Zelenszkij amerikai csúcsfegyverekben reménykedik

Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij szerint, ha minden a mostani mederben folyik tovább, nagyon hamar kifogynak a fegyverekből.

– Kijev kifogyhat a védelmi rakétákból, ha Oroszország folytatja heves légicsapásai – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombat késő este, miközben ismételten újabb katonai segélyt kért szövetségeseitől.

– Növelnünk kell a nagy hatótávolságú légvédelmi rendszereinket – mondta Zelenszkij egy ukrán műsorban. Különösen a Patriot rakétákat emelte ki, mondván, további huszonötre lenne szükség belőlük. „Továbbra is bízunk abban, hogy az Egyesült Államok Kongresszusa megszavaz egy 60 milliárd dolláros katonai segélycsomagot nekünk” – tette hozzá.

– tette hozzá az elnök.

F-16-osokban bíznak

Zelenszkij szerint a helyzet jelentősen javulni fog az F-16-os vadászrepülőgépek érkezésével , amelyeket hamarosan átadnak . Ezek mennyisége azonban nem lesz elegendő a légitámadások elleni teljes védelemhez – tette hozzá.

Adjátok nekünk az átkozott Patriotokat – mondta Dmitro Kuleba, ukrán külügyminiszter a Politico brüsszeli hírportálnak adott interjújában március végén. „Ha lenne elegendő légvédelmi rendszerünk, pontosabban a Patriotunk, nem csak embereink életét, hanem gazdaságunkat is meg tudnánk védeni  – mondta Kuleba akkor.

Zelenszkij szombaton azt is mondta, hogy Ukrajna döntések előtt áll, hogy mely területeket védje meg az oroszoktól. Eközben pedig legkevesebb hét ember meghalt szombaton egy orosz dróntámadásban Harkiv városa ellen – közölték helyi tisztviselők. A város pedig jelentős károkat szenvedett a hónapok óta tartó bombázásokban .

Litvánia M-577-es páncélozott csapatszállító járművekből álló újabb katonai segélycsomagot adott át Ukrajnának – közölte a balti állam védelmi minisztériuma szombaton.

„Stratégiai célunk Ukrajna megsegítése” – idézte a közlemény Laurynas Kasciunas litván védelmi minisztert. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy országa és a többi szövetséges állam ellátja Ukrajnát a számára nélkülözhetetlen fegyverekkel és katonai felszerelésekkel.

A védelmi tárca nem fedte fel, hogy pontosan hány M-577-es járművet adtak át Ukrajnának.

A miniszter emlékeztetett arra, hogy márciusban Litvánia 155 milliméter kaliberű tüzérségi lövedékeket adott Kijevnek, valamint 35 millió eurót különített el a cseh kezdeményezés részeként az ukrán hadsereg lőszerrel való ellátására.

Vilnius azt tervezi, hogy 2024-2026 között legalább 200 millió euró (78,8 milliárd forint) katonai támogatást nyújt Ukrajnának.

Oroszország Ukrajna elleni háborújának bő két évvel ezelőtti kezdete óta a balti állam 605 millió euró katonai segítséget nyújtott Ukrajnának.

Ingrida Simonyte litván kormányfő pénteken jelentette be, hogy országa további katonai segély gyanánt háromezer drónt vásárol idén Ukrajna számára mintegy 2 millió euró értékben. Erről azután beszélt, hogy Vilniusban megbeszélést folytatott ukrán hivatali partnerével, Denisz Smihal miniszterelnökkel.

Hat ember meghalt, tízen megsérültek egy újabb orosz dróntámadásban szombaton a kelet-ukrajnai Harkivban. A nyugati vezetők a konfliktus eszkalációjának veszélye ellenére sem a béketárgyalásokat sürgetik, inkább továbbra is olyan nyilatkozatokat tesznek, amelyek még inkább elnyújthatják a háborút. Az M1 Híradójában megszólalt biztonsági elemzők igen kockázatosnak tartják ezt az álláspontot.

Tűzoltók lepték el szombat hajnalban Harkiv városát egy újabb orosz dróntámadás után. A rendőrség lakóházakban, benzinkutakban, középületekben és autókban keletkezett károkról is beszámolt. Legkevesebb hat ember meghalt, tízen megsérültek.

Harkiv polgármestere szerint a szombat hajnalban történt újabb orosz támadásban a drónok több épületet, köztük lakótömböket is eltaláltak.

