Az oroszok szerint át kell alakítani az európai biztonsági rendszert

Ukrajna „belátható időn belül” vereséget fog szenvedni, és a Nyugat nagy hibát követ el, ha nem kezd neki az európai biztonsági rendszer mélyreható átalakításának – foglalt állást Dmitrij Poljanszkij, Oroszország állandó ENSZ-képviselőjének helyettese az X közösségi oldalon vasárnap.

Aláhúzta: az ukrajnai válság megmutatta, hogy az Egyesült Államok célja Oroszország meggyengítése, illetve szétzúzása. Azonban „az ukrán csapatok biztosan nem fognak Moszkva ellen vonulni, mivel a kijevi rezsim belátható időn belül vereséget fog szenvedni”. „Oroszország létét a NATO fenyegeti, amely gyakorlatilag meghatalmazottjai útján folytat háborút Ukrajnában. Ez az Egyesült Államok hosszú távú stratégiájának csúcsa Oroszország meggyengítésére, aztán szétzúzására” – írta Poljanszkij.

Az orosz diplomata szerint „kétségkívül megváltozik a világ Kijev és szövetségeseinek vereségét követően”.

„A Nyugat nagy hibáját fogja jelenteni, amennyiben a NATO és az Egyesült Államok nem vonnak le semmiféle következtetést, és nem fognak neki az európai biztonsági rendszer felépítményének őszinte és mélyreható átalakításának a biztonság oszthatatlanságának elve alapján”

– hangsúlyozta.

Poljanszkij nem sokkal korábban arról írt, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rendszere haldoklik, hívei „elkezdték a harcot a hatalomért”. Úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok emiatt akar lemondani Ukrajna támogatásáról, mert megnövekedtek ennek a stratégiai kockázatai.

Befagytak a frontvonalak Ukrajnában. A fagy és a rengeteg hó miatt szárazföldi műveletekre kevés lehetőség van, a harc elsődleges eszközei most az ágyúk és a rakétarendszerek. Volodimir Zelenszkij azzal vádolja Moszkvát, hogy civileket támadtak. Vlagyimir Putyin eközben arról beszélt: az orosz harcosok az ortodox karácsony alatt is védik a hazát.

Pusztító rakétatámadás érte Pokrovszk városát, 11 ember életét vesztette, 10-en megsérültek. A térség ukrán kormányzója Oroszországot vádolja a halálos csapással. Kijev szerint három gyerek is van az elhunytak között, a legfiatalabb három éves volt.

Az ukrán mentőszolgálatok egész éjszaka dolgoztak, hogy a romok alól kiássák a holttesteket és a túlélőket. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta: a támadást civil lakóépületek ellen indították, Oroszországot pedig ezért felelősségre kell vonni.

Az orosz hadsereg nemcsak a Donyeck megyei Pokrovszkot, de a nyugatabbra fekvő Dnyipro városát is támadta – állítják az ukránok.

Szerintük a Dnyeper-parti településen kamikaze drónok pusztítottak,

12 ember megsérült. Az ukrán hatóságok szerint egy oktatási intézmény és az ahhoz tartozó kollégium lehetett a célpont.

„Otthon voltunk, amikor megszólalt a légiriadó. Éppen készültünk az óvóhelyre menni, mert azt tavaly minden szükséges dologgal felszereltük. Zúgó hangot hallottunk és robbanást” – számolt be a támadásról egy ukrán nő.

A frontvonalak közben befagytak:

a zord idő miatt csak ritkán indítanak szárazföldi rohamokat egymás ellen.

A katonák azonban az állásaikban maradnak, bármennyire hideg van.

„Több mint egy éve tartjuk ezt az állást, egy telet már átéltünk. Megszoktuk valahogy. Megértettük, hogyan kell itt viselkedni, mi hova tartozik, hogyan kell reagálni, ha el kell bújnunk légi támadás esetén” – magyarázta egy ukrán katona.

Eközben Vlagyimir Putyin Moszkvában a frontvonalon elhunyt orosz katonák családjait fogadta.

„Mint azt Önök is tudják, a fiaink, a bátor hősies katonáink, az orosz harcosok még ilyenkor, az ünnepek alatt is megvédik hazánk érdekeit a harcmezőn. Mindenekelőtt nekik szeretnék gratulálni, és megköszönni a szolgálatukat” – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök.

Vlagyimir Putyin ígéretet tett rá, hogy támogatni fogja azoknak a gyermekeit és özvegyeit, akik életüket adják Oroszországért.

Az orosz elnök az ünnepek alatt az ortodox karácsonyt értette, amit ezen a hétvégén ünnepelnek az ortodox keresztények a világban.

Ukrajnában azonban már nem, ugyanis

az ukrán ortodox egyház nemrég úgy döntött, hogy átáll a Gergely-naptár szerinti ünneplésre.

Az ortodox karácsonyi tűzszünetről ezért idén már nem is tárgyaltak az orosz és az ukrán vezetők.

A háború kezdete óta először Oroszország észak-koreai rakétákkal támadta Ukrajnát – ezt állítják legalábbis Kijevi katonai vezetői és magukat függetlennek mondó amerikai és holland fegyverszakértők. A független szakértők vizsgálata előtt pedig maga a Fehér Ház is bejelentette: tudja, hogy észak-koreai rakéta csapódott be Harkivban. Az ügyészség vizsgálja az esetet.

Több ukrán városban megszólaltak a légvédelmi szirénák, miután szombat hajnalban robbanások hallatszottak Harkivban. Ukrajna második legnépesebb városa fekszik legközelebb ahhoz az oroszországi Belgorodhoz, amely ellen az ukrán erők többször indítottak tüzérségi és dróntámadást.

