Már a héten megindulhatnak az új fegyverszállítások Ukrajnába

Az amerikai képviselőház után a szenátus is megszavazta az újabb, több mint 60 milliárd dolláros amerikai fegyvertámogatást Ukrajnának, szerdán pedig Joe Biden is aláírta a törvényt. Az amerikai elnök azt mondta: még a héten el akarja kezdeni a fegyverek szállítását Ukrajnába. Az orosz hadvezetés kiemelt fenyegetésként tekint az Amerikából érkező fegyverekre, ezért fokozzák az ukrán hadi üzemek elleni csapásokat. Ma hajnalban egyébként orosz és ukrán területekről is légitámadásokat jelentettek.

Sűrű, fekete füst és vöröslő lángok csaptak fel egy Szmolenszk megyei olajtározóból. Az orosz hatóságok szerda hajnalban több határmenti orosz megyéből is ukrán dróntámadásokat jelentettek. Áldozatokról nem érkezett hír.

Robbanások történtek a határ túloldalán, Harkivban is, ahol orosz rakéták csapódtak be az éjjel. A helyszínre kiérkező rendőrök zseblámpákkal mérték fel a károkat. A hatóságok szerint lakóépületek, irodaházak és gázvezetékek is megrongálódtak, és több sérültje is van a támadásoknak.

„Éppen otthon aludtam, amikor az első becsapódás betörte az ablakaimat. Ahogy próbáltam kijutni, elvágtam a kezemet. A második robbanás a bejárati ajtót is magával vitte” – mondta egy férfi.

Az érkező SZ-300-as típusú, nagy hatótávolságú rakétákat ezúttal nem sikerült semlegesíteni. A kijevi vezetők abban bíznak, hogy a frissen bejelentett brit, dán és a hamarosan megérkező amerikai fegyverszállítmányok nagyban megnövelik majd az ország védekezőképességét.

„Az első, fegyverekkel megpakolt amerikai hajók már készen állnak az indulásra. Ha zöld utat kapnak, akkor akár már a hét végére megérkezhetnek Ukrajnába. A jól működő utánpótlási vonalaknak köszönhetően a felszerelések ezután két napon belül már a frontra kerülhetnek” – mondta az ukrán kormánypárt frakcióvezetője.

Az Egyesült Államok képviselőháza után

kedden a szenátus is megszavazta az Ukrajnának küldendő, átszámítva mintegy 22 ezer milliárd forint értékű fegyvertámogatási csomagot.

Az első szállítmányok azután indulhatnak meg, hogy Joe Biden elnök aláírja a törvényt.

Közben szerdán Rishi Sunak brit miniszterelnök hivatalba kerülése óta először utazott Berlinbe, hogy a katonai és gazdasági együttműködés lehetőségeiről tárgyaljon a német vezetőkkel. Olaf Scholz német kancellár a találkozón megerősítette, hogy továbbra is támogatni fogják Ukrajnát.

„Egy a célunk: Ukrajnának segíteni kell, hogy ellen tudjon állni az orosz agressziónak. Németország és az Egyesült Királyság Ukrajna legnagyobb támogatói Európában, és ez így is marad, ameddig csak szükséges. Azt ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a NATO országok nem állnak háborúban Oroszországgal” – mondta Olaf Scholz.

Moszkva szerint azonban az új nyugati fegyverszállítmányok sem fogják megfordítani az orosz fölényt Ukrajnában.

„A harcmezőn kialakult helyzet egyértelmű, mi pedig továbbra is azt gondoljuk, hogy az új nyugati fegyverek nem fogják megváltoztatni a kialakult erőviszonyokat” – fogalmazott a Kreml szóvivője, hozzátéve, hogy minél több fegyver érkezik Ukrajnába, annál szélesebb területen alakítanak ki ütközőzónát a két ország határán.

Eközben a moszkvai védelmi minisztérium azt közölte, hogy az újabb nyugati fegyverszállítások ellensúlyozására tovább növelik a fegyvergyáraik kapacitását, a jövőben pedig még több támadással igyekeznek akadályozni az ukrán hadiipar működését.

A képviselők  hétfőn 311 igen és 112 nem szavazat mellett fogadták el az Ukrajnának küldendő fegyvertámogatási pénz megszavazását. A szavazás után sokan ukrán zászlókat lengetve ünnepeltek.

Joe Biden elnök történelmi jelentőségűnek nevezte Amerika Ukrajna melletti kiállását. A demokrata többségű szenátus kedden tehát jóváhagyta a tervezetet, amely ezután az elnök aláírásával törvénnyé is válhat.

