Gyurcsány így foglalta el a budapesti Városházát

A Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. felügyelőbizottsági elnökeként és DK-s árnyékminiszterként tevékenykedő Bodnár Zoltán az utóbbi években leginkább azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a béremelést ellenző nézeteinek adott hangot. Az elmúlt évtizedekből azonban ennél komolyabb botrányok is köthetők a nevéhez, amely például a K&H-brókerbotrányként emlegetett, súlyos pénzügyi visszaélés-sorozatban is felbukkant.

Forrás: Fotó: Soós Lajos

Bodnár Zoltán, a Gyurcsány-korszak egyik legrégebbi kádere is kulcspozíciót kapott a Karácsony Gergely-féle Városházán, a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. felügyelőbizottságának elnökeként. Bodnár a jól ismert, megszorításokra épülő baloldali gazdaságpolitika egyik élharcosa, s már a rendszerváltás előtt szakértőként tevékenykedett a kommunista állampárt, az MSZMP Központi Bizottságában. Majd a váltás után, Bokros Lajos – a megszorításokról elhíresült későbbi pénzügyminiszter – közbenjárására főállást kapott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénz- és tőkepiaci főosztályán, ezt követően – 1991 őszétől 1993 nyaráig – az MNB ügyvezető igazgatója és elnöki tanácsadója volt. Néhány évvel később – Surányi György jegybank elnöksége idején – ismét rábízták az ügyvezetőséget. 

Nemzetbiztonsági üggyé dagadó botrány

A DK árnyékminisztere nem válogatott az eszközökben a karrierje során, s nemzetbiztonsági üggyé dagadó botrány is kötődik a nevéhez. Bodnár a CIB Közép-európai Nemzetközi Bank Rt. ügyvezetőjeként is egy komolyabb illegális akcióhoz asszisztálhatott. A 2002-ben kipattant botrány BorsodChem-ügy néven híresült el. Amint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által kezdeményezett eljárás nyomán a bíróság elsőfokú ítéletében megállapította, a CIB Közép-európai Nemzetközi Bank Rt. jogsértést követett el, amikor a Szibur Rt.-vel megállapodást kötött több mint hárommillió darab, egyenként 1010 forintos névértékű BorsodChem-részvény megvásárlására. Az ítélet szerint a pénzintézet kijátszotta és megtévesztette a tőkepiac szereplőit, amikor jelentős, 24,8 százalékos befolyáshoz, tényleges tulajdonosi joghoz juttatta az orosz Sziburt. A tranzakciót, amelyhez Bodnár asszisztált, egyértelműen látszatügyletnek tudta be az elsőfokú bíróság. A jogsértést végül peren kívül nyilatkozatban ismerte el a bank, az üggyel az egész magyar sajtó foglalkozott.

Újabb illegális üzlet

Bodnár a CIB Rent Rt. felügyelőbizottsági tagjaként is szereplője volt egy 1,76 milliárdos hasznot hozó üzletnek. Az ügyet súlyosbítja, hogy Bodnár Zoltán korábban az MNB alelnökeként részt vett az értékpapírokra vonatkozó törvény szakmai előkészítésében, így pontosan tudta, milyen kiskapukon keresztül lehet a nagy hasznot hozó pénzmozgásokat lebonyolítani. A tudás birtokában a CIB Értékpapír Rt. kibocsátott tízezer forint értékű részvényeiből csaknem húszezer darabot lejegyeztettek a dolgozókkal, majd kétszáz százalékos áron egy off-shore céggel megvetették azokat, hogy néhány nap elteltével szintén kétszáz százalékos áremelés után a CIB megvegye. Mindezt egy fillér adó befizetése nélkül hajthatták végre, azonban a PSZÁF észrevette a pénzügyi manővert, és megbüntette a CIB Értékpapír Rt.-t, valamint az üzletet semmisnek nyilvánította.

A K&H-brókerbotrány: Bodnár Zoltán neve feltűnt

Bodnár Zoltán neve a K&H-brókerbotrányként emlegetett, súlyos pénzügyi visszaélés-sorozatban is felbukkant. A Medgyessy-kormány alatt a Nemzeti Autópálya (NA) Rt. vezérigazgatója, majd elnök-vezérigazgatója volt, ami azért lényeges, mert a brókerbotrányban fontos szerepet játszott az NA Rt., hiszen tőlük származott az a 13 milliárd forint, amely az Állami Autópálya-kezelő (ÁAK) közvetítésével a K&H Equitieshez került. Ráadásul Bodnár az ÁAK elnöki posztját is betöltötte. Amint 2014-ben a Pesti Srácok megírta, a birtokukba került a K&H-per során készült sok száz órányi dokumentumértékű videofelvétel azon részlete, amelyben az Állami Autópálya-kezelő akkori vezérigazgató-helyettese mint tanú állította: Bodnár Zoltán 2002. december 30-án, a munkaidő után arra utasította, hogy 13 milliárd forintot azonnal utaljon át a Kulcsár Attila nevével fémjelzett K&H Equities számlájára.

