Az oroszok nyerésre állnak?

Oroszország kezd felülkerekedni az Ukrajna elleni háborújában, köszönhetően nagyobb katonai tartalékainak, valamint olyan államok támogatásának, mint Kína és Észak-Korea – jelentette ki Oslóban Nils Andreas Stensönes, a norvég hírszerzés vezetője. A titkosszolgálati vezető a biztonsági szolgálatok éves kockázatelemzési jelentését ismertette hétfőn.

„Ebben a háborúban Oroszország jelenleg erősebb helyzetben van, mint egy éve, és kezd előnyre szert tenni” – hangoztatta. Hozzátette: a kijevi vezetésnek „jelentős nyugati támogatásra” lesz szüksége ahhoz, hogy a helyzet megfordításában reménykedhessen.

Moszkva nagyjából háromszor annyi katonát tud mozgósítani, mint Ukrajna, és a vártnál jobban alkalmazkodott a nyugati szankciókhoz

– emelte ki Stensönes.

Hozzátette, hogy az orosz ipar képes elegendő mennyiségben lőszert, harcjárműveket, drónokat és rakétákat gyártani, hogy egész éven át fenntarthassa háborús erőfeszítéseit.

Stensönes szerint Oroszország Irántól, Fehéroroszországtól és Észak-Koreától kap fegyvereket. Mint mondta, értesüléseik szerint

Kína ugyan nem szállított fegyvert, de az orosz hadiipar számára hasznosítható különféle gépeket, járműveket, elektronikai eszközöket és pótalkatrészeket biztosít.

A norvég hírszerzés vezetője szerint a nyugati fegyverszállítmányokra azért van szükség, hogy a kijevi vezetés megvédhesse magát, illetve visszaszerezhesse a kezdeményezést.

Dánia és Hollandia mellett Norvégia a harmadik európai ország, amely amerikai gyártmányú F-16-os vadászrepülőgépek átadását tervezi Ukrajnának. Björn Arild Gram norvég védelmi miniszter ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy Norvégiának és az EU-nak késznek kell lenniük nagyobb felelősséget vállalni saját és szövetségeseik biztonságának szavatolása érdekében.

Lars Christian Aamodt, a norvég nemzetbiztonsági hatóság vezetője az éves jelentés kapcsán arról beszélt, hogy országa energetikai létesítményeit egy támadás nagyobb kockázatának teszi ki az, hogy az Európai Unió egyre jobban függ a norvég olajtól és gáztól.

Norvégia 2022-ben átvette Oroszországtól Európa legnagyobb gázbeszállítójának szerepét.

„Aggódom a függőség miatt, és nincs semmi kétség, hogy Európa egyre jobban támaszkodik a norvég gázra” – mondta Aamodt, hozzátéve, hogy a közel-keleti konfliktus elmélyülésével a függőség tovább növekedhet, amivel a fenyegetés és kockázat szintje is emelkedni fog.

Stensönes ezzel a témával kapcsolatban megjegyezte, hogy Oroszország „a megszokott módon” folytatja a norvég energetikai infrastruktúra feltérképezését, illetve megfigyelését.

A francia külügyminiszter az európai védelmi politika megerősítése mellett foglalást, amely szerinte a NATO-t kiegészítő „második életbiztosítás” lenne. Stéphane Séjourné ezt Donald Trump volt amerikai elnöknek a NATO-finanszírozásról és a közös védelemről tett legutóbbi nyilatkozataira válaszul fogalmazta meg.

„Egy második életbiztosításra van szükségünk, nem a NATO helyett, nem a NATO ellen, hanem a NATO mellett” – mondta a francia diplomácia vezetője Párizsban hétfőn, német és lengyel kollégájával, Annalena Baerbockkal és Radoslaw Sikorskival tartott közös sajtótájékoztatóján. Megerősítette, hogy a NATO európai pillérére támaszkodva szükséges az európai védelem kiépítése, hogy védelmi iparunk részeként európai eszközöket vásároljunk, és felkészüljünk konfliktus esetére”.

„Ez a történelem iránya” – jelentette ki a francia külügyminiszter, hozzátéve, hogy szó sincs beavatkozásról az amerikai választásokba, de fel kell készülni arra a lehetőségre, hogy a republikánus Donald Trump visszatér a Fehér Házba.

Stéphane Séjourné arra ösztökélte kollégáit, hogy a pozíciók háborújáról térjünk át a megoldások háborújára.

Jelezte, hogy Franciaország megduplázta védelmi költségvetését.

