tóth gabi
Ők az úgynevezett jogvédők.
Évek óta jogi segítségnyújtás álcája mögött buzdítják és bátorítják a tanárokat, a diákokat és rajtuk keresztül a szülőket a Soros György alapítványai által is támogatott úgynevezett jogvédő civil szervezetek, hogy polgári engedetlenséggel és tüntetésekkel tiltakozzanak a kormány intézkedései ellen. A külföldi pénzekből is működő NGO-k (nem kormányzati politikai szervezetek) nem is árulnak zsákbamacskát ezzel kapcsolatban, nyíltan bevallják, hogy a sztrájkoló és polgári engedetlenséget vállaló pedagógusokat segítik, többek között olyan tanácsokkal, amelyeket állításuk szerint a „hozzájuk beérkezett gyakori kérdések alapján” állítottak össze - írja a Magyar Nemzet.
A valójában a kormány elleni hergelésnek is felfogható tanácsadásban élen jár a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és az Ügyvédekkel a Demokratikus Jogállamért Egyesület (ÜDE). Utóbbinak egyik vezéralakja Bárándy Péter, a szocialista Medgyessy-kormány egykori igazságügyminisztere, a röszkei támadás vezetője. Ahmed H. egykori védője is.
A TASZ „tanácsai” között szerepel az a figyelmeztetés, hogy míg a dolgozói sztrájkot szabályozza a jog, diáksztrájk jogi értelemben nincs. Szerintük azonban mégis világos, hogy miről szól ez az akció: a diákok nem tesznek eleget tanulói kötelezettségeiknek, hogy így fejezzék ki véleményüket egy „közügyben”. Felhívják a figyelmet arra, hogy sok múlik azon, az iskola hogyan viszonyul egy ilyen akcióhoz: ha támogatóan, akkor elképzelhető, hogy tanítás nélküli munkanapot hirdetnek (vagy enélkül tekintik igazoltnak a sztrájkoló diákok hiányzását), amikor lehetővé teszi a tanulóknak, hogy tiltakozzanak, sztrájkoljanak. Ilyenkor az iskola gondoskodik a tanulók felügyeletéről, de a tanórák elmaradnak.
A szervezet tehát gyakorlatilag az iskolákat is arra buzdítja, rendeljenek el tanítási szünetet egy-egy demonstráció idejére.
A TASZ és a hozzá csatlakozó szervezetek közlik azt is, mit kell tennie egy szülőnek, ha biztosra szeretne menni. Írhat például igazolást a gyerekének a sztrájk idejére, így a diáknak nem kell bemennie az órákra, még ha bent is van az iskolában. Javasolják azt is, hogy ha a gyerekük távol marad egy tüntetés miatt az iskolából, szintén írjanak szülői igazolást, amely általában három napra indoklás nélkül megadható. Megjegyzik ugyanakkor, hogy szerintük az iskola megengedheti, hogy aki szeretne, az iskola helyett a tüntetésre menjen – ilyenkor nem kell igazolást vinni. Olyan jogszabály azonban valójában nem létezik, amely alapján egy iskola tüntetésre hivatkozva igazolhatná a gyerekek hiányzását. A szervezetek azt is követendő példaként állítják be a tanácsadói összeállításukban, ha az iskolák tanári felügyeletet is biztosítanak, vagyis a tüntetésre pedagógus kíséri a diákokat, illetve ha maga az osztályfőnök tekinti igazoltnak a diákok hiányzását, tekintettel egy tüntetésen való részvételre.
A Soros-szervezetek a szülőket is ellátják jó tanácsokkal egy-egy kormányellenes demonstráció esetére. Kijelentik:
a szülőtől elvárható, hogy a gyermekét ellássa alapvető tudnivalókkal a tüntetésről, tiltakozásról és a békés gyülekezésről.
Hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy szerintük a tüntetés céljaival tisztában lévő, arról felelősen gondolkodni képes gyermek
magánautonómiájának része, hogy egy tüntetésen való részvételről döntsön, az nem köthető semmilyen szülői jóváhagyáshoz.
Természetesen a tanárok sem maradnak ki a sorból, ha a tüntetésekre való buzdításról van szó. Mint írják: nagyon támogathatónak tartják, ha a tanár – különösen az osztályfőnöki órán vagy a szakórákon kívül – megbeszéli a tanulókkal, hogy mi egy tiltakozás, tüntetés tartalmi háttere.
