tóth gabi
Az ukrán légvédelem megerősítése a legsürgősebb.
A kedden reggel váratlanul Kijevbe érkezett Annalena Baerbock német külügyminiszter további nemzetközi segítséget sürgetett az ukrán légvédelem megerősítésére az orosz légitámadások ellen.
„Ukrajnának az orosz rakéták és drónok ellen sürgősen szüksége van a további légvédelemre” – jelentette ki a külügyminiszter, aki már hetedik alakommal jár az ukrán fővárosban a háború kirobbanása óta. Baerbock keddi látogatását előzőleg biztonsági okokból nem hozták nyilvánosságra.
A német külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Kijev szövetségeseinek egyesíteniük kell az erőiket egyfelől Ukrajna érdekében, másfelől azért, hogy – mint mondta – Vlagyimir Putyin orosz elnök ne küldhessen orosz csapatokat a saját határainkra.
Baerbock emlékeztetett rá, hogy német kezdeményezésre már csaknem egymilliárd euró támogatás gyűlt össze az ukrán légvédelemre. Hozzáfűzte: keményen dolgozunk azon, hogy ez az összeg tovább nőjön.
„Minden követ sokszor megmozgatunk, és egy további Patriot-egységgel jutottunk tovább” – mondta arra utalva, hogy Kijev korábban két amerikai gyártású Patriot légvédelmi rendszert kapott, és a német kormány a közelmúltban tett ígéretet egy harmadik átadására.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a német külügyminiszter látogatásának előestéjén szintén az ukrán légvédelmi rendszer megerősítését és Ukrajna nyugati vadászgépekkel való felszerelését sürgette a szövetségeseinek szóló üzenetében.
A németek 40 százaléka a költségvetési vita közepette az Ukrajnának folyósított segélyek csökkentésében látna lehetőséget takarékosságra – ismertette a Bild című napilap az Insa kutatóintézet felmérését vasárnap.
A megkérdezettek 40 százaléka ezzel felelt arra a kérdésre, hogy „Véleménye szerint a kormánynak hol kell takarékoskodnia?”. A válaszadók 38 százaléka a fejlesztési segélyeket, míg 36 százaléka az alapjövedelmet említette olyan területként, ahol spórolni lehetne. Az emberek összesen tíz lehetőség közül választhattak, és egyszerre többet is megjelölhettek.
Ami a védelmi, illetve a német hadseregre fordított kiadások csökkentését illeti, azt a németek 16 százaléka támogatta.
A legfrissebb becslések szerint a szövetségi kormány, a tartományok és az önkormányzatok előreláthatólag 995,2 milliárd euró adóbevétellel terveznek, ami 21,9 milliárddal kevesebb, mint arra tavaly ősszel számítottak. Christian Lindner pénzügyminiszter ennek nyomán ismételten bírálta a német kabinet „túlzó” kiadási kívánságait, hangsúlyozva, hogy belátható időn belül nem lesz pénzügyi mozgástér.
Ukrajna nyugati szövetségeseinek túl hosszú idő kell ahhoz, hogy katonai segélyekről döntsenek – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Reuters hírügynökségnek hétfőn Kijevben adott interjújában.
A katonai támogatások leszállítására, különös tekintettel a Patriot légvédelmi rendszerekére tekintettel úgy fogalmazott, hogy „mindez nagy lépés előre”, ugyanakkor megjegyezte, hogy azt „megelőzően két lépés tettek hátra”. Az ukrán elnök különösen azt sérelmezte, hogy az ilyen jellegű döntések nagyjából egy évet késnek.
Zelenszkij tekintettel a nyugati partnerei késlekedésére felvetette annak lehetőségét, hogy szövetségesei közvetlenebb módon is segíthetnének, így például bizonyos körülmények között megsemmisíthetnének Ukrajna területe felett orosz rakétákat.
– mondta az ukrán elnök az amerikai gyártmányú F-16-os vadászgépekre utalva, amelyeket reményei szerint hamarosan be is vethetnek a harcokban.