A mozgalom beindult, és az én hazám ennek részese lesz – mondta a tárcavezető.

„Az atlanti szövetség nem egy biztonsági céggel kötött szerződés” – jegyezte meg Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter, aki azt is jelezte, hogy hamarosan az Egyesült Államokba látogat.

„El fogom ismételni, hogy nem hagyjuk magunkat megosztani, az (európai stratégiai) autonómiának harmóniában kell fejlődnie az Amerikai Egyesült Államokkal” – hangsúlyozta. „Az, hogy Európa komolyan gondolja a védelmet, a védelmi ipart, közös kihívás. És az amerikai elnökök erre ösztönöznek minket” – tette hozzá.

A német miniszter is azt hangsúlyozta, hogy elő kell mozdítani a védelem és a biztonság unióját, miközben arra is emlékeztetett, hogy a NATO továbbra is az európai biztonság gerince.

A három tárcavezető a háromoldalú együttműködésről elnevezett weimari háromszög formátumban találkozott. Párizs, Berlin és Varsó úgy véli, hogy az ebben a keretben megerősített együttműködésükkel megszilárdíthatják Európa pozícióját a nemzetközi színtéren, és hatékonyabban tudnak reagálni a közös kihívásokra.

Van rá esély, hogy Oroszország jelentős offenzívát indít a közeljövőben, de nem kizárt, hogy a minap leváltott ukrán főparancsnok, Valerij Zaluzsnij megelőzi őket és maga taszítja le Volodimir Zelenszkijt az ország éléről. A fegyveres erők új főparancsnoka pedig aligha fogja megvédeni az elnököt – írja Stephen Bryen amerikai elemző, nemzetbiztonsági szakértő. Bryen úgy véli, hogy Zelenszkij elnök az új mozgósítási törvénnyel maga ellen fordíthatja az ukrán elitet.

„Volodimir Zelenszkijnek végül sikerült kirúgnia Valerij Zaluzsnij tábornokot. A Kijevből érkező jelentések szerint Zaluzsnij ezúttal elfogadta a parancsot, és megköszönte az ukránok áldozatos munkáját.

Zelenszkij most a hadsereg Zaluzsnijhoz hű felsőbb vezetőinek többségét fogja kirúgni. Szirszkij kiválasztása némileg kockázatos, ugyanis Szirszkij és Zaluzsnij barátok”

– fogalmazott Stephen Bryen a Weapons and Strategy (Fegyverek és stratégia) nevű katonai weboldalon megjelent elemzésében.

Valerij Zaluzsnij tábornok, az ukrán fegyveres erők volt főparancsnoka (j) és utódja, Olekszandr Szirszkij vezérezredes (k) egy kijevi kitüntetési ünnepségen 2024. február 9-én, az Ukrajna elleni orosz háború alatt. (Fotó: MTI/AP/Ukrán Elnöki Sajtóiroda)

Bryan – aki korábban a washingtoni szenátus külügyi bizottságának a Közel-Keletért felelős albizottságában volt igazgató, sőt egy ideig az amerikai védelmi miniszter politikai helyetteseként is dolgozott – hozzáteszi: „Szirszkij nem a győzelmek eléréséről híres. Ő egy idősebb (58 éves), nehézkes tábornok, aki most a szárazföldi csapatok parancsnoka lett. Azoké a szárazföldi csapatoké, amelyek az arcvonal mentén vesztésre állnak”.

Bryen úgy véli, senki sem tudja biztosan megmondani, hogy Zelenszkij mit érhet el az új főparancsnokkal.

„Kijev Zaluzsnijt okolja a sikertelen offenzíváért, és készül ráfogni Avgyijivka elestét is (ami hamarosan bekövetkezik). Hogy egy új csapat pontosan mit tud változtatni, azt nehéz megmondani. Zelenszkij kirúgta Zaluzsnyijt, hogy ő mondhassa meg a tutit a harctéren.”

Emlékeztet, hogy Zelenszkij nem rendelkezik katonai előképzettséggel, hiszen „mielőtt elnökjelölt lett volna, tévés komikus volt.”

Az amerikai szakértő szerint „Washington eleinte nem helyeselte Zaluzsnij menesztését, mivel (az oroszokkal egyetemben) hozzáértő és komoly katonai vezetőnek tartotta.”

„A háttérben Kijev új, drákói sorkatonai törvénye húzódik meg, amely első olvasatban már átment a Verhovna Radán, az ukrán parlamenten.”

Jövő héten a második olvasatról fognak szavazni az ukrán parlamentben, majd a törvényt aláírásra elküldik Zelenszkijnek – jósolja Bryen.