A politikával összefonódva részvény-pilótajátékot játszó Kulcsár Attila, a K&H Equities üzletágvezető brókere ugyanis az Állami Autópálya-kezelő pénzéből vásárolta fel a magyar műanyagipar gyöngyszemét, a Pannonplastot. A vállalatot később óriási haszonnal adták volna tovább, már megvolt az orosz vevő is. Az ügylet kiagyalói máig nem ismertek.

Ellenzi a béremelést

A 2010-es években – a Városházára ejtőernyőzése és a DK-s árnyékminiszterség előtt – Bodnár a Magyar a Magyar Liberális Párt tagja volt, s ebben az időszakban kritikusabb kijelentéseket is tett Gyurcsánnyal kapcsolatban. Ám figyelemre méltó, hogy az időközben megszűnt pártból szinte az összes ismertebb név – Bodnár mellett Bősz Anett, Sermer Ádám és Soós Heni – mind a DK-nál kötött ki. Érdekesség, hogy egy nemrégiben készült ATV-s interjúban – már a Dobrev Klára vezette árnyékkormány oszlopos tagjaként – Bodnár azért kritizálta hevesen a 2024 elejére tervezett 15 százalékos béremelést, mert az szerinte túl sok lenne. 

A Gyurcsány–Bajnai-korszak egyik legsokoldalúbb megoldóemberére is központi fontosságú pozíciókat bíztak a Karácsony Gergely vezette Városházán. A jelenleg a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. (BKK) igazgatóságában ülő politikus korábban egyebek mellett volt a Gyurcsány-kabinet pénzügyminisztere, a kormányzati közigazgatás összehangolásáért felelős tárca nélküli minisztere, majd igazságügyi és rendészeti minisztere is. Sokan csak Drazsé becenevéről ismerik...

Budapest, 2015. március 12. Draskovics Tibor volt pénzügyminiszter beszél az Áldás vagy átok? A magyarországi gazdasági és pénzügyi stabilizáció 20. évfordulója című, a Szabadság és Reform Intézet Alapítvány által szervezett konferencián Budapesten, a Benczúr Hotelben 2015. március 12-én. MTI Fotó: Soós Lajos Fotó: Soós Lajos

Nem meglepő, hogy a 2010 előtti baloldal számos meghatározó háttéremberéhez hasonlóan Draskovics Tibornak, Gyurcsány Ferenc egyik leguniverzálisabb megoldóemberének is találtak testhezálló pozíciót a Karácsony Gergely vezette Városházán. A jelenleg a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. (BKK) igazgatóságában ülő politikus korábban egyebek mellett volt a Gyurcsány-kabinet pénzügyminisztere, a kormányzati közigazgatás összehangolásáért felelős tárca nélküli minisztere, majd igazságügyi és rendészeti minisztere.

Draskovicshoz köthetők a felháborodást keltő megszorítások

A kamarillapolitikában jártas, kíméletlen végrehajtó hírében álló Draskovics nevéhez a 2010 előtti szocialista kormányok idejéből több, komolyabb felháborodást kiváltó megszorító intézkedés is fűződik. Így például 2004-ben, pénzügyminiszterként Draskovics még a zárolásra kényszerített minisztériumokat is meglepte az általa bejelentett újabb, jelentős megvonásokkal. 

Szabályszegés a Városházán

A miniszteri kinevezéseken túl Draskovics kisebb-nagyobb megbízatásokat is kapott a baloldal 2010 előtti országlása idején, aszerint, hogy épp hol tartottak igényt a szolgálataira. Így volt ez 2019 után, a Városházán is, ahol egyből egy szürkezónás akcióban aktivizálta magát. A Népszava korábbi beszámolója szerint Draskovics és a bizalmasának tartott akkori vezérigazgató-helyettes, Kerékgyártó János súlyos szabályszegést követtek el, amikor a BKK-n belül ellenőrzést végző ügyvédi irodát megkörnyékezve, érzékeny információkhoz próbáltak hozzájutni. 

Megválaszolatlan kérdések

Draskovics – akinek nem lehetne beleszólása a BKK operatív feladataiba – értesüléseink szerint, az illetékességi köreivel nem sokat törődve dönt a vállalat ügyeiről, gyakorlatilag minden anyagot látni akar, amihez döntés kell. Nagy Zsoltot, a vállalat elektronikus jegyrendszerének a projektvezetőjét például arra utasította, hogy a jegyrendszer új koncepcióját először neki mutassa meg. Érdekesség, hogy Nagyot egy olyan zaklatási ügyet követően bocsátották el a cégtől, amelynek a kivizsgálásával, valamint Draskovicsnak az abban játszott szokatlan szerepével kapcsolatban több megválaszolatlan kérdés is felmerül.