„Nem tudjátok ezt most biztosítani? Rendben (…) térjünk vissza a repülőkre, amelyek most a szomszédos NATO-tagállamok területén vannak, küldjétek fel őket (…) lőjétek le a célpontokat, védjétek a civileket” – hangoztatta. „Meg tudják ezt tenni? Biztos vagyok benne, hogy igen. NATO-tagországok támadásának, beavatkozásának számít ez? Nem” – vélekedett Zelenszkij.
„Eddig nincs semmi pozitívum” – tette hozzá.
Zelenszkij beszélt arról is, hogy az ország északkeleti részén, Harkiv régióban a harctéren kialakult helyzeten sikerült úrrá lenni. Mint mondta, nem szabad elfeledkezni arról, hogy orosz csapatok a több mint ezer kilométer hosszú frontvonal más részein is próbálnak előre törni. Hozzátette, hogy időre van szükség, míg az áprilisban elfogadott, a mozgósítás szigorításáról szóló törvény alapján behívott újoncokat felkészítik.
Ukrajna még Vovcsanszk határtelepülésének mintegy 60 százalékát ellenőrzi az északkeleti Harkiv régióban – közölte hétfőn Roman Szemenuha kormányzóhelyettes.
„Az ellenség azon van, hogy különösen Vovcsanszkból kiszorítsa az ukrán csapatokat” – ismertette Szemenuha az állami televízióban. „A település mintegy 60 százalékát az ukrán fegyveres erők ellenőrzik, ami azt jelenti, hogy a támadások lankadatlanul folynak” – tette hozzá, utalva arra, hogy a harci cselekmények házról házra zajlanak.
Oleh Szinyehubov, Harkiv régió kormányzójának beszámolója szerint a frontvonal jelenleg a Vovcsa folyó mentén halad, amely kettészeli a települést. „Katonáink házról házra, utcáról utcára próbálják védeni a települést” – mondta. „Az ellenség terve, hogy gyorsan elfoglalja a régió északi részét, kudarcot vallott” – hangoztatta szintén az állami televíziónak nyilatkozva.
Vovcsanszk rendőrfőnöke még a múlt héten „rendkívül nehéz” helyzetről számolt be, mondván, hogy az orosz erők állásokat foglaltak el a településen. Az orosz csapatok Harkiv régió határ menti térségében indított művelete miatt az ukrán hadvezetés erősítést küldött Vovcsanszk és Lipci körzetébe.
Az ukrán vezérkar hétfőn azt is közölte, hogy az orosz határtól öt kilométerre található Sztaricja mellett sikerült visszaverniük a támadásokat, és az ukrán csapatok most igyekeznek megerősíteni védelmi állásaikat a régióban. Szemenuha elmondta, hogy a helyi hatóságok mintegy 10 500 embert evakuáltak a határtérségből a május 10-én indult támadások óta.
Elfoglalta az orosz hadsereg a luhanszki régióban lévő Bilohorivka települést, miközben az elmúlt nap folyamán a hatból négy frontszakaszon előrenyomult, és négy ukrán ellenrohamot vert vissza – közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium.
A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek a harci érintkezési vonal mentén több mint 1250 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan.
Az orosz védelmi minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg négy lőszerraktárt, egy német IRIS-T légvédelmi rendszer lokátorát, egy Sz-125-ös légvédelmi rendszer indítóállását, hat harckocsit, három gyalogsági harcjárművet (két német Mardert és egy amerikai Bradleyt), három páncélozott szállítójárművet, egy amerikai M109-es Paladin és egy M777-es vontatott tarackot, HIMARS és Vilha sorozatvetők négy rakétáját, egy francia HAMMER irányított légibombát, egy Neptun hajóelhárító rakétát, továbbá 45 drónt.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi és dróntámadást.
A Zaporizzsja megyei Vaszilivkában hat civil sebesült meg ukrán belövések következtében.
Jevgenyij Lisznyak, Harkiv megye Moszkva által kinevezett közigazgatásának helyettes vezetője a RIA Novosztyi hírügynökséggel közölte, hogy büntetőeljárás indult két ukrán tábornok, Jurij Galuskin és Mihail Drapatij ellen fosztogatás, halálos fenyegetés, valamint tiltott harci eszközök és módszerek alkalmazása miatt.
Galuskin és Drapatij a régióban szolgálatot teljesítő Horticja hadműveleti-stratégiai csoport Harkiv egységének két egymást követő parancsnoka.