A térségben szinte mindennaposak a támadások, így már milliók hagyták el otthonaikat,

a helyzet nem javul.

Még inkább elnyújthatják a háborút

A nyugati vezetők mégsem a béketárgyalásokat sürgetik, ehelyett továbbra is olyan nyilatkozatokat tesznek, amelyek még inkább elnyújthatják a háborút. Ez az eheti NATO-csúcson is jól látszott. Az eseményen Jens Stoltenberg NATO-főtitkár ugyanis azt javasolta, hogy hozzanak létre egy öt évre szóló, 100 milliárd eurós alapot Kijevenek.

Stoltenberg Ukrajna NATO-csatlakozását is sürgeti, ami szakértők szerint a háború kiterjedésével járhatna.

Ennél még súlyosabbak Emmanuel Macron szavai. A francia elnök ugyanis még februárban beszélt arról, hogy nem szabad kizárni a nyugati csapatok küldését Ukrajnába.

„Bátran ki kell mondanunk: készek vagyunk az eszközeinket használni, hogy Oroszország ne győzzön”

– jelentette ki akkor a francia elnök, akinek a terveit többen is támogatják, így a lengyel külügyminiszter és a balti államok politikusai is.

Tűzoltók a helyszínen 2024. április 4-én, miután Oroszország dróntámadást intézett a kelet-ukrajnai Harkiv egyik lakónegyede ellen (Fotó: MTI/AP/George Ivancsenko)

Támadna, ám védekezésre képtelen?

„A NATO-n és az Európai Unión belül kialakult egy olyan tömb, amelyik úgy gondolja, hogy egy Oroszországgal szembeni katonai beavatkozás megoldhatja az ukrajnai háborút” – mondta az M1-nek az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója. Horváth József felidézte: Franciaország, Németország, Lengyelország és a balti országok annak ellenére helyezkedtek erre az álláspontra, hogy haderejük alkalmatlan lenne a feladatra.

„Európa számára ez tragikus végkifejletet is jelenthetne”

– hangoztatta Horváth József, aki „borzasztóan veszélyesnek” ítélte meg ezt a hozzállást.

A tanácsadó hozzátette: „annak függvényében ez még inkább veszélyes, hogy ha megnézzük azt, hogy akár a francia, akár a német hadsereg milyen állapotban van, ami kitűnik a francia vagy a német vezérkari főnök nyilatkozataiból. Utóbbi szerint Németország esetében például 5–8 év kell ahhoz, hogy a hadsereget újra olyan állapotba hozzák, hogy képes legyen megvédeni az országát. Ezek nagyon árulkodó információk” – jegyezte meg Horváth József.

„Préselnek minket a harmadik világháborúhoz”

Emmanuel Macronon látszik, hogy elvakította az indulat – erről már az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője beszélt. Koskovics Zoltán úgy fogalmazott: az európaiaknak nem lenne szabad hagyniuk, hogy a kontinens biztonságát és az emberek életét veszélyeztessék.

„A háborúpártiak napról napra közelebb nyomnak, préselnek minket a harmadik világháborúhoz” – jelentette ki még pénteken Menczer Tamás, a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója.

Hangsúlyozta:

a háború kiterjedésének kockázata óriási, ezért azonnal tűzszünetre és tárgyalásra van szükség.

Olaf Scholz kancellár maga mögé állította a németek többségét, amikor határozott nemet mondott a Taurus rakéták Ukrajnába szállítására. A lakosság jelentős részén azonban mára eluralkodott a háborús fásultság. A Focus Online által közzétett közvélemény-kutatás szerint a németeket egyre kevésbé érdeklik az ukrán civil lakosságot ért támadásokról vagy az orosz hadsereg túlkapásairól szóló hírek. Ezzel szemben egyre többen teszik fel a kérdést: mi értelme van Kijev további támogatásának, az újabb fegyverszállítmányoknak, ha az elhúzódó háború miatt egyre csökkennek Ukrajna végső győzelmének esélyei?

A Concept M Intézet által készített Németország-pszichogram című tanulmány mélyreható interjúk alapján vizsgálta a németek viszonyulását az ukrajnai háborúhoz. A Dirk Ziems társadalomkutató vezetésével elvégzett elemzésből – melyet a Focus Online közölt – kiderül, hogy a háború kitörése óta eltelt két év jelentős változást hozott a konfliktus megítélésében.

