan már Európa sem lesz elég neki”

Az ukrán elnök megköszönte Franciaország Ukrajnának nyújtott katonai támogatását, és reményét fejezte ki, hogy mihamarabb megérkeznek a francia vadászgépek Ukrajnába.

Emmanuel Macron francia elnök csütörtök este jelentette be, hogy Franciaország Mirage 2000-5 típusú vadászrepülőket fog szállítani Ukrajnának. Macron a normandiai partraszállás 80. évfordulója alkalmából tartott megemlékezés helyszínén nyilatkozva elmondta: a vadászgépek ukrán pilótáit Franciaországban fogják kiképezni még az idén, és Párizs további 4500 ukrán katona kiképzést is tervezi.

„Most – csakúgy mint 80 évvel ezelőtt – megmutathatjuk az egységünk, a szövetségünk és a közös értékeink erejét. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a mostani együttműködésünkre 80 év múlva győzedelmes küzdelemként tekintsenek majd vissza”

– mondta Zelenszkij.

A több mint két éve tartó háború kimeneteléről szólva az ukrán elnök azt állította, az utóbbi hetek orosz előretörései ellenére Ukrajna még mindig képes lehet a győzelemre.

„Ez a küzdelem válaszúthoz érkezett. Az igazságos béke érdekében még többet kell tenni” – jelentette ki Zelenszkij, hozzátéve, hogy „ezt nem szemrehányásnak szánja, de a gonosz legyőzéséhez ma többet kell tenni, mint tegnap”.