Vajon Manfred Weber elküldené a gyerekeit katonának?

Egyre nagyobb méreteket ölt Európában a világháborús készülődés, különösen a június 9-i európai parlamenti (EP) választásokhoz közeledve. A tét óriási, mert ha a háborút támogatók szereznek többséget, akkor nemcsak az uniós kötelező sorkatonaság valósulhat meg, de egy világháború réme is fenyeget. Manfred Weber sorkatonaságot erőltetne az európai fiatalokra. Az Európai Néppárt vezetőjének piszkos ügyeiről korábban a V4NA nemzetközi hírügynökség rántotta le a leplet. Mint írták, Weber a korábbi években trükkös eszközökkel, joghézagokat kihasználva legalább négyszázezer eurót vágott zsebre jogosulatlanul az európai adófizetők pénzéből.

Manfred Weber, a jobbközép Európai Néppárt (EPP) elnöke sajtótájékoztatót tart a Finnország és Oroszország közötti Vaalimaa határellenőrző pont közelében a finnországi Virolahtiban 2024. május 22-én. Fotó: Jussi Nukari Forrás: AFP

A hetekben éppen Németországban került napirendre az ügy. Mint arról a V4NA nemzetközi hírügynökség is beszámolt, a Kereszténydemokrata Unió és a Keresztényszociális Unió pártszövetségének (CDU/CSU) pártkongresszusán megszavazták, hogy ismét napirendre tűzzék a kötelező katonai szolgálatot, és ígéretet tettek arra, hogy újra bevezetik azt, amint újra hatalomra kerülnek Berlinben. 

Fokozódik az európai kardcsörtetés

A nem uniós Szerbia vezetése úgy tűnik elszánt abban, hogy visszahozza a kötelező katonai szolgálatot. A Szerb Fegyveres Erők Vezérkara és a Védelmi Minisztérium hivatalosan is kezdeményezte az év elején a sorkatonai szolgálat felfüggesztéséről szóló határozat visszavonását – közölte Milos Vucsevics akkori szerb védelmi miniszter, aki azóta az ország miniszterelnöke lett. A katonai szolgálatnak legfeljebb négy hónapig kellene tartania, de az lehet rövidebb is.

Idén februárban egy másik szomszédunk, Horvátország is hasonló lépést jelentett be. Ivan Anusic horvát honvédelmi miniszter kiemelte, terveik között szerepel a sorkatonai szolgálat bevezetése. Az még nem világos, hogy mikortól és mennyi időre vezetnék be a kötelező katonai szolgálatot Horvátországban, írta a horvát sajtó.

Szintén ez év februári hír, hogy Svédországban az iskolásokat egy lehetséges háborúra készítik fel, írta a Mandiner. De ugyanez a mentalitás jellemző már a német iskolákra is.

Dánia meghosszabbítja a kötelező katonai szolgálat tartamát, és azt a nemi egyenjogúság jegyében kiterjeszti a nőkre is. Mindkét nem esetében az eddigi négyről tizenegy hónapra növekszik majd a szolgálati idő – jelentette be március közepén a dán miniszterelnök. Dánia a sorkatonai állomány növelését is célul tűzte ki.

Mint arról korábban írtunk, Manfred Weber ötlete nyomán a nőket is besoroznák katonának. A skandináv államok után Németország megfontolná a női sorkatonaság bevezetését is.

Tehát Németország is a sorkatonaság visszaállítására készül, és az egyik javaslat szerint ez a nőkre is vonatkozna. A Neue Zürcher Zeitung most a német nemzetvédelmi minisztériumban készülő javaslatokból idéz. A lap szerint a NATO több mint száz dandár telepítését tervezi a szövetség területének védelmére. A lakosság létszámát és pénzügyi kapacitását tekintve Németország jelenleg a csapatok bő tíz százalékát biztosítja. Ha ez így marad, Boris Pistoriusnak a jelenlegi nyolc dandár mellé még négy-hat dandárt kellene felállítania a NATO-cél eléréséhez. Ez 20-30 ezer katona többletet jelent, miután egy német dandár ereje körülbelül 5000 katona.

Jelenleg a Bundeswehr 181 500 fő, amit már csak a fentiek miatt is növelni kell.  A miniszter utalt arra is, hogy miként. 

– mondta, és hibának nevezte a tizenhárom évvel ezelőtti, a kötelező katonai szolgálat felfüggesztéséről szóló döntést.

Pistorius azzal bízta meg minisztériumát, hogy terjesszen elő javaslatokat a jövőbeni munkaerő-toborzásra. Az eredmény három különböző szolgálati modell lett.

A katonai tervezők leginkább a második modellel, az úgynevezett kötelező katonai szolgálattal foglalkoztak. Ennek értelmében, amikor egy férfi betölti a 18. életévét, online kérdőívet kellene kitöltenie, amelyben felmérik pszichés és fizikai felkészültségét, rögzíti személyes attitűdjét és motivációját a katonai szolgálatra. 

A cél az éves 30-40 ezer újonc szükséglet fedezése a lap szerint.

A 181 500 ideiglenes és hivatásos katonából évente mintegy 15 ezer fő távozik, és egyre nehezebb a pótlásuk, különösen az altisztek és a sorkatonák körében. A minisztérium ezért azt reméli, hogy ez a modell azt eredményezi majd, hogy sok újonc dönt úgy a sorkatonai szolgálat letöltése után, hogy hivatásos katona lesz, ahogy az a korábbi kötelező katonai szolgálati időszakokban is történt.
A harmadik javaslat a nők és férfiak kötelező katonai szolgálata lenne, ehhez azonban az alaptörvény módosítására lenne szükség. A Honvédelmi Minisztérium ennek csak „alacsony megvalósítási valószínűségét” látja.

Pistorius legkésőbb június elejéig szeretné bemutatni katonai szolgálati modelljét, azután derül ki, hogy pártja, és a kancellár, mit gondol a kötelező katonai szolgálatról.