A javaslatot ugyanakkor a republikánus képviselők többsége most is elutasította. Sokan ugyanis nem értenek egyet azzal, hogy a

rekordméretű amerikai államadósság ellenére 22 ezer milliárd forintnak megfelelő háborús segéllyel támogassák Ukrajnát.

Kijev azonban örül.

„A megszavazott támogatás esélyt ad Ukrajnának, hogy győzzön a háborúban” – mondta az ukrán elnök az amerikai NBC hírtelevíziónak. Volodimir Zelenszkij arra szólította fel a szenátust, hogy mielőbb szavazza meg a 60 milliárd dolláros segélyt.

„Akkor lesz esélyünk a győzelemre, ha Ukrajna valóban megkapja azokat a fegyvereket, amelyekre nagy szüksége van. Ezt a támogatást pedig nem szabad csak úgy szétosztani mindenfelé, hanem kézzelfogható fegyverrendszerekre kell fordítani” – fogalmazott Zelenszkij.

Az ukrán hadvezetés arra számít, hogy az orosz csapatok hónapokon belül több frontszakaszon is újabb offenzívát indítanak. A támogatást ezért a szárazföldi csapatok és a légvédelem megerősítésére fordítanák.

Moszkva szerint Ukrajna további fegyveres támogatása csak elnyújtja a konfliktust, de nem változtathatja meg a háború kimenetelét. Az orosz külügy közölte:

a nyugati fegyverszállítmányok nem Ukrajna függetlenségét, hanem a kijevi kormány hatalmon maradását szolgálják.

Az európai vezetők üdvözölték Washington támogatását – írja a Politico. A lap úgy tudja, hogy az uniós külügyminiszterek hétfői luxemburgi tanácsán Ukrajna további támogatása lesz a fő téma. A lap szerint a nyugat-európai politikusok is versenybe szállnának Amerikával. A svéd külügyminiszter például azt nyilatkozta: „nekünk is teljesítenünk kell a házi feladatunkat”. Ezzel a svéd politikus arra utalt: Európának is növelnie kell a fegyverek és a lőszerek szállítását Ukrajnába.

Az orosz hadsereg a fronton kedvezőbb pozíciókat foglal el, és a Kijevnek nyújtott amerikai segítség ezen nem fog változtatni – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője  újságíróknak.

„Egészében véve elmondható, hogy a dinamika most már mindenki számára teljesen világos. Az (Ukrajna számára) elkülönített (amerikai) pénz, a fegyverek, amelyeket ezért a pénzért le fognak szállítani, nem fognak változást eredményezni ebben a dinamikában” – hangoztatta.

Peszkov szerint a további pénzek átutalása magának Ukrajnának is nagyobb veszteségeket fog okozni.

„Tisztában vagyunk vele, hogy ennek a pénznek a nagy része valamilyen formában magában Amerikában marad. Amerika gazdagabb lesz, és további osztalékokat fog keresni, így nyújtva segélyt Ukrajnának” – mondta a szóvivő.

Peszkov kitért az orosz vagyon lefoglalásáról rendelkező amerikai törvényjavaslatra. Kijelentette, hogy a kisajátítás nem tekinthető legitim intézkedésnek. Az elnöki sajtótitkár orosz ellenintézkedéseket és jogi eljárásokat helyezett kilátásba.

Az európai gazdasági büntetőintézkedésekről szólva azt mondta, hogy Oroszország nem visel rózsaszín szemüveget, és arra számít, hogy a Nyugat szankciógyakorlatai folytatódnak majd. Elmondta, hogy Moszkva megpróbálja a minimumra csökkenteni az ilyen döntések következményeit, és a nemzeti érdekeinek megfelelően fog cselekedni.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a Rosszija 24 televíziós hírcsatorna műsorában hangot adott annak a véleményének, miszerint Washingtonnak az elmúlt időszakban azért volt szüksége a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökről elnevezett békeformula körüli narratíva fenntartására, hogy elterelje a figyelmet a Kijev „terrorista” tevékenységét támogató újabb segélycsomagról. Mint mondta, a témát annak érdekében forgatták a köztudatban, hogy azt a benyomást keltsék: Oroszország nem hajlandó véget vetni a konfliktusnak, miközben a Nyugat kész a békés megoldásra.

„A helyzet ennek pontosan az ellenkezője: Oroszország soha nem zárkózott el tárgyalásoktól. Éppen a kijevi rezsim kérésére egyezett bele 2022-ben ezekbe a tárgyalásokba. Oroszország reálisan értékeli a helyzetet, tisztában van vele, hogy mi áll a béke álformuláiról szóló tárgyalások mögött, és nem engedi, hogy bevonják ezekbe a produkciókba” – tette hozzá Marija Zaharova.