Az oroszok válaszul gyakran lövik a járás közigazgatási központját. Január első napjaiban is több becsapódást jelentettek. Az egyik lövedék maradványairól – egy magát függetlennek nevező amerikai fegyverszakértő megállapította, hogy a rakéta Észak-Koreából származik.

„Szerintem a törmelék nagyon hasonlít egy KN-23 nevű észak-koreai rakétára, amelyet Phenjan gyáraiban láttunk, és ami még fontosabb, egyáltalán nem hasonlít az általunk ismert orosz rakétákra”–fogalmazott Jeffrey Lewis amerikai fegyverszakértő.

Ugyanakkor egy holland szakember is megerősítette, hogy

nem orosz rakétáról van szó.

„Még a nagyon apró részletek is, az olyan alkatrészek, mint a kábelpályák, az egyes csavarok és a motorrész, mind tökéletesen illeszkednek ehhez az észak-koreai rakétához „ – mondta Joost Oliemans holland konfliktus analitikus, aki a modern fegyverzetre és a katonai taktikákra specializálódott.

Már egy nappal a szakértői megállapítások előtt Washington közölte:

Oroszország rövid hatótávolságú észak-koreai ballisztikus rakétákat lőtt ki Ukrajnára.

Észak-Korea az ENSZ fegyverembargója alatt áll, miután 2006-ban először tesztelt egy atombombát. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának orosz támogatással jóváhagyott határozatai megtiltják az országoknak, hogy fegyverekkel vagy más katonai felszerelésekkel kereskedjenek Észak-Koreával. Moszkva és Phenjan korábban is tagadta, hogy bármilyen fegyverüzletet kötöttek volna, de tavaly megfogadták, hogy elmélyítik a katonai kapcsolatokat.

Washington szerint a két ország fegyveres együttműködése aggályos jel, Moszkva részéről pedig durva jogsértés.

Az orosz védelmi minisztérium nem kommentálta az észak-koreai rakéta esetleges bevetését. Azt azonban közölték, hogy precíziós fegyverekkel és drónokkal mértek több mint 40 csapást ukrán központokra és üzemekre.

Belgorod megye felett péntek délelőttig 10 Vilha sorozatvető-rakétát lőttek le.Az orosz hadsereg közölte azt is: több irányból sikeresen visszaverték az ukrán offenzívát, lelőttek egy vadászgépet és egy helikoptert is, miközben a légvédelmi rendszereik négy rakétát és 36 drónt semmisítettek meg a Krím felett szombat hajnalban.

Kijev ezzel szemben azt állítja, hogy ukrán rakéták megsemmisítettek egy orosz parancsnoki állást a Krím-félszigeten található légitámaszponton.

Negyvenegy csoportos és egy tömeges csapást hajtott végre nagy hatótávolságú precíziós fegyverrel és drónokkal, továbbá öt frontszakaszon 37 támadást vert vissza az orosz hadsereg múlt péntek óta – közölte az orosz védelmi tárca pénteken kiadott heti hadijelentésében.

A december 30. és január 5. között időszakra vonatkozó hadijelentés szerint a csapások ukrán döntéshozatali központokat, a katonai repülőtér-infrastruktúra létesítményeit, hadiipari üzemeket, fegyver- és lőszerraktárakat, valamint a fegyveres erők, a „nacionalista” alakulatok és idegenlégió egységeit érték.

Az összefoglaló szerint az elmúlt héten a frontvonal mentén csaknem 3900 ukrán katona esett el vagy sebesült meg. A tárca szerint a legtöbb támadást, szám szerint 18-at, Kupjanszk térségében kísérelte meg az ukrán fél, a legnagyobb veszteséget, mintegy 1990 főt pedig a Donyecknél vívott harcokban szenvedte el. A hét folyamán 13 ukrán katona adta meg magát, közülük nyolcan Kupjanszk térségében.

Az összesítésben a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említettek egyebek között egy Sz-300-as légvédelmi rendszerhez tartozó lokátort, egy Sz-200-as indítóállványát, egy Buk-M1-es légvédelmi rendszert, tíz sorozatvetőt, négy lőszer- és üzemanyagraktárt, egy Szu-27-es repülőgépet, egy Mi-8-as helikoptert, 14 harckocsit – közük egy Leopardot -, 69 páncélozott harcjárművet – köztük két Bradley gyalogsági harcjárművet -, 14 rohamcsónakot, nyolc Storm Shadow manőverező robotrepülőgépet, 14 Tocska-U, három Sz-200-as rakétát, HIMARS, Vilha és Vampire sorozatvetők 107 rakétáját, valamint 253 drónt.

Az orosz összesítés szerint a háború eleje óta az ukrán fegyveres erők által elvesztett sorozatvetők száma 1200-ra, a katonai járműveké pedig 17 100-ra emelkedett.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek pénteken ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Krím légterében 36 drónt, egyet pedig a Krasznodari terület felett lőttek le vagy kényszerítettek leszállásra. A Krími híd forgalmát átmenetileg felfüggesztették,  egy civil megsebesült. A Fekete-tenger felett lelőttek egy Neptun típusú ukrán hajóelhárító rakétát is.

Belgorod megye felett péntek délelőttig 10 Vilha sorozatvető-rakétát lőttek le.

Az orosz védelmi tárca pénteki közlése szerint az orosz légvédelem rádiótechnikai csapatai 2023 folyamán több mint 2 millió légi objektumot észleltek és kísértek figyelemmel, köztük mintegy 600 ezer külföldi repülőgépet, több mint 2 ezer felderítő repülőgépet, valamint több mint 20 hadászati bombázót.

„A szolgálati erőket több mint négyezer alkalommal hozták 1. számú készültségbe, ami szemléletesen jelzi a rádiótechnikai erők harci szolgálatát jellemző magas feszültséget” – állt a tárca közleményében