A németek többsége már nem támogatja feltétel nélkül Ukrajnát, mert nem hisznek a kijevi vezetés végső győzelmében.

A lap szerint a krasznogorszki terrortámadás, illetve az elsősorban Franciaországban megjelent, szélsőségesen háborúpárti nyilatkozatok riadalmat keltettek Németországban is. A lakosság körében felerősödött a háború eszkalálódásától való félelem, emellett sokakban megerősödött az a bizonyos háborús fásultság, amelyről a minap Rolf Mützenich, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) frakcióvezetője beszélt a Bundestagban.

Mützenich – a Bundestag külügyi bizottságának korábbi tagja, Olaf Scholz kancellár párttársa – feltette a kérdést:

„Nem arról kellene inkább beszélnünk, hogyan fagyaszthatjuk be az ukrajnai háborút, hogy később véget vessünk neki?”

Általános a háborús fásultság

Akárcsak Scholz kancellár korábban kifejtett álláspontja a Taurus-ügyben, a háború „befagyasztásáról” – vagyis a béketárgyalások megkezdéséről – szóló doktrína is beleillik a németekre egyre inkább jellemző háborúellenes hangulatba.

A Focus Online szerint a németeket egyre kevésbé érdeklik az ukrán civil lakosságot ért támadások, miként az oroszok által elkövetett háborús bűnökről szóló hírek sem.

A 20 nap Mariupolban című dokumentumfilm Oscar-díjat nyerhetett, de az ilyen típusú filmekre az emberek többsége már nem kíváncsi.

Lángoló lakóház a legutóbbi orosz dróntámadás helyszínén Harkivban, 2024. február 10-én. A támadásban legkevesebb hét ember életét vesztette (Fotó: MTI/EPA/Jakiv Ljasenko)

A háború kitörésekor Olaf Scholz még fordulópontról beszélt. A politikusok és a választók egy része most már attól tart, hogy Ukrajna és Oroszország viszálya elhúzódó állóháborúvá, egy „drónokkal vívott Verdunné” alakul át, és ezt a kimerítő háborút Ukrajna már nem lesz képes megnyerni. Éppen ezért

a további ellenállás hiábavalónak tűnik, és a Kijevnek szánt újabb fegyverszállítmányok sem segítenek a helyzeten.

A Németország-pszichogram keretében lefolytatott interjúkban ez a vélemény ugyan direkt módon ritkán hangzik el, rákérdezve azonban sok interjúalany elismerte, hogy ez a lényeg.

Visszasírják a „hidegháborús” időket

A felmérés szerint a németek szívesen visszatérnének a 2022 előtti évekbe, amikor az orosz–ukrán konfliktust egyfajta hidegháborús szembenállás jellemezte, és a „közbeszéd militarizálódása”, ahogyan azt most érzékelik, még nem játszott szerepet. A kutatást vezető Dirk Ziems megfogalmazása szerint „a home office-ban ülő németek többségében nem is tudatosul, hogy odakint egy háború dúl”. Az emberek két év alatt belefásultak az ukrán frontról folyamatosan érkező rossz hírekbe, ezért inkább visszavonulnak a saját privát világukba.

Oroszország (feltételezett) további kelet-európai offenzívájánál is fenyegetőbbnek ítélik meg a németek az újabb Ukrajnának szánt fegyverszállításokat.

Ezekkel a szövetségesek célja az lenne, hogy „sarokba szorítsák” Vlagyimir  Putyint, a németek egy része szerint ugyanakkor arra is késztethetik az orosz elnököt, hogy atomfegyvereket vessen be.

Éppen ezért a németek többsége egy

bármilyen kompromisszum árán megkötendő ukrajnai békét úgy tekintene, mint lehetőséget arra, hogy évekig béke legyen a kontinensen.

Ebben a tekintetben Olaf Scholznak a Taurus rakéták átadását blokkoló álláspontja tükrözi a többség hangulatát, a kancellár politikáját a megkérdezettek többsége kiegyensúlyozott és megfontolt ellenlépésnek tartja.

A Focus szerzője végezetül megállapítja: a németek szerint Ukrajnának elegendő támogatást és fegyvert kell biztosítani ahhoz, hogy ne veszítse el a háborút. Másrészt viszont nem olyan mértékben, hogy Vlagyimir Putyin látványos vereséget szenvedjen, és ennek következtében – sarokba szorítva – kiterjeszthesse a háborút a NATO és Németország ellen.