Brüsszelben tárgyal Orbán Viktor. A tét: háború vagy béke

 Orbán Viktor kedden Brüsszelbe utazik, ahol az európai vezetők a kialakult háborús helyzetről, az arra adandó teendőkről egyeztetnek. A tét nagy, a tét: háború vagy béke. Nem lesznek könnyű tárgyalások, hiszen Európa vezető országainak többsége az ukrajnai háború frontján akarja megnyerni a békét. A magyar álláspont ennek szöges ellentéte. Ehhez a két éve tartó konfliktushoz a hétvégén egy újabb háború kitörésének fenyegetése társult.

Mint ismert, szombat éjjel Irán drónokkal és rakétákkal megtámadta Izraelt. A kialakult háborús helyzetben Orbán Viktor vasárnap összehívta a Védelmi Tanács ülését,  majd a kormány magasabb szintre emelte a terrorkészültséget Magyarországon. A Magyar Nemzet értesülése szerint ez azt is jelentheti, hogy ismét megerősített rendőri erők jelenhetnek meg a közterületeken, illetve megemelik a védett személyek, stratégiai vállalatok, veszélyes üzemek, zsidó felekezethez köthető intézmények biztonsági szintjét is.
 

Orbán Viktor miniszterelnök a Védelmi Tanács ülése után vasárnap esti Facebook-bejegyzésében közölte: Mindent megteszünk, hogy a világban zajló háborúk ne veszélyeztessék a magyar családok békéjét és biztonságát! A kormányfő utasítást adott a belügyminiszternek és a terrorelhárítás vezetőinek, hogy a magyar emberek biztonságát minden rendelkezésre álló eszközzel garantálják. Kedden pedig Brüsszelbe utazott Orbán Viktor, ahol, mint fogalmazott: 

Mióta Oroszország két éve megtámadta Ukrajnát, Európa biztonsági és gazdasági helyzetének romlását ez a konfliktus befolyásolja. A magyar kormány álláspontja a kezdetektől az volt, hogy ezt a háborút nem lehet a frontokon megnyerni, mielőbb tűzszünetre, majd a béketárgyalások megkezdésére lenne szükség az emberek százezreinek életét követelő háború lezárására. A magyar kormányfő legutóbb marokkói tárgyalásain a háborúról azt mondta: az EU-ban 26 háborúpárti ország áll szemben a békepárti Magyarországgal. Felhívta a figyelmet arra, hogy a NATO az elmúlt héten elkezdte a fegyverszállítási koordinációs szerepvállalása előkészítését.

Orbán Viktor többször is világossá tette: Magyarország segít Ukrajnának, de nem azért, mert a mi háborúnkat vívná, hanem azért, mert Oroszország háborút indított ellene és létében fenyegetett állam lett. A kormányfő szerint vannak nyugati országok, amelyek úgy akarják elrendezni a háború utáni világot, hogy teljes szakadás álljon be nyugat és kelet között, de ez egész Közép-Európának, benne a magyaroknak is rossz lenne. 

Ehhez az önmagában is súlyos kihíváshoz társult a Hamász tavaly október 7-i támadása Izrael ellen, melyben a palesztin terrorszervezet több mint 1200 embert ölt meg és 253 izraeli állampolgárt túszul ejtett, és elhurcolt Gázába. Izrael Iránt tette felelőssé a támadást szervező Hamász támogatásáért, és ennek a konfliktusnak a legújabb fejleménye, hogy  Izrael lebombázta a perzsa állam damaszkuszi követségét, válaszul pedig Irán drónokkal és rakétákkal támadta meg Izraelt. A kérdés az, hogy sikerül-e megállítani a konfliktus elszabadulását. Ha Irán úgy dönt, hogy lezárja a Hormuzi-szorost, az az üzemanyagárak azonnali drágulását hozza magával. Az emberéletek pusztulása mellett, ez is a háború vagy béke tétje.