A pedagógus ugyanakkor szerintük a szülőket is befolyásolhatja, bármilyen közéleti kérdésben megkeresheti, elmondhatja a szülőnek a véleményét, illetve kikérheti a véleményét és kérheti a támogatását is. A szülők támogatása nélkülözhetetlen ugyanis ahhoz, hogy hatékonyan tiltakozhassanak.
A tanárokat arra is buzdítják, hogy a szülőkkel általánosan használt, szokásos felületeken (levelezőlistákon, közösségimédia-csoportokban vagy egyéb helyeken) felvegyék a kapcsolatot a tiltakozás kérdésében. Foglalkoznak még számos más kérdés mellett azzal is, hogy beteget jelenthetnek-e a pedagógusok tiltakozásul, elmehetnek-e tüntetésre munkaidőben, szervezhetek-e tiltakozást, tüntetést az iskolában, hogyan bátoríthatják a diákokat a tiltakozásban való részvételre.
A Helsinki Bizottság egy viccesnek szánt órarendet is készített a tüntetések idejére, amelyben a polgári engedetlenség elméletének megteremtője, Thoreau gondolatainak átadását javasolják.
– A magyar politika történetében is ritka, hogy a tanárok és óvónők béremelése pontos részleteinek bejelentése és az erről szóló jogszabályok megjelenése után is folytatják a béremelésért indított tüntetéssorozatot. Nekik nem a tanárok és óvónők fontosak, hanem a kormány elleni tiltakozás – közölte Rétvári Bence. A Belügyminisztérium államtitkára hozzátette:
különösen ízléstelen, és az iskolákban tanítókat és tanulókat sértő, hogy pont egy oktatásról szóló akcióra hívják trágár – és nem mellesleg hazug – szavakkal a tüntetőket. A hiányzó tartalmat hangerővel próbálják pótolni.
– Az egyre fogyatkozó létszámú akciók szervezői és támogatói között találjuk a világ legbőkezűbb baloldali mikroadományozója, Soros György által támogatott NGO-kat, a szakszervezetek részéről pedig volt szocialista helyi pártelnököt és képviselőt, valamint Migration Aid-aktivistát is. Sajnos a szakszervezetek nemcsak a tagságuk többségét veszítették el, de
annyira betagozódtak a baloldali pártpolitikába, hogy már fontosabb nekik a politika, mint az érdekképviselet.
Így sajnos mára érdekképviseleti szerv helyett inkább csak a dollárbaloldal pedagógustagozatává váltak – fogalmazott Rétvári Bence.
Fontos elmondani, hogy a pedagógusok több mint 90 százaléka egyetlen sztrájkhoz vagy akcióhoz sem csatlakozott. A sztrájkokban általában a pedagógusok legfeljebb 5-7 százaléka vett részt. Fontos elmondani, hogy a pedagógusok több mint 99 százaléka az új pedagógus-jogállást választotta, és csak kevesebb mint egy százalékuk utasította el. Fontos elmondani, hogy a kormány már a tiltakozó akciók előtt, 2022 nyarán döntött arról, hogy a pedagógus-átlagbér 2025-re fokozatosan el kell hogy érje a közel 800 ezer forintos összeget, és a pontos menetrendet nyilvánosságra is hozta
– közölte az államtitkár. Emlékeztetett: a baloldal nem segítette, hanem akadályozta a béremelést, Brüsszelben valótlanságokat terjesztettek Magyarországról, hogy ezzel késleltessék az EU-s források kifizetését, a tanárok és óvónők béremelését. – A tanárok azt sem felejtik el a baloldalnak, hogy ők voltak az egyetlenek, akik csökkentették a pedagógusok bérét, és közben 15 ezer tanárt is az utcára tettek 2008/2009-ben – idézte fel.
A kormány betartotta a tanároknak és óvónőknek tett vállalását. Az EU-s források megérkezése után azonnal döntött a béremelésről, így idén januártól 32,2 százalékkal, jövőre pedig 21 százalékkal nő a tanárok és óvónők bére.
– Az idei emeléssel a bérek érezhetően az átlagbér fölé emelkedtek. 2030-ig pedig minden évben olyan mértékben fogjuk emelni a tanárok és óvónők bérét, amilyen mértékben a diplomások bére emelkedik – közölte Rétvári Bence. Hangsúlyozta: a tanárok és óvónők anyagi és társadalmi megbecsültsége a kormánynak kiemelten fontos, ezért növelik nagyobb mértékben a bérüket, mint eddig bármikor Magyarországon.
Köszönjük a tanárok és óvónők munkáját. Amíg ez a kormány van, addig tiszteletre és megbecsülésre számíthatnak
– fogalmazott Rétvári Bence.