POLITIK
Erről beszélt Szijjártó Péter.
Ukrajna nem alkalmas az európai uniós tagságra, amíg nem sikerül békét teremteni, az ország belépése nyomán a háború bejönne a közösségbe, amit nyilvánvalóan senki nem akarhat – reagált Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Lisszabonban az Európai Bizottság friss bővítési csomagjára.
A minisztérium közlése szerint a tárcavezető arról számolt be, mielőtt útnak indult volna Guatemalába, hogy helytálló az értékelésnek az a megállapítása, miszerint Ukrajna nem teljesítette az EU-tagjelöltséghez megszabott feltételeket, s ezen a téren is különösen kirívó a nemzeti kisebbségek jogairól szóló közösségi alapelvek megsértése.
„Mivel az Európai Bizottság szerint sem teljesítette Ukrajna a tagjelöltséghez szabott feltételeket, ezért mi semmilyen további lépést nem tartunk időszerűnek az Ukrajnával folytatott csatlakozási tárgyalások tekintetében” – szögezte le.
Hangsúlyozta: ezzel szemben a magyar kormány nagyon is időszerűnek tartaná a vitát az Európai Unió jövőbeli Ukrajna-politikájáról.
„Ugye Ukrajnában háború van, ezért azt láthatjuk, hogy sem a médiaszabadság, sem a szólásszabadság nem érvényesül, láthatjuk, hogy a választásokat sem tartják meg. Nyilvánvalóan abszurd lenne, ha ilyen körülmények közepette kellene az Európai Unió intézményeinek vagy tagállamainak állást foglalniuk arról, hogy Ukrajnában a jogállamiság intézményei hogyan működnek” – mutatott rá.
Szijjártó Péter teljesen egyértelműnek nevezte, hogy amíg nem lesz béke Ukrajnában, addig nem is lesz alkalmas az ország az EU-s tagságra. „Ukrajnával most tehát a háború jönne be az Európai Unióba, amit nyilvánvalóan nem akarunk, nem akarhatunk” – fogalmazott.
„A bővítésnek pont a béke kiterjesztését kellene szolgálnia, és nem pedig azt, hogy a háború bejöjjön az Európai Unióba” – figyelmeztetett.
Ezért tehát Ukrajna csatlakozási tárgyalásai tekintetében semmilyen előrelépést jelenleg nem tartunk időszerűnek. És természetesen mi, magyarok továbbra is elvárjuk, hogy Ukrajna visszaadja a kárpátaljai magyar közösségnek mindazokat a jogokat, amelyekkel 2015-ben már rendelkezett – emelte ki.
A miniszter az Európai Bizottság friss bővítési csomagjával kapcsolatban arra is kitért, hogy a közösség súlyos biztonsági és gazdasági kihívásokkal szembesül, egyre gyengül, az újbóli megerősödésnek pedig rendkívül fontos eszköze lenne az újabb tagállamok felvétele, amit a Nyugat-Balkánnal kell kezdeni.
„Ez egy húsz éve befejezetlen folyamat. A Nyugat-Balkán helye egyértelműen az Európai Unióban van. A nyugat-balkáni országok csatlakozása lendületet és új energiát hozna, hozhatna” – vélekedett.
Aláhúzta, hogy a térségben a kulcsország Szerbia, amelyről a brüsszeli testület helyesen megállapította, hogy jelentős előrehaladást ért el az integráció útján.
„Ezért minél előbb meg kell nyitni az új csatlakozási fejezeteket, a folyamatot minél gyorsabban tovább kell vinni, és lehetőleg minél gyorsabban be is kell fejezni” – mondta.
Üdvözölte továbbá, hogy Georgia megkapta a tagjelölti státuszt, amit szavai szerint már jóval korábban meg kellett volna kapnia, vagyis az EU ezzel gyakorlatilag csak a korábbi adósságát törlesztette.
Az Európai Tanács nyissa meg a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával – ismertette Brüsszel javaslatát az Európai Bizottság elnöke. Ursula von der Leyen szerint Ukrajnának a háború közepette is komoly reformokat sikerült végrehajtania.
