Ursula von der Leyen: Az kiabál legjobban akinek a háza ég?

A Magyarország elleni brüsszeli támadásokban meghatározó szereplő az Európai Bizottság, amelynek elnöke, Ursula von der Leyen, aki – miközben a szavakban a jogállamiság mellett és a korrupció ellen száll síkra – előszeretettel hozza helyzetbe családtagjai érdekeltségeit.

Ursula von der Leyen férjét, Heiko von der Leyent a koronavírus-járvány idején, 2020 decemberében nevezték ki az amerikai Orgenesis nevű gyógyszergyártó vállalat egészségügyi igazgatójává. Mint ahogy az a Magyar Nemzetben  is korábban megjelent, a cég szorosan együttműködik az Európai Bizottság vakcinabeszerzési botrányában szereplő Pfizerrel. Mindez nem meglepő, hiszen a Pfizer és az Orgenesis legfőbb részvényesei azonosak: a világ két legnagyobb vagyonkezelő cége, a BlackRock és a Vanguard. 

A befolyásos és gazdag részvényesek ellenére az Orgenesis éves bevételei mégis csak azután emelkedtek rekordszintre, hogy 2021 tavaszán Ursula von der Leyen és a Pfizer elnöke, Albert Bourla sms-ekben tárgyalt arról, hogy az EU 35 milliárd dollár értékben vásárol koronavírus elleni vakcinát az amerikai vakcinagyártótól (erről, illetve az sms-tárgyalás brüsszeli eltussolásáról ITT olvashat bővebben). A Heiko von der Leyent egészségügyi igazgatóként sorai közt tudó vállalat 2021-ben és 2022-ben is 36 millió dollár éves nyereségre tett szert, miközben az addigi rekord 21 millió dollár volt 2018-ból: 

Az Európai Bizottság botrányos körülmények között lebonyolított Pfizer-vakcinabeszerzése és a Heiko von der Leyenhez köthető Orgenesis rekordbevételei közti időbeli egybeesés minimum gyanús, arról már nem is beszélve, hogy 2022 májusában egy Orgenesis által vezetett konzorcium négymillió eurós támogatást nyert az Európai Innovációs Tanács egyik programján keresztül. Miközben tehát az Európai Bizottság visszatartja a Magyarországnak jogosan járó uniós forrásokat, addig a bizottság elnökének férjét alkalmazó cég támogatására eurómilliókat ad Brüsszel.

Ursula von der Leyen már német miniszterként is helyzetbe hozta az egyik családtagja érdekeltségét 

Ursula von der Leyen Angela Merkel kormányaiban előbb családügyi miniszter volt, majd 2009-től a munkaügyi- és szociális miniszteri tisztséget töltötte be. A német bürokrata végül a védelmi tárcát irányította 2013 és 2019 között, tehát majdnem végigszolgálta Angela Merkel négy cikluson átívelő kormányzását. Sőt sokáig a volt kancellár egyik utódjelöltjének számított, de aztán 2019-ben az Európai Bizottság elnöki tisztségébe ejtőernyőztették. Pozícióját sokáig az is erősítette odahaza, hogy meggyőződéses atlantistának, liberálisnak és globalistának számít, ami komoly előnyt jelent a mai Németországban. 

Ursula von der Leyent azonban több alkalommal is utolérte a múltja, mindenekelőtt a honvédelmi miniszteri korszakának legfőbb botránya, a külsős tanácsadói szerződések ügye. Ahogy azt az Origó korábban megírta, a történet nyilvános része 2018 őszén, a Német Szövetségi Számvevőszék egy jelentésének kiszivárgásával vette kezdetét. A botrány évekig elhúzódott és 2020-ban Von der Leyennek tanúvallomást kellett tennie a Bundestag vizsgálóbizottsága előtt az ügyben. A teljes érintett összeg tárcája esetében csak 2019 első felében 154 millió euróra rúgott. Összehasonlításképpen, 2019 első hat hónapjában az összes többi német tárca 178 millió eurót költött külsős tanácsadókra. A honvédelmi minisztérium tehát önmagában majdnem annyit költött külsős tanácsadókra, mint az összes többi tárca együtt. 

Éppen egy ilyen külsős tanácsadó cégtől, a McKinsey berlini irodájának vezetői székéből került a minisztériumba Katrin Suder, Von der Leyen államtitkára, aki egyébként büszkén és gyakran beszélt a nyilvánosság előtt arról, hogy leszbikus.  Sőt 2016 és 2019 között szintén ennél a multinál dolgozott az Európai Bizottság jelenlegi elnökének fia, David von der Leyen, és az időbeli egybeesés aligha tűnik véletlennek. Pláne úgy, hogy Suder több milliárd (!) eurós közbeszerzéseket felügyelt a fegyverkezés területén, és közvetlenül a miniszternek jelentett a napi munkájáról. 

Ursula von der Leyen a német parlamentben ugyan elismerte, hogy történtek hibák „és mindennek soha nem lett volna szabad megtörténnie”, jogi következménye mégsem lett a botránynak. Az Európai Bizottság jelenlegi elnökére az sem vet túl jó fényt, hogy még a balliberális Politico is arra jutott, hogy minisztersége idején folyamatosan növekedett a külső tanácsadói befolyás a német védelmi minisztériumban.