A volt magasrangú tisztviselő rámutat: „Zaluzsnij nem támogatta a sorkötelezettség szigorításáról szóló törvényt, és ugyanígy nem volt hajlandó elmenni a Radába sem, hogy a törvényhozókat annak elfogadására kényszerítse.”

„Azokat leszámítva, akik elhagyták az országot, az új törvény vagy az ukrán elitet, vagy azok gyermekeit fogja érinteni. Ez valószínűleg jelentős ellenszenvet vált majd ki Kijev felé.

Az elemző szerint a Verhovna Rada néhány képviselője már elhagyta az országot, vagy azt tervezi, méghozzá azért, hogy megvédjék családtagjaikat a kényszerű besorozástól.

Ha Zelenszkij valóban valódi szankciókat léptet életbe az elit ellen, akkor lehet, hogy drámaian lerövidül az elnöksége”

– magyarázza Bryen.

Hozzáteszi, hogy az ukrajnai elitnek más kihívásokkal is szembe kell néznie. A NATO-országoktól érkező dollármilliárdok hiánya azt jelenti, hogy a kormányzati dolgozóknak és a hadseregnek nem fogják odaadni a fizetéseket, nyugdíjakat és juttatásokat.

„Miközben az EU arra készül, hogy (a következő négy év során) némi pénzzel támogassa Ukrajnát, az EU-nak meg kell találnia a pénzt, és előirányzatokat kell beszednie a tagjaitól. Itt van a bökkenő, ahogy Shakespeare fogalmazott. Az USA is »hajlik« arra, hogy a szenátusban valamiféle felhatalmazást kapjon Ukrajna számára, de hogy ez mindkét házon átmegy-e, az még bizonytalan. Lehet, hogy a kongresszus elhúzza a jóváhagyást, amíg Ukrajnában a dolgok kibontakoznak” – foglalta össze a pénzügyi támogatások helyzetét.

Bryen leszögezi, hogy

mindeközben a harctéren az oroszok továbbra is teret nyernek és visszaverik az ukrán ellentámadásokat.

A volt tisztviselő elmagyarázza, Avgyijivka stratégiailag fontos, mert nagyon közel van Donyeckhez, és a városon kívül nem sok védelem van.

Szerinte

arra is van esély, hogy Oroszország nagyobb léptékű offenzívát indít, valószínűleg Harkiv irányába.

„A jelentések szerint 40 000 új orosz katona állt össze egy olyan hadművelethez, amelyet leginkább mini-offenzívának lehetne nevezni. Alternatív megoldásként az oroszok úgy dönthetnek, hogy Kijev felé haladnak. Már most is fokozták a Kijevet is érintő rakétatámadásokat, és ha az ukrán hadsereg kezd összeomlani, akkor az oroszok még több csapatot vetnek be a Kijevet célzó harcba” – vázolja a forgatókönyveket.

Bryen azzal is számol, hogy

„Zaluzsnij talán megelőzi őket.”

Mint írja,

a tábornok „rengeteg ajánlatot fog kapni az ország átvételére. Szirszkij valószínűleg nem akarja majd megvédeni Zelenszkijt,

és a különleges dandárok egy része (Azov, Kraken) valószínűleg Harkiv irányába lesz lekötve.”

Közben Kijevben elindult a zúgolódás Bryan szerint. Ezt arra alapozza, hogy egyes politikusok, akik a háború alatt eddig csendben voltak, most Zelenszkij leváltásáról beszélnek.

Vitalij Klicsko kijevi polgármester például tekintélyelvűséggel vádolta meg az elnököt. Más ukrán politikusok, köztük Julija Timosenko máris elnökjelöltként kezdenek viselkedni, annak ellenére, hogy Zelenszkij várhatóan ismét meghosszabbítja a statáriumot.

„Washington most már tudja, hogy a legjobb, amiben reménykedhet, hogy a háború folytatódik, és az oroszok nem tudják megszilárdítani az uralmukat az elhódított területek felett.

Ez azonban meglehetősen illuzórikus remény, mivel az oroszok nem fizetnek nagy árat azért, ha hátradőlnek és hagyják sodródni a dolgokat. Sőt, az orosz vezetők kezdenek úgy viselkedni, mintha vérszagot éreznének” – értékel Bryen.

„Bidennek vagy Ukrajna összeomlásával kell szembenéznie, mivel Oroszország legyőzi, vagy esetleg egy új Moszkva-barát kormánnyal”

– vázolja fel a két lehetőséget a volt magasrangú tisztviselő.