„Jelentős előrehaladást értek el az alkotmányos igazságügyi reformban, a legfelsőbb igazságszolgáltatási tanács tagjainak kiválasztásánál, a korrupcióellenes programban. Új médiatörvényt fogadtak el, és előrehaladás van a nemzeti kisebbségek ügyében” – értékelt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
„Az Európai Bizottság az elfogadott bővítési jelentésében ugyancsak indítványozza, hogy
Bosznia-Hercegovinával is kezdődjenek meg a csatlakozási tárgyalások,
amennyiben elérik a tagsági feltételek elégséges szintjét, valamint Georgia kapja meg a tagjelölti státuszt, amennyiben az ország bizonyos reformokat végrehajt. Az uniós testület arról is döntött, hogy 2024 és 2027 között 6 milliárd eurónyi, mintegy 2400 milliárd forintnyi támogatást nyújt a nyugat-balkáni országoknak” – jelentette be Várhelyi Olivér szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős biztos.
„A Nyugat-Balkánra készült növekedési terv egy teljesen új és merész megközelítés a Nyugat-Balkán és az EU közötti gazdasági és társadalmi szakadék áthidalásának elősegítésére, egyúttal lehetőséget teremtve a régió korai integrációjára az Európai Unióba, még mielőtt csatlakoznának az unióhoz” – tette hozzá Várhelyi Olivér.
Nem osztja Ursula von der Leyen véleményét Ukrajna uniós tagságáról elődje, Jean-Claude Juncker. A luxemburgi politikus október elején egy lapinterjúban óva intett Ukrajna elhamarkodott európai uniós csatlakozásától.
„Nagyon mérges vagyok néhány európai hang miatt, akik azt mondják az ukránoknak, hogy azonnal tagok lehetnek. Ez nem lenne jó sem az EU-nak, sem Ukrajnának” – szögezte le Jean-Claude Juncker.
A volt luxemburgi miniszterelnök azonban itt nem állt meg. Kemény kritikát fogalmazott meg Ukrajnáról. Azt mondta, akinek volt köze Ukrajnához, az tudja, hogy
ez olyan ország, amely a társadalom minden szintjén korrupt.
Az erőfeszítések ellenére nem csatlakozhat, és hatalmas belső reformfolyamatokra van szüksége.
A brüsszeli Politicónak nyilatkozó tisztségviselők és diplomaták is hangsúlyozták, hogy
a tárgyalások megkezdése nem garancia az EU-tagságra.
„Nézzenek csak Törökországra” – idéz a lap egy magas rangú diplomatát. A tárgyalások Ankarával 2005-ben kezdődtek, de jelenleg a mélyponton vannak – emlékeztet a cikk.
Egy másik tisztviselő rámutatott, hogy az Ukrajnával való tárgyalások megkezdéséről szóló döntés erősen politikai volt, tekintve, hogy az ország háborúban áll és a határai jelenleg instabilak.
A magyar kormány minden nemzetközi fórumon harcol a kárpátaljai magyarok, különösen a magyar gyerekek jogaiért
– jelentette ki Orbán Viktor a parlament őszi ülésszakának nyitóülésén. A miniszterelnök napirend előtti felszólalásában hangsúlyozta: Magyarország addig nem támogatja Ukrajnát, amíg vissza nem állítja a kárpátaljai magyarok jogait.
„Ukrajnát semmilyen kérdésben sem támogatjuk a nemzetközi életben, amíg vissza nem állítja azokat a törvényeket, amelyek garantálták a kárpátaljai magyarok jogait” – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Az Európai Bizottság ajánlásairól a tagállamok vezetői az Európai Tanács december közepi csúcstalálkozóján dönthetnek.
Helyes lépésnek nevezte Ukrajna és Európa történelmében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy az Európai Bizottság szerdán bejelentette: javasolja a tagjelöltség megadását és a csatlakozási tárgyalások megkezdését az országgal.
„Országunknak az Európai Unióban van a helye. Az ukránok megérdemlik ezt, egyrészt azért, mert védelmezik az európai értékeket, illetve azért is, mert még egy teljes körű háború idején is megtartjuk a szavunkat, és fejlesztjük az állami intézményeket” – fogalmazott Zelenszkij a Telegram üzenetküldő oldalon.
Fontos mérföldkőnek nevezte Maia Sandu moldovai elnök is a bizottság hasonló döntését Moldovával kapcsolatban.
„Moldova határozottan rálépett az EU-csatlakozás felé vezető útra, és e cél érdekében fáradhatatlanul tovább fogunk dolgozni” – írta az elnök az X közösségi oldalon.
Szalome Zurabisvili georgiai államfő is örömét fejezte ki afelett, hogy a bizottság javasolja a tagjelöltség megadását az országnak.
„Georgia lakosságával együtt nagy örömmel fogadom a bizottság pozitív ajánlását” – írta az elnök az X-en.
Ripost hírek