Sms-ek és eurómilliárdok

Súlyos korrupciós botrány Ursula von der Leyen körül – ezzel a címmel írt cikket egy éve az Origó az Európai Bizottság vakcinabeszerzési botrányáról, melynek a testület elnöke az egyik főszereplője. Ursula von der Leyen 2021 márciusában előzetes tárgyalásokat folytatott a Pfizer vezetőjével a koronavírus elleni oltóanyag beszerzéséről és gyakorlatilag sms-ben egyeztetett a részletekről a gyógyszeripari óriás vezérigazgatójával, Albert Bourlával. A mintegy 35 milliárd eurós üzlet kapcsán 2022 januárjában vizsgálat is indult, de az Európai Bizottság elnökének stábja nem találta meg a kérdéses sms-eket.

Jourová, a védangyal

Az uniós ombudsman arra jutott, hogy Von der Leyenék szándékosan hátráltatták a munkáját, amikor azt állították, semmiféle szöveges üzenetet nem találtak a bizottsági elnök és Bourla között. Később kiderült, hogy állítólag csak a belső dokumentum-nyilvántartást tekintették át, az sms-eket nem, mondván, azok túlságosan „rövid életűek”, ezért nem tartoznak a szakpolitikával kapcsolatos dokumentumok megőrzésére vonatkozó uniós jogszabály hatálya alá.

Emily O’Reilly ombudsman álláspontja szerint viszont a bizottság tagjainak viselkedése nem felelt meg az uniós szabályok által megkövetelt átláthatóságnak, és meg sem próbáltak átfogó kutatást végezni az ügyben.

Feljelentették Von der Leyent 2023. február 13-án úgy döntött a New York Times, hogy feljelentést tesz az Európai Unióval szemben az Európai Bizottság elnökének sms-eivel kapcsolatban, de a német Bild is bírósági úton próbált hozzáférni a vakcinabeszerzéssel kapcsolatos bizottsági dokumentumokhoz. Az ügy további fejleményeként egy belga lobbista, Frédéric Baldan 2023 áprilisában feljelentette Ursula von der Leyent a Pfizer-vakcinák beszerzése miatt egy belga bíróságnál.

Az Euroactiv cikke szerint Baldan egy uniós akkreditációval rendelkező lobbista, aki azért fordult a bírósághoz, mert úgy vélte, Von der Leyen döntésével nemcsak aláásta országának államháztartását, de az általános közbizalmat is gyengítette a belga kormánnyal szemben. Baldan a feljelentésben azt is hangsúlyozta, hogy a Pfizer-vakcinabeszállítóként kivételes helyzetet élvezhetett az Európai Unió területén, és így a Belgium számára eljuttatott 40,4 millió koronavírus elleni oltóanyagból 27,9 millió darab az amerikai vállalattól származott.

Óriási extraprofit 

Az Európai Bizottság elnöke egyébként azzal védekezett, hogy nem vett részt a tárgyalásokban, ezért az üzenetek sem befolyásolták az üzlet menetét. Nem véletlen, hogy Ursula von der Leyen megpróbálta kisebbíteni az sms-tárgyalás jelentőségét, a Pfizer-vakcinák beszerzése ugyanis pénzügyi veszteséget is okozott az Európai Uniónak: 

Az egy oltásra jutó 19,5 eurós ár azért elképesztően magas, mert a Pfizer mindössze 5,9 eurós „önköltségi” áron adott el vakcinákat az Afrikai Unió országainak. Az EU-val kötött ügylet révén az amerikai–német cég tehát nagyjából 25 milliárd eurós extraprofitot könyvelhet el.
 Segít az Európai Parlament

Ezek után nem véletlen, hogy az uniós intézmények megpróbálják eltussolni az ügyet. 2023. január 11-én az EP Covid–19 bizottsága arra jutott, felszólítja a bizottság elnökét, hogy jelenjen meg az Európai Parlament előtt a gyanús körülmények között történt vakcinabeszerzés kapcsán. Később azonban az utóbbi hónapok korrupciós botrányaitól megtépázott Európai Parlament úgy döntött, hogy zárt ajtók mögött, „valamikor a jövőben” kérdezi ki a kétes vakcinabeszerzés kapcsán Ursula von der Leyent.

 A bizottságot 2022 márciusában állította fel az Európai Parlament, és az akkori tervek szerint a demokratikus elszámoltathatóság visszaállítása volt a célja. 2023. május 30-án azonban – alig több mint egy héttel a bizottság záróülése előtt – az Európai Parlament vakcinák beszerzésével foglalkozó bizottságában részt vevő képviselők egy kiválasztott csoportja titoktartásra esküdött fel, és csak bizalmasan tájékoztatták őket az Európai Bizottság és a Pfizer között létrejött új vakcinaüzlet eredményéről. A jelenlévők nem jegyzetelhettek és a mobiltelefonjukat sem vihették be az ülésterembe. A brüsszeli Politico szerint az egyik képviselő asszisztense, akit nem hívtak meg az ülésre, véletlenül értesült a találkozóról, amikor összefutott az egyik kollégájával, aki